Szilágysági Református Naptár 2007

Előszó

Az apostoli tanítás ezzel a felhívással kezdődik: "Viseljetek gondot azért magatokra, és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett". (Ap.Csel.20:28).
Bizonyára mindnyájan érezzük, hogy a magunkkal való törődés nem rejtetten jelentkező önzésünk része, hanem annak az átérzése, hogy mire hivattattunk el, és mit vár tőlünk a mi Urunk. Vészesen elveszünk a globalizáció tengerében, ha engedjük, hogy evangéliumi lelkületünk és vonásaink megfakuljanak, ha látások helyett az akaratunkat, akarásunkat követjük.
Ezért kéri Pál, hogy vigyázzunk magunkra, mert minden másokért hordozott felelősség a magunk belső rendjéért viselt felelősséggel kezdődik. Ha nem figyelünk az Igére, és nem hallgatunk Urunk szavára, akkor elvesznek a valamikori Európát meghatározó keresztyén értékek, melyekben a család gyülekezet és a gyülekezet egyben család is volt. Felelősséggel tartozunk egymásért. Amiképpen van krisztusi-, gyermeki- vagy szolgáló lelkület, úgy lennie kell egyházias lelkületnek is. Aki igazán vállal felelősséget és hordoz is családjáért, népéért és egyházáért, az tudja, hogy Istennek mi a terve, célja az ő népével. Csak az, hogy minden ember megtérjen és éljen. Nem az ú.n. demokrácia ad megújulást, hanem Isten Igéjének rendje, annak uralma, gyógyító jelenléte. Vissza