Előszó
Az évezred utolsó évétől kezdődően a Báthory István Alapítvány egy új díszoklevél-sorozatot indított útjára, mely a Szilágysági Magyarok nevet viseli. Az alapítvány kuratóriuma ezzel a sorozattal szeretne emléket állítani minden Szilágyságban élő, vagy onnan elszármazott magyarnak, aki a szakmájában, vagy közéleti munkásságával jelentősebb érdemeket szerzett, és így nagyban hozzájárult a Szilágyság hírnevének öregbítéséhez. A kitüntetettekről részletes életrajzi adatokat gyűjtünk be és nem titkolt szándékunk, hogy az évek folyamán az így összegyűlt anyagból könyvet jelentetnénk meg.
1999 májusában a magyar Egészségügyi Társaság által 1993-tól ez ideig már összekovácsolt, mert addig mindenki szanaszét húzott, mint ahogy ez történni szokott mindenféle berkekben, lévén ez a magyar átok. Szilágysági általános orvosok egy része - kezdeményezésemre - vendégül látott hét, a Kárpát-medencében legszegényebben élő, kárpátaljai orvos családot. Látogatásuk alkalmával avattuk a Bánffy Galériát Szilágynagyfaluban, és ekkor kapta meg a szülőfalutól dr. Andrásofszky Barna, a MET megalapítója és elnöke a díszpolgárságot.
Szintén ebben az évben került befejezésre - és őszire megjelenésre - a Szilágysági Magyarok könyv. E két esemény - mint előzmény - adta az apropót a Szilágysági Magyarok Díszoklevél megszületéséhez.
Szükségét éreztem, hogy Szilágynagyfalu elismerése, a díszpolgárság mellett Szilágysomlyó is próbáljon meg (a már odaítélt Sárkányfog Érdemrend ezüst fokozatán kívül) valamit nyújtani a MET elnökének, aki oroszlánrészt vállal a Szilágyság külföldi megismertetésében, és jelentős szerepet játszott a miniszteri találkozó létrejöttében. Az ötletet - amely szinte egyszerre született meg bennem és Hajdú Attilában - ismét tett követte, közösen kigondoltunk egy díszoklevél-mintát, amelyet ő szerkesztet meg. És 1999. május 8-án, a díszpolgárság átadásának napján, egy bensőséges, megható ünnepség keretében, erdélyi és kárpátaljai orvosok jelenlétében, az 1. számot viselő Szilágysági Magyarok Díszoklevél is átnyújtásra került.
A sorozat emléket kíván állítani minden Szilágyságban élő vagy onnan elszármazott magyarnak, aki a szakmájában, közéleti munkásságával, emberi magatartásával jelentősebb érdemeket szerzett, és tenni tudott a szülőföldért is, így járulva hozzá a szilágysági táj hírnevének öregbítéséhez.
Az első esztendőben díjazott személyek nagyobbrészt Szilágysomlyó vonzásköréhez tartoztak, így egyesek lokálpatriotizmussal is vádolhatnak. Ezt is vállaljuk, mivel mi tudjuk azt, hogy az alapítvány kuratóriumában már az ötlet kipattanásakor döntés született arról, hogy az eljövendőkben az oklevelet odaítélő bizottságot megyei szintűre bővítsük, és a megye minden vidékéről érkező javaslatok alapján jelöljük ki a díszoklevélben részesülendőket.
Bárki tehet javaslatot a díszoklevél odaítélésére, de csak azokat a javaslatokat vennénk figyelembe, melyekhez csatolva lenne a javasolt személy életrajza és fényképe. A bizottság a Báthory kuratóriumból és a megye magyar civil (főleg kulturális) szervezeteinek és egyesületeinek (felkérés utáni) delegált képviselőiből állt össze.
Vissza