Magyar múzsák

Fülszöveg

19. századi híres írók, művészek életének fontos nőalakjairól szólunk e kötetben. Olyan nőkről, akik alapvetően befolyásolták annak a férfinak az életét, aki kötődött hozzájuk, aki a közelükben élt. Nemcsak a címben szereplő néhányukról, hanem „múzsák" egész soráról, körülbelül egy tucatnyiról.
Voltak, akik elérhetetlen szerelemnek bizonyultak. Tudta-e a kedves Olvasó, hogy Csokonai Lillája református papnéként fejezte be az életét? Hogy Vajda János méltatlan szerelme, Gina cirkuszi műlovarnő lett? Másoknál a szerelem házassághoz vezetett, vagy éppen ellenkezőleg: maga a házasság szította föl a szerelmet. Érdemes megemlékezni azokról az alig emlegetett asszonyokról is, akik az otthon melegét, a szükséges hátteret biztosították, a biztonságot nyújtották férjük életéhez, munkájához. Ki volt Himfy szerelme, és egyáltalán: ki volt maga Himfy? Hogyan vette el Vörösmarty Mihály a nála 25 évvel fiatalabb Csajághy Laurát? Mit tudunk Arany János feleségéről? Milyen ember volt valójában Petőfi Sándor szerelme, felesége, majd „hűtlen" özvegye, Szendrey Júlia, a század egyik leghíresebb asszonya?
Ha lehetőségük volt rá, az írók váltak is. Ki azért, mert - mint Madách Imrének Fráter Erzsikével - a házassága kibírhatatlanná vált. Ki azért, mert úgy érezte, mint Mikszáth Kálmán: képtelen a feleségéről gondoskodni Igaz, ő aztán újból meg is nősült — ugyanazt az asszonyt, Mauks Ilonkát vette el másodszor.
Végül pedig következnek Liszt Ferenc, majd a nagy magyar képzőművészek: Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Lotz Károly „múzsái". Közöttük is voltak termékenyítő, ihletet adó, illetve inkább a pénzkeresetre ösztönző, a művészt „tömegtermelésre" átállító asszonyok is ... Vissza