1.060.405

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A klasszikus német idealista filozófia etikájáról

A "van" és a "kell" viszonya a német idealista etikában/Kézirat

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 197 oldal
Sorozatcím: A filozófia időszerű kérdései
Kötetszám: 32
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 16 cm
ISBN: 963-673-078-4
Megjegyzés: Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jelenkori etikai gondolkodás még mindig nem kellően figyelt fel Marxnak, Engelsnek és Leninnek azokra a megjegyzéseire, amelyet filozófiájuk elméleti forrásairól tettek. Az esztétika, logika már... Tovább

Előszó

A jelenkori etikai gondolkodás még mindig nem kellően figyelt fel Marxnak, Engelsnek és Leninnek azokra a megjegyzéseire, amelyet filozófiájuk elméleti forrásairól tettek. Az esztétika, logika már sokkal alaposabban gyümölcsöztette pl. a XIX. sz.-i klasszikus német idealista bölcselet eredményét, mint a marxista morálelmélet. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az etikára is érvényesek azok az általános megjegyzések, amelyeket a marxizmus megteremtői olyan gyakran hangoztattak. Engels egyenesen a következőket mondja az említett német gondolkodás jelentőségéről. Ha a tudományos szocializmust "nem előzte volna meg a német filozófia, főként Hegel filozófiája, akkor a német tudományos szocializmus - az egyetlen tudományos szocializmus, amely valaha létezett - sohasem jött volna létre." Engels megjegyzése után aligha kétséges, hogy a mai marxista - vagy, ahogyan klasszikus megalapozóik gyakran mondják - a modern gyakorlati materialista etikának igen sokat kell tennie az előbbi filozófiák morál elméleti "racionális magjának" feltárásáért. A most közölt tanulmányokban arra törekedtem, hogy a fent mondott irányelvek szellemében fogalmazódjanak meg. Kísérletet teszek a német idealista etikának - mint a marxi etika egyik elméleti forrásának - az átfogó feldolgozására. Vissza

Tartalom

Előszó9
Bevezetés11
A monista etika dialektikája11
A "moralista" mint kutató11
Szisztematikus előfeltevések15
A lételmélet és a deontikus etika alapviszonya15
A morál-elmélet általános társadalmi meghatározottsága16
A sajátos erkölcsi tárgy logikája27
A szocializmus etikájának materialista monizmusa és társadalmának létszerkezete (A "van" és "kell" dialektikája)30
A kell evidenciája és általános szerkezete32
A "kell" és a szükséglet mint hiány34
A gyakorlat mint jó35
A "kell" nem "világakarat"39
A "van" és "kell" ontológiai monizmusának általános alapja40
A "kell" tartalmi és formai mozzanata41
A "kell" materialista dialektikája42
A "kell" osztályszerkezete és a közösség43
A moralizálás tiszta deontikussága47
A kanti etika54
A "kategorikus imperativusz" kanti elve, azaz az etikai formalizmus kérdései54
A társadalmi lét szerkezete54
A természet és a "hiányzó" történelem58
Az ember mint két világ polgára60
A cél magánya, vagyis eszköztelensége60
Az etika helye a kanti rendszertanban65
A transzcendentalizmus kettőssége68
A transzcendentális természete70
Az analitikus és szintétikus ítéletek71
A gyakorlati ész sajátos funkciója75
A "tiszta ész" mint érték76
A szabadság mint modus vivendi77
Az erkölcs metafizikájának feladata in nuce78
A "jó akarat" mint a köztudat általános "ténye"79
A boldogság lefokozása79
A kötelesség szerkezete80
A "tiszta etika" tapasztalatmentessége82
A kötelesség metafizikája, azaz a kategorikus imperativusz83
A parancs jelentése84
A hipotetikus és kategorikus parancs85
A "van" és a "kell" elválasztása86
A cél és eszköz87
Az ember mint öncél87
A moralitás, azaz a célok birodalma89
Méltóság és tisztelet91
Az autonómia és a heteronómia91
A szabadság felépítése93
A pozitív és negatív szabadság94
Az intelligibilis és empirikus szubjektum95
Az ész mint sajátos emberi adottság95
Az érzékileg afficiált akarat eszméje, azaz az ideális hatalma97
A posztulált szabadság fatalista vonása99
A "van" és a "kell" platonizáló attitűdje100
A kellemes és jó103
A legfőbb jó és az isten közelsége104
A fichtei etika108
Az etika mint az öntudatos szabadság filozófiája108
Fichte és kora történelme108
A szabadság, filozófiája, azaz a "kellősség" szerkezete Fichténél (A fichtei etika felépítésse)109
Az ember mint a természet részének és a kötelesség világának dualizmusa110
A szellem mint "tiszta" tevékenység111
Az objektum - szubjektum viszony112
A tevékeny tudat113
A fogalom önállósága és a cél115
Az akarat mint közvetítő115
Az ösztön mint végső alap118
Autonómia és heteronómia119
Mit kell tennem?120
A teoretikus és gyakorlati szabadság120
Az Én mint ok, azaz a cél-determináció122
A természet mint szubsztancia123
Az önmeghatározás124
A sóvárgás és vágy124
Az élvezet és követelés125
A "tiszta" és a természeti ösztön125
A kötelesség és szándék126
Az Én rendeltetése127
Schelling etikai nézetei129
Az identikus abszolut akarat etikája129
A természet és társadalom131
A gyakorlat primátusa131
Az öntudat története132
A szellem mint "tiszta" akarat133
Az identitás, azaz az azonosság filozófiája134
Az Én mint alap134
A tudatos és tudattalan, azaz a művészetfilozófia136
Az akarat és eszme137
A "kell" szerepe és az önkény137
A nem "közössége"138
Az Én és Nem-Én abszolutuma, azaz az abszolut bűnösség kora139
A hegeli etika140
A "szociális etika" hegeli változata140
Az erkölcsiségről általában141
Az erkölcsiség mint a szabadság eszméje142
Az objektív és szubjektív erkölcsiség142
Az erkölcsi mint az "eszme" rendszere143
Az elsajátítás avagy a szellem tanúsága az egyén lényegéről144
Az etika mint morlfilozófia és tárgyköre145
Az erkölcsiség146
Az erkölcs mint az általános cselekvés rendszere147
Kötelesség és jog148
A pedagógia, azaz az erkölcsössé fejlesztés művészete149
A család, a polgári társadalom és az állam, avagy út a világtörténelembe150
A "polgári társadalom", azaz az erkölcsiség és társadalom151
A "tiszta szellem" mint demiurgosz, avagy a feje tetejére állított erkölcsiség157
A valóságos polgári morál158
A polgári társadalom plurális feldarabolódása159
A "kell"-ből a "van" irányába, avagy Hegel Kant-kritikája162
A formalizmus mint a morális tudomány lefokozása162
"Félfordulat" a "van"-hoz164
A "van" hegeli határa166
A fennálló etikája167
A moralitás167
A szándék és jólét fogalma181
A jó és lelkiismeret186
Az idézett és felhasznált irodalom194

Szilágyi Imre

Szilágyi Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szilágyi Imre könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem