Jogi alaptan

Tartalom

I. TUDOMÁNYELMÉLETI ALAPVETÉS 11
1. A tudomány általános jellemzése 11
A tudományos gondolkodás előzményei és kialakulása 11
A tudományos gondolkodás: a tudományos gondolkodás háttere és ellentéte 12
A tudományos gondolkodás sajátosságai 14
A tudomány társadalmi környezete: a mindennapi élet és a társadalmi gyakorlat 20
A tudomány belső szerkezete 24
A tudomány fejlődése 29
A tudományok osztályozása 29
2. A társadalomtudományok sajátosságai 31
A társadalomtudományok általános jellemzése 31
A társadalomtudományok érdekkötöttsége és értékmentessége 34
A társadalomtudományok rendszerezése 41
3. Az állam- és jogtudományok 45
Az állam- és jogtudományok tárgya 45
Az állam- és jogtudományok és a gyakorlat 46
Az állam- és jogtudományok rendszere 52
Az állam- és jogtudományok módszerei 55
4. A jog- és állambölcselet 58
A jog- és állambölcselet jellege és az elnevezés kérdése 58
A jog- és állambölcselet tárgya és fő irányzatai 60
Kulcsfogalmak 63
Irodalom 64
II. AZ ÁLLAM ÉS A JOG EREDETE 65
1. Az állam és a jog eredetéről általában 65
2. Az ősi társadalmak szervezete 73
Őstársadalom, ősközösség, törzsi-nemzetségi társadalom, ázsiai termelési mód 73
A korai zsákmányoló társadalmak 74
Az egalitárius törzsi-nemzetségi társadalmak 79
3. Az ősi társadalmak differenciálódása. A hierarchikus nemzetségi társadalmak 85
4. Az állam és a jog kialakulásának ázsiai útja 90
Az „ázsiai út" terminusról 90
A kialakulás folyamata és szakaszai 90
A kialakulás általános jellemzői 96
Az ázsiai típusú állam és a jog jellemzői 97
5. Az állam és a jog kialakulásának antik útja 102
Terminológiai kérdések és formációelméleti összefüggéseik 102
Történelmi előzmények, előföltételek 103
A katonai demokrácia 103
Az antik állam és a jog jellemzői 118
6. Az állam és a jog kialakulásának germán útja 121
A germán út 121
A történelmi előzmények 121
A kialakulás folyamata 122
A feudális állam és a jog jellemzői 123
7. Az állam és a jog kialakulásának, valamint a prekapitalista állam- és jogtípusoknak a közös jellemzői 129
Kulcsfogalmak 130
Irodalom 131
III. A MODERN ÁLLAM, POLITIKA ÉS JOG KIALAKULÁSA 133
1. A kérdésről általában 133
2. A polgári társadalom és a politikai állam elválásának folyamata 136
A kiindulópont: a nyugat-európai feudalizmus 136
A szekularizáció és a reformáció szerepe az elválás folyamatában 137
A feudális kötöttségek bomlása és a tőkés termelési mód kialakulása 139
Az abszolút monarchia szerepe 140
A polgári forradalmak 144
3. A polgári társadalom és a politikai állam elválásának eredményei és következményei 144
4. A modern állam, politika és jog kialakulásának kapcsolata a tőkés fejlődéssel 147
Kulcsfogalmak 151
Irodalom 151
IV. AZ ÁLLAM SAJÁTOSSÁGAI 153
1. Az állam fogalma és sajátosságai mint tudományos probléma 153
2. Az állam mint történeti kategória 154
3. Az állam társadalmi szerepe 157
Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriákról általában 157
Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriák lényege 158
Az állam társadalmi rendeltetése 159
Az államcél 160
Az állami funkció 163
Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriák kapcsolata 165
Az állami funkciók fő csoportjai 167
Az állam funkcióinak történeti alakulása 171
4. Az állam mint a politikai berendezkedés központi intézménye 172
5. Az állam mint a néptől és a társadalomtól elkülönült és szuverenitással rendelkező közhatalom 176
6. Az állam mint a munkamegosztás külön ágát képező szervezet 183
Az állami szervek rendszere 18
Az államapparátus mint a munkamegosztás külön ága 195
7. Az állam mint a társadalmi-gazdasági környezetével sajátos kölcsönhatásban működő rendszer 197
8. Az állam sajátosságai és az államok rendszerezése 198
Kulcsfogalmak 200
Irodalom 201
V. A JOG FOGALMA ÉS SAJÁTOSSÁGAI 202
1. Bevezető megjegyzések 202
2. A társadalmi normák sajátosságai 204
3. A jog fogalma 209
4. A jog további sajátosságai 213
5. A jog és az egyéb társadalmi normák 216
Kulcsfogalmak 217
Irodalom 217
VI. A JOGALKOTÁS ÉS A JOGFORRÁSOK 219
1. A problémakör jellege és helye a jogbölcseletben 219
2. Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogforrás 220
3. Jogképződés és jogalkotás. A jogképződés módjai 224
4. A jogalkalmazói jogképződés 226
5. A jogalkotás 233
6. A megismerési értelemben vett jogforrással összefüggő problémák 238
A jogforrások fajai 238
A jogforrási rendszer sajátosságai 239
Kulcsfogalmak 242
Irodalom 243
VII. A JOGI NORMA ÉS A JOGSZABÁLY 244
1. A jogi norma fogalma és szerkezete 244
2. A jogi norma érvényessége és hatálya 250
3. A jogi normák fajtái 253
4. A jogi normák kapcsolódása 258
5. A jogi normák megjelenése. A jogtétel és a jogszabály 259
6. A jogszabályok közzététele, a jogszabályok megismerésének eszközei 264
Kulcsfogalmak 267
Irodalom 268
VIII. A JOGÉRVÉNYESÜLÉS 269
1. A jogérvényesülés általában 269
A jogérvényesülés fogalma 269
A jogérvényesülés folyamata és mozzanatai 270
A jogérvényesülés módjai 271
2. A jogkövetés 272
A jogkövetés fogalma 273
A jogkövetés jellemző vonásai 274
A jogkövetés objektív oldala 274
A jogkövetés szubjektív oldala 274
A jog motivációs hatása és a jogi szocializáció 277
3. A jogsértés 277
A jogsértések társadalomra veszélyessége 278
A jogsértés objektív oldala 279
A jogsértés szubjektív oldala 279
A jogsértések fajai 280
A jogsértések okai 280
A jogsértés társadalmi szerepe 281
4. A jogviszony sajátosságai 281
A jogviszony fogalma 281
A jogviszony alanyai 283
A jogviszony tárgya 285
A jogviszony tartalma 285
A jogi tények 287
Kulcsfogalmak 288
Irodalom 288
IX. A JOGALKALMAZÁS 289
1. A jogalkalmazás sajátosságai 289
2. A jogalkalmazás fajai és típusai 292
3. A jogalkalmazás szakaszai és műveletei 295
Kulcsfogalmak 305
Irodalom 305
X. A JOGRENDSZER ÉS A JOGRENDSZEREK CSOPORTOSÍTÁSA 307
1. A jogrendszer fogalma és sajátosságai 307
2. A jogrendszer tagozódásának alapja, a jogág meghatározása 310
3. A magyar jogrendszer egyes jogágai 314
4. A jogrendszerek csoportosítása 320
Kulcsfogalmak 324
Irodalom 324

Témakörök