Fülszöveg
Szilágyi István kolozsvári prózaíró 1964-ben jelentkezett első önálló kötetével. Az eltelt tizenöt év alatt három novellagyűjteménye és két regénye jelent meg. Az 1975-ben kiadott Kő hull apadó kútba - sorban a második - egy csapásra a magyar elbeszélő próza élvonalába állította művészetét.
Gyilkossággal indul a regény Szendy Ilka, rátarti, tehetős tímárősök leszármazottja, megöli az előle menekülni akaró napszámos szeretőjét. A regény végén Szendy Ilkát öli meg mindenes szolgája. Ám ami a két gyilkosság között lejátszódik, nemcsak a főhős pokoljárása, hanem az olvasóé is, aki az íróval kalandozza be egy lélek "törésvonalait".
Szendy Ilka, kevély céhesek, fennhéjázó nemzetes urak, kurucok és negyvennyolcas szabadsághősök késői ivadéka a napszámosa öleléséig alázkodott, de amikor Gönczi Dénes, az egrestelki szőlőkapás egészen Amerikáig szeretne menekülni tőle, hogy kiszabaduljon az úrnő-szolga, parancsoló-kiszolgáltatott szerelem torz viszonyaiból, a sebzett gőg, a becsapottság...
Tovább
Fülszöveg
Szilágyi István kolozsvári prózaíró 1964-ben jelentkezett első önálló kötetével. Az eltelt tizenöt év alatt három novellagyűjteménye és két regénye jelent meg. Az 1975-ben kiadott Kő hull apadó kútba - sorban a második - egy csapásra a magyar elbeszélő próza élvonalába állította művészetét.
Gyilkossággal indul a regény Szendy Ilka, rátarti, tehetős tímárősök leszármazottja, megöli az előle menekülni akaró napszámos szeretőjét. A regény végén Szendy Ilkát öli meg mindenes szolgája. Ám ami a két gyilkosság között lejátszódik, nemcsak a főhős pokoljárása, hanem az olvasóé is, aki az íróval kalandozza be egy lélek "törésvonalait".
Szendy Ilka, kevély céhesek, fennhéjázó nemzetes urak, kurucok és negyvennyolcas szabadsághősök késői ivadéka a napszámosa öleléséig alázkodott, de amikor Gönczi Dénes, az egrestelki szőlőkapás egészen Amerikáig szeretne menekülni tőle, hogy kiszabaduljon az úrnő-szolga, parancsoló-kiszolgáltatott szerelem torz viszonyaiból, a sebzett gőg, a becsapottság érzése - vagy tán a szerelem is - Szendy Ilkát a gyilkosságba hajszolja. Szendy Ilkát, aki nem akart és nem tudott belenyugodni a jajdoni rendbe, a kisváros pohos, önző, lelket és szellemet szikkasztó közönyébe, s így elszakadt mindentől és mindenkitől: aki egy parasztemberbe kapaszkodva próbál egy álomhős, igazi nagyúr szerelmes társa lenni. (Álmodozásainak, meddő elvágyódásának főszereplője Rákóczi fejedelem volt ama híres-hírhedt olajnyomatról, mely Rákóczi búcsúja címmel vonult be a századelőn a magyar kispolgári otthonokba.) Gönczi Dénes megölésével és kútba temetésével azonban az elapadt lélek saját pusztulását készíti elő.
Tragikus helyzetek és történések százféle válfajából épül föl regénye, bomlik ki mondanivalója Szilágyinak, nem a halál, az emberi lét tragikuma, csak az értelmetlen halál, mely a meddő, céltalan, sodródó életekre tesz pontot.
Vissza