kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Tűzött kötés |
Oldalszám: | 197 oldal |
Sorozatcím: | A filozófia időszerű kérdései |
Kötetszám: | 32 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 16 cm |
ISBN: | 963-673-078-4 |
Megjegyzés: | Kézirat. |
Előszó | 9 |
Bevezetés | 11 |
A monista etika dialektikája | 11 |
A "moralista" mint kutató | 11 |
Szisztematikus előfeltevések | 15 |
A lételmélet és a deontikus etika alapviszonya | 15 |
A morál-elmélet általános társadalmi meghatározottsága | 16 |
A sajátos erkölcsi tárgy logikája | 27 |
A szocializmus etikájának materialista monizmusa és társadalmának létszerkezete (A "van" és "kell" dialektikája) | 30 |
A kell evidenciája és általános szerkezete | 32 |
A "kell" és a szükséglet mint hiány | 34 |
A gyakorlat mint jó | 35 |
A "kell" nem "világakarat" | 39 |
A "van" és "kell" ontológiai monizmusának általános alapja | 40 |
A "kell" tartalmi és formai mozzanata | 41 |
A "kell" materialista dialektikája | 42 |
A "kell" osztályszerkezete és a közösség | 43 |
A moralizálás tiszta deontikussága | 47 |
A kanti etika | 54 |
A "kategorikus imperativusz" kanti elve, azaz az etikai formalizmus kérdései | 54 |
A társadalmi lét szerkezete | 54 |
A természet és a "hiányzó" történelem | 58 |
Az ember mint két világ polgára | 60 |
A cél magánya, vagyis eszköztelensége | 60 |
Az etika helye a kanti rendszertanban | 65 |
A transzcendentalizmus kettőssége | 68 |
A transzcendentális természete | 70 |
Az analitikus és szintétikus ítéletek | 71 |
A gyakorlati ész sajátos funkciója | 75 |
A "tiszta ész" mint érték | 76 |
A szabadság mint modus vivendi | 77 |
Az erkölcs metafizikájának feladata in nuce | 78 |
A "jó akarat" mint a köztudat általános "ténye" | 79 |
A boldogság lefokozása | 79 |
A kötelesség szerkezete | 80 |
A "tiszta etika" tapasztalatmentessége | 82 |
A kötelesség metafizikája, azaz a kategorikus imperativusz | 83 |
A parancs jelentése | 84 |
A hipotetikus és kategorikus parancs | 85 |
A "van" és a "kell" elválasztása | 86 |
A cél és eszköz | 87 |
Az ember mint öncél | 87 |
A moralitás, azaz a célok birodalma | 89 |
Méltóság és tisztelet | 91 |
Az autonómia és a heteronómia | 91 |
A szabadság felépítése | 93 |
A pozitív és negatív szabadság | 94 |
Az intelligibilis és empirikus szubjektum | 95 |
Az ész mint sajátos emberi adottság | 95 |
Az érzékileg afficiált akarat eszméje, azaz az ideális hatalma | 97 |
A posztulált szabadság fatalista vonása | 99 |
A "van" és a "kell" platonizáló attitűdje | 100 |
A kellemes és jó | 103 |
A legfőbb jó és az isten közelsége | 104 |
A fichtei etika | 108 |
Az etika mint az öntudatos szabadság filozófiája | 108 |
Fichte és kora történelme | 108 |
A szabadság, filozófiája, azaz a "kellősség" szerkezete Fichténél (A fichtei etika felépítésse) | 109 |
Az ember mint a természet részének és a kötelesség világának dualizmusa | 110 |
A szellem mint "tiszta" tevékenység | 111 |
Az objektum - szubjektum viszony | 112 |
A tevékeny tudat | 113 |
A fogalom önállósága és a cél | 115 |
Az akarat mint közvetítő | 115 |
Az ösztön mint végső alap | 118 |
Autonómia és heteronómia | 119 |
Mit kell tennem? | 120 |
A teoretikus és gyakorlati szabadság | 120 |
Az Én mint ok, azaz a cél-determináció | 122 |
A természet mint szubsztancia | 123 |
Az önmeghatározás | 124 |
A sóvárgás és vágy | 124 |
Az élvezet és követelés | 125 |
A "tiszta" és a természeti ösztön | 125 |
A kötelesség és szándék | 126 |
Az Én rendeltetése | 127 |
Schelling etikai nézetei | 129 |
Az identikus abszolut akarat etikája | 129 |
A természet és társadalom | 131 |
A gyakorlat primátusa | 131 |
Az öntudat története | 132 |
A szellem mint "tiszta" akarat | 133 |
Az identitás, azaz az azonosság filozófiája | 134 |
Az Én mint alap | 134 |
A tudatos és tudattalan, azaz a művészetfilozófia | 136 |
Az akarat és eszme | 137 |
A "kell" szerepe és az önkény | 137 |
A nem "közössége" | 138 |
Az Én és Nem-Én abszolutuma, azaz az abszolut bűnösség kora | 139 |
A hegeli etika | 140 |
A "szociális etika" hegeli változata | 140 |
Az erkölcsiségről általában | 141 |
Az erkölcsiség mint a szabadság eszméje | 142 |
Az objektív és szubjektív erkölcsiség | 142 |
Az erkölcsi mint az "eszme" rendszere | 143 |
Az elsajátítás avagy a szellem tanúsága az egyén lényegéről | 144 |
Az etika mint morlfilozófia és tárgyköre | 145 |
Az erkölcsiség | 146 |
Az erkölcs mint az általános cselekvés rendszere | 147 |
Kötelesség és jog | 148 |
A pedagógia, azaz az erkölcsössé fejlesztés művészete | 149 |
A család, a polgári társadalom és az állam, avagy út a világtörténelembe | 150 |
A "polgári társadalom", azaz az erkölcsiség és társadalom | 151 |
A "tiszta szellem" mint demiurgosz, avagy a feje tetejére állított erkölcsiség | 157 |
A valóságos polgári morál | 158 |
A polgári társadalom plurális feldarabolódása | 159 |
A "kell"-ből a "van" irányába, avagy Hegel Kant-kritikája | 162 |
A formalizmus mint a morális tudomány lefokozása | 162 |
"Félfordulat" a "van"-hoz | 164 |
A "van" hegeli határa | 166 |
A fennálló etikája | 167 |
A moralitás | 167 |
A szándék és jólét fogalma | 181 |
A jó és lelkiismeret | 186 |
Az idézett és felhasznált irodalom | 194 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.