Fülszöveg
A jelen kötet két szerzője - Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, az MTA doktorai, Széchenyi-díjas kutatók egész tudományos pályáját átfogja a szimbolikus jelenségek vizsgálata, évtizedek óta dolgoznak a szimbolizáció értelmezésén. A szerzők sokféle szakmai kompetenciával bírnak: kiválóan értenek a kulturális antropológiához, a szociológiához és a pszichológiához egyaránt. Ebben a kötetben pszichológiai szimbólumelméleteket, -megközelítéseket elemeznek a tőlük megszokott sokszempontú, számos tudományterület szemléletét és tudását integráló módon.
Az emberiség életében oly meghatározó jelenségcsoport monografikus feltárása interdiszciplináris megközelítést igényel. A szerzők a kulturális antropológia, a szemiotika, a pszichológia és az esztétika oldaláról, az e tudományterületeken született eredmények feldolgozásával és szintézisével próbálják a jelrendszerek alakulásában, a hiedelemrendszerekben, az egyének lélektanában, a művészetekben, a társadalomtudományokban, a politikában oly...
Tovább
Fülszöveg
A jelen kötet két szerzője - Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, az MTA doktorai, Széchenyi-díjas kutatók egész tudományos pályáját átfogja a szimbolikus jelenségek vizsgálata, évtizedek óta dolgoznak a szimbolizáció értelmezésén. A szerzők sokféle szakmai kompetenciával bírnak: kiválóan értenek a kulturális antropológiához, a szociológiához és a pszichológiához egyaránt. Ebben a kötetben pszichológiai szimbólumelméleteket, -megközelítéseket elemeznek a tőlük megszokott sokszempontú, számos tudományterület szemléletét és tudását integráló módon.
Az emberiség életében oly meghatározó jelenségcsoport monografikus feltárása interdiszciplináris megközelítést igényel. A szerzők a kulturális antropológia, a szemiotika, a pszichológia és az esztétika oldaláról, az e tudományterületeken született eredmények feldolgozásával és szintézisével próbálják a jelrendszerek alakulásában, a hiedelemrendszerekben, az egyének lélektanában, a művészetekben, a társadalomtudományokban, a politikában oly nagy szerepet játszó, az egyes korszakok világképét, az emberek magatartását, az emberiség fejlődésirányait oly nagy mértékben meghatározó szimbólumalkotás törvényeit megfogalmazni. Kutatásuk jellegzetes alapkutatás, amelynek eredményei nagy jelentőségűek lehetnek a társadalom- és humántudományok számára. A kulturális antropológiai és a szemiotikai terület már publikált feldolgozása (lásd: A szimbólumok és a szimbolizáció kérdései a kulturális antropológiában l-lll. antroport.hu és Szimbolizáció és szemiotika. A jelteremtő ember, INTER-IKU, 2019) után, a szimbolizáció monográfia előmunkálataként, a szerzők ezúttal a pszichológiában Igyekeznek áttekinteni és összegezni a szlmbolizációra vonatkozó legfontosabb elméleti koncepciókat. A szimbolizáció általános, pszichológiai elemzését végzik el oly módon, hogy szembesítik saját szimbolizáció-
értelmezésüket számos pszichológiai szimbólum- és szimbollzáció-elmélettel. Áttekintik és értelmezik a klasszikus pszichoanalízis nagy alakjainak (Freud, Adler, Jung) szimbólum-értelmezéseit, a Gestalt-pszíchológia szimbólum-koncepcióját, a szimbolikus interakcionizmus (Mead, Goffman) szimbollzáció-felfogását, a kognitlvisták közül Piaget elméletét, a humanisztikus pszichológiában (Rogers, Maslow, Yalom) körvonalazódott szimbolikus gondolkodást, illetve a szimbolizáció szerepét néhány terápiás módszerben.
A tanulmány jól használható a pszichológusképzésben (BA, MA, doktori képzés) és a pszichológiai praxisban olyan - gazdag idézetanyagot mozgósító - tankönyvként is, amely egy, a pszichológiában is alapvető tématerületen áttekintést nyújt a pszichológiatörténet e vonatkozásban legfontosabb állomásairól.
Dúll Andrea
Vissza