A feszültségek elmélete | |
Alapfogalmak és jelölések | 15 |
Feszültségi állapot a test egy pontjában | 17 |
A feszültségrendszer fogalma. Felbontása gömb- és deviátor-tenzora | 21 |
A főfeszültségek és a főfeszültségi síkok | 24 |
A feszültségi állapot fontosabb tulajdonságai, a feszültségi kör | 30 |
A normállis feszültségek felülete | 38 |
A csúsztató feszültségek felülete | 38 |
A feszültségi állapot néhány további jellemzője | 39 |
Az oktaéder felületelemeken ébredő csúsztató feszültségek nagysága és hatásvonala | 40 |
A test pontjaiban ébredő csúsztató feszültségek középértékei | 43 |
A vizsgált feszültségi állapot négyzetes eltérése a "legközelebb eső" hidrosztatikus feszültségi állapottól | 45 |
A feszültségdeviátor második invariánsa | 46 |
A gépészmérnöki gyakorlatban legtöbbször előforduló feszültségi állapotok és jellegzetességeik | 47 |
Példák a feszültségi állapot vizsgálatára | 51 |
Az alakváltozások elmélete | |
Elmozdulások és alakváltozások | 69 |
Az alakváltozások meghatározása a szilárd test pontjaiban | 73 |
A fajlagos nyúlás meghatározása | 73 |
A szögváltozások meghatározása | 76 |
Az alakváltozási összetevők mértani jelentése | 78 |
Az alakváltozás és az elmozdulás összetevői közötti összefüggések kis alakváltozások és kis merevtestszerű szögelfordulások esetén | 84 |
Az alakváltozás összetevőinek változása a koordinátarendszer elfordulásakor | 88 |
Az alakváltozás- és a feszültségelméletek matematikai kifejezései közötti hasonlóság | 89 |
Térfogatváltozás az alakváltozás miatt | 94 |
Az alakváltozási tenzor felbontása gömbtenzorra és alakváltozási deviátorra | 96 |
Az alakváltozások összeférőségi feltételei | 100 |
Az alakváltozási állapot kísérleti vizsgálatának elméleti alapjai | 101 |
A rugalmas test alakváltozásai és feszültségei közötti összefüggés és az alakváltozási potenciális energia | |
A rugalmas izotróp test alakváltozásai és feszültségei közötti összefüggés | 107 |
A rugalmas test alakváltozásai potenciális energiája | 128 |
A rugalmas anizotróp test alakváltozásai és feszültségei közötti összefüggések | 138 |
A feszültségek és nyúlások mérése | |
Az alakváltozás mérése nyúlásmérővel | 142 |
A nyúlásmérő mérőhosszának megválasztása | 142 |
A főnyúlások meghatározása | 144 |
A mechanikai és optikai nyúlásmérők | 144 |
A nyúlásmérők skálázása | 147 |
A nyúlásmérés villamos módszerei | 148 |
Általános megfontolások | 148 |
A nyúlásmérő ellenállás szerkezete | 148 |
A nyúlásmérő ellenállások készítése | 150 |
A nyúlásmérő ellenállások felragasztása | 152 |
A nyúlásmérő ellenállások skálázása | 153 |
A nyúlásmérő ellenállások kapcsolása | 155 |
Nyúlásmérő ellenállások alkalmazása az igénybevételek összetevőinek mérésére | 157 |
Nagyobb alakváltozások mérése nyúlásmérő ellenállással | 158 |
A nyúlásmérő ellenálláshoz használt mérőműszerek | 159 |
A berendezés típusai | 159 |
Erősítő nélküli berendezések | 160 |
A vivőfrekvenciás erősítők kapcsolási vázlatai | 163 |
Váltakozóáramú erősítés kapcsolások nagyfrekvanciájú nyúlások és lökésszerű terhelés hatására létrejövő nyúlások mérésére | 167 |
A dinamikus nyúlásmérő berendezésekkel szemben támasztott követelmények | 168 |
Az optikai feszültségvizsgálat | 178 |
Polariszkóp monokromatikus fénnyel | 178 |
Átvilágítás fehér fényben | 184 |
A feszültségek meghatározása a modell terheletlen kerületén | 185 |
Az elfeszülés | 187 |
A modellen mért feszültségadatok átszámítása a valódi alkatrészre | 188 |
Az izoklinák és a főfeszültségi trajektoriák | 189 |
A két főfeszültség megállapítása a modell körvonalain belül | 191 |
Térbeli feszültségi állapotok vizsgálata | 192 |
Az optikai feszültségvizsgálat modellanyagai | 194 |
A fémek mechnikai tulajdonságai statikus terhelés esetén | |
Előzetes megfontolások | 197 |
A próbatest jelleggörbéje | 198 |
Az anyag jelleggörbéjének megállapítása különböző feszültségi állapotok esetén | 204 |
Próbatestek homogén feszültségi állapotban | 204 |
Inhomogén feszültségű állapotú próbatestek | 224 |
Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata egytengelyű feszültségi állapotban | 228 |
Egytengelyű húzás | 230 |
Egytengelyű nyomás | 241 |
Az anyagok tulajdonságainak tanulmányozása a "tiszta nyírás" kéttengelyű feszültségi állapotában | 245 |
Az anyagok jelleggörbéjének előállítása "tiszta nyírás" esetén | 248 |
Az anyagok legfontosabb mechanikai tulajdonságai | 252 |
Az anyagok felosztása ridegekre és képlékenyekre | 254 |
Az anyagok húzó- és nyomószilárdságának összehasonlítása | 256 |
Adatok a fémek mechanikai tulajdonságaira | 257 |
Különböző tényezők befolyása az anyagok mechanikai tulajdonságaira statikus terhelés esetén | 268 |
A határfeszültségű állapotok elmélete (A folyás és a törés feltevései) | |
A fémek szerkezete. A rugalmasságtan, a képlékenységtan és a feszültségelméletek alapvető feltevései | 291 |
A különböző feszültségi állapotok áttekintése | 294 |
Határfeszültségi állapot. A biztonsági tényező | 298 |
A határfeszültségállapot-elméletek legfontosabb feladata | 298 |
Az egyenértékű feszültségi állapot | 301 |
Számítás egytengelyű feszültségi állapot esetén | 302 |
A határfeszültségállapot-elméletek fejlődése. (Korszerű határfeszültségállapot-elméletek alapjául szolgáló nézetek kritikai elemzése) | 303 |
A legnagyobb normális főfeszültségek elmélete | 304 |
A legnagyobb nyúlás elmélete | 305 |
A legnagyobb csúsztató feszültségek elmélete | 307 |
A teljes alakváltozási energia elmélete | 308 |
Korszerű határfeszültségállapotok-elméletek | 309 |
Mohr határfeszültségállapot-elmélete | 309 |
Mohr egyszerűsített határfeszültségállapot-elmélete | 315 |
Mohr határfeszültségállapot-elméletének kritikai elemzése | 318 |
Az "alaktorzulási energia" elmélete (a torzító munka elmélete), a húzásra és nyomásra egyforma szilárdságú anyagokra | 321 |
Az "alaktorzulási energia" elméletének kritikai elemzése | 322 |
A legújabb elméletek | 326 |
Hatáfeszültségállapot-elméletek olyan anyagokra, amelyek húzó- és nyomószilárdsága különböző | 326 |
A határfeszültségállapot-elméletek összehasonlítása és értékelése | 334 |
Mohr egyszerűsített határfeszültségállapot-elmélete | 340 |
Balangyin határfeszültségállapot-elmélete | 340 |
A legnagyobb normális feszültségek elmélete | 341 |
A legnagyobb nyúlások elmélete | 341 |
A teljes potenciális energia elmélete | 342 |
A kísérleti adatok elemzése | 343 |
Következetetések | 344 |
A különféle határfeszültségállapot-elméleteken alapuló számítási képletek áttekintése | 344 |
Mohr egyszerűsített határfeszültségállapot-elméletének számítási képletei | 348 |
Az "alaktorzulási energia" elméletének képletei | 351 |
A legnagyobb nyúlások elméletének képletei | 351 |
A legnagyobb csúsztató feszültségek elméletének számítási képletei | 352 |
Példák a határfeszültségállapot-elméletek számítási képleteinek alkalmazására | 353 |
Az alkalmazott rugalmasságtan megközelítő módszerei | |
Általános megjegyzések | 357 |
A potenciális energia minimumának tétele | 358 |
Riz módszere | 362 |
A differenciálegyenletek megközelítő megoldásán alapuló módszerek | 370 |
A Bubnov-Galjorkin-módszer | 372 |
A hibanégyzet minimumának módszere (A legkisebb négyzetes eltérések módszere) | 380 |
Irodalom | 382 |
Tárgymutató | 391 |