Szilárdságtan V.

Előszó

ELŐSZÓ
Az Oktatásügyi Minisztérium "A gépészmérnökképzés tantervi irányelvei" cimü anyaga nyomán a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán uj szakositási rend alakult ki. Ennek során uj szakok és ágazatok alakultak, uj feladatokat tűzve a Műszaki Mechanika oktatása elé is. Szükségessé vált többek között az 1967-ben megjelent Szilárdságtan V. cimű jegyzet átdolgozása.
Az uj Szilárdságtan V. cimü jegyzet a vegyipari gépészeti szak vegyipari gépészeti és szilikátipari gépészeti ágazatai, valamint a géptervező szak általános gépészeti és alkalmazott mechanikai ágazatai számára készült, és a forgástest alakú héjak szilárdságtanával foglalkozik.
Az 1. és 3. szakasz ismerteti az általános héjelmélet felépitését, ezen belül a háromméretü héj alakú test belső erőrendszerének a héj kétméretü kö-zépfelületére történő redukálását, a felületi feszültségi állapot fogalmát, az egyensúlyi egyenleteket, a héj elmozdulási- és alakváltozási állapotát, az egyszerűsítő feltételezéseket, és az általános Hooke-törvényt. Az általános héjelmélet alkalmazása elsősorban a tengelyszimmetrikus terhelésű héjakra terjed ki. A 2. és 4. szakaszok a héjak membránelméletével foglalkoznak.
Az 5. szakasz körhengerhéj, a 6. szakasz tetszőleges alakú héj hajlitá-si elméletét ismerteti tengelyszimmetrikus alakváltozást feltételezve. A körhengerhéjra vonatkozó feladatok - a héjelmélet keretei között történő - szigorú megoldása mellett a tetszőleges alakú héjaknak csak egy közelitő megoldási módszere kerül előadásra. Utóbbi szerint a héj tényleges állapota a membránállapot és a peremzavarás közelitő módon számitott állapotának szuperpozíciójaként állítható elő. A 7. szakasznak a más szerkezeti elemekhez kapcsolódó héjak illesztési feladata a tárgya, a 8. szakasz pedig körhenger alakú héjak stabilitásának néhány egyszerű feladatával foglalkozik.
A jegyzet anyaga az alkalmazott mechanika olyan részeit öleli fel, amelyek amellett, hogy nagymértékben támaszkodnak előzetes mechanikai és matematikai ismeretekre, önmagukban is bonyolult feladatok. A jegyzet megkísérelte kielégíteni azt a kettős kívánalmat, amely egyrészről a hallgatóság legkiválóbbjai felől nyilvánul meg, és az általános érvényű elméletek, módszerek megismerésére irányul, másrészt azt tűzi ki célul, hogy a mérnöki gyakorlatban előbukkanó feladatok biztonságos és nem tul nagy időt felemésztő megoldására minden hallgató képes legyen. E kettős cél elérése egyike a legnehezebb oktatási feladatoknak, és a hallgatóság aktív tanulmányi munkája, a rendelkezésre bocsátott segédletek alkalmazásában való jártasság megszerzése nélkül
- 3 - Vissza