1.066.456

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Elemi képtan elemei

Az álló- és mozgófényképről

Szerző
Budapest
Kiadó: Magyar Filmintézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 566 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-7147-39-x
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Peirce szemiotikai elméletében a jelet három szempontból vizsgálta. Megkülönböztette a jel önmagához, a tárgyhoz és a jel-tárgy kapcsolatát értékelő személyhez fűződő viszonyát. Kétségtelen, hogy... Tovább

Előszó

Peirce szemiotikai elméletében a jelet három szempontból vizsgálta. Megkülönböztette a jel önmagához, a tárgyhoz és a jel-tárgy kapcsolatát értékelő személyhez fűződő viszonyát. Kétségtelen, hogy amikor egy vízfoltot látunk, ebből az indexből azonnal következtetést vonhatunk le a víz eredetére vonatkozóan. Épp így, amikor egy irányjelző nyilat megpillantunk, ösztönösen a nyíl jelezte irányba fordulunk: a közlés kiváltotta érdeklődésünket. Minden vizuális index közöl valamit. Sok esetben csupán ösztönzést ad, ingert kelt, amelyből komolyabb érdeklődés válhat. A jelzéseket érzékelem, mert azokat egy általam ismert jelzőrendszerben továbbították felém. A szüntelen ismétlődések, a tapasztalat során a befogadó megtanulja értékelni, jelentéssel ellátni ezeket a jelzéseket. A földön látható nyomokból a vadász az állat jelenlétére következtet. Ehhez azonban előbb meg kell tanulnia, hogy az állatok és a nyomok között összefüggés, pontosabban milyen természetű összefüggés van. Minden olyan, a látványon alapuló jelenség, amely indexként fogható fel i az elsajátított ismeretek alapján - jelként értelmezhető. A váratlanul szembetűnő fény bizonyos magatartást vált ki az emberekből, de nem jelként, csupán ingerként tekinthető. Viszont ha vörös az ég alja, ebből a rövidesen beköszöntő napkeltére következtethetünk. Nem teszünk mást, mint a tapasztalat alapján két jelenség között kapcsolatot teremtünk. Felismertük, hogy a vörös égalja a napfelkelte jele. Az ikonikus jel felismerése azonban sokkal bonyolultabb. Peirce meghatározása szerint „az ikon főleg a tényleges hasonlóság alapján működik - pl. egy állat képe és az ábrázolt állat között az előbbi pusztán azért áll az utóbbi helyett, mert hasonlít rá."1 Peirce a hasonlóságot, Morris viszont azt tartotta az ikonikus jel alapjának, ha az magán viselte az ábrázolt tárgy néhány tulajdonságát, más szóval rendelkezett a denotátum tulajdonságával.2 Vajon mit ér azt állítani, hogy Mányoki Adám Rákóczi-portréja ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint Rákóczi? Vissza

Tartalom

Álló/fény/kép 5
Az ikonikus jel 7
A valóság és le(fény)képezett mása 13
1 kónikus morfémák és szintagmák 14
A fénykép észlelése 14
A fénykép szemcsézettsége 15
A fény(kép)-átvitel 16
A denototív képi kód 18
A fénykép szemiotikai elmélete 19
A kettős tagolás 19
Alakzat jel, szeméma 20
Részeikre bontható és összeilleszthető kódok 22
Az ikonikus szeméma 24
A kódtípusok kategorizálása 25
A mozgókép kódtagolódása 27
A mozgókép tagolódása 29
A film és az elbeszélő műfaj találkozása 31
A filmi interpunkció kialakulása 33
A folyamatos film 33
Kötelező vagy fakultatív interpunkció 34
Szegmentumok a cselekményben 37
Áttűnés és elsötétülés 37
A szemiológia szerepe a kép struktúrális elemzésébe 39
Kép és nyelv kapcsolata 41
Nyelvi jellegű rendszer-e a kép? 42
A fénykép legkisebb, jelentéssel bíró egységei 43
/ Értelmezni = megnevezni 44
Fotografikus és kulturális kód 46
Egy sajátos fotografikus kód 47
Leírhat-e a kép? 48
Szemiológia az iskolában 51
Képelemzés: megfigyelés és újraalkotás 56
Az ember és a médium 58
Sajtó/fotó 62
A sajtófotó megjelenése a magyar napilapokban 72
Fénykép a lop szerkezetében 78
A kódolt fotó 80
Kis formátum/nagy formátum 88
Fénykép az első oldalon 90
A fénykép elhelyezése az oldalon 92
A jelentéssel telinek ítélt pozíció a szerkesztési gyakorlat alapján 94
Két fotó viszonya 96
Két fotó elhelyezésénél alkalmazott (konvencionolizált) jelöléstípusok 97
A sajtófotó szélességmérete 98
A fotó kiterjedése függőleges iránybon 99
A sajtófotó eredete 100
Illusztratív és/vagy informatív sajtófotó 102
A fénykép és a szöveg viszonya
a magyar napilapokban 103
A cím: jel és összegezés 105
A tipográfiai kódok 106
Egy sajátos tipográfiai kód: a betű 107
A fénykép és címe 109
Hír és fotó 114
Az illusztrálástól a „képolvasásig" 126
A fénykép-esszé stilisztikája 127
Az új nyelv elsajátítása 130
Jelrendszer, jelkép, mátrix 130
A fényképregény 132
Szekvenciák 138
A forma 138
Az elbeszélés alapeleme 139
A szekvencio-forma születése 140
A fotóesszé 146
A magyar riportfényképezés válságos korszaka 147
A forma jellemzői 151
A fénykép-sorozat jellemzői 154
A szekvenciák és sorozatok tagolása 167
A képek össze nem tartozását jelölő eljárások 168
Reklám/fotó 169
Elméletek a reklámképről 170
A kép funkciója 171
Képi közlés és nyelvi közlés 177
A jelentés problémája 178
Tárgyak és jelölők 179
Szaténkesztyű és kinyújtott kéz 183
Azonosítás, összetétel, felhasználás 184
„ Hordozó" és „ változó" 185
Mi mindent jelölhet egy kéz? 186
A képes sajtóhirdetés közlésrendszere 188
Ai esztétikai jellegű közlés 188
A reklám felismerését elősegítő közlés 189
A kép értelmezése különböző szinteken 190
Tárgyra utalás képpel 192
Ujjal rámutatni 193
A tárgy-személy kapcsolatára épülő hirdetés-típus 193
A tárgy megjelenítését szabályozó kódok 194
Az állapot ábrázolása 195
Retorika a képalkotásbon 195
Kevéssel sokat 196
A tárgy mint az elbeszélés főszereplője 197
Szín és tipográfia 199
Kép és/vagy tükörkép 200
Megrendezett esemény; sztereotípia 202
1 Az egyedi és a reprodukció 203A fénykép mint modell 204
A fényképezés szociográfiája 207
A fényképező ember 207
A lefényképezett ember 210
A fényképet néző ember 211
A fénykép realizmusa 21 1
A kép antropológiája 213
Témaválasztás és ítéletalkotás 215
Közízlés és érték 218
Az esztétika kettős funkciója 220
Művészet étvágy technika 222
Az értelmezés bizonytalansága 225
Mozgó (fény) kép 229
A tényleges és ábrázolt valóság 231
Való és valószerű 241
A tárgy és a tárgykép hasonlósága 246
A film sajátja 248
A látvány tartománya 248
A film „nyelvtana" 249
Metaforák nyomában 253
A filmi kifejezés 255
A film egységei 257
Az egységek elrendezése 258
A nagy szintagmatika 261
A tagolás jelölése a filmen 263
Az éles vágás 265
A mélységélesség 267
A szín világa 279
A hangosfilm születése 282
A beszéd funkciója a filmben 288
A némafilm „beszédes" nyelve
A kép közi felirat 292
Némafilm/hangosfilm 295
A hangzás valószerűsége 297
A klasszikus filmelmélet 301
A szemiotika mibenléte 303
A film nyelvi jellege 305
A legkisebb filmi egység 309
Jeltípusok 311
Az analógia 315
A filmi elbeszélés 319
Képek és szavak 322
A képeket nem lehet ragozni 328
A címzett neve 336
A kijelentés alanya és a film 338
Az azonosítatlan elbeszélő fogalma 341
A „nézőpont" 345
Az idő jelölése 365
Anafora és kotafora a filmben 368
Filmi és filmbeli elkülönítése 371
A kategorizálás 372
Funkcionális közelítési kísérlet 373
Műfaj meghatározási kísérletek 374
Valóság és ábrázolás 380
A néző 382
Kibocsátó és befogadó 383
A filmi tagolás 385
A feliratok tagoló funkciója 389
A hang tagolása 390
A kép és a hang 391
A szöveg funkciói 394
A kép megelőzi a szöveget 396
A felirat mint „szövege-típus 396
Ismeretközvetítés és ábrázolás 399
Filmi és/vagy műfaji sajátosságok 400
(Film)műfajelmélet és/vagy
(film/szövegelmélet 402
A szöveg 405
A szöveg típusai 414
A kifejezés síkja/a tartalom síkja 419
A filmszövegek tipológiája 426
A film fogalma 428
A filmi elbeszélés két/kettős szintje 433
Ebeszélés és cselekmény 437
Elbeszélés és cselekmény
egy szöveg elméleti probléma múltja 438
Elbeszélés és leírás 441
Filmi szöveg szint és filmbeli cselekményszint: a rétegek státusza és viszonya 442
A szövegszint a cselekményszint és
a tudattartalmak szintje 442
A szintek közötti kapcsolatok 446
A cselekmény mélyszerkezete:
a logikai-szemantikai szint
grammatikája 450
A grammatika meghatározása és összetevői 450
A logikai-szemantikai szerkezet és
a cselekményszerkezet 452
A logikai-szemantikai mélyszerkezet grammatikája 454
A cselekménykutatástól a cselekmény
elméletéig 459
A (film) cselekménytipológai körvonalai 468
Grammatikolitás és szemanticitás 470
A dokumentumfilm-forma
átalakulása 478
Bevezetés 478
A dokumentumfilm-forma változása 480
570 ELEMI KÉPTAN ELEMEI 482
Film/televízió 482
Televíziós dokumentumfilm/dokumentumfilm a televízióban 483
Az új típusú televíziós dokumentumfilm 486
Az események továbbításának módjára és formáira vonatkozó elvek változása 487
Az új dokumentumfilm-típus kialakulását lehetővé tevő technikai keret 489
Az új típusú dokumentumfilm kialakulásának története 490
Elméleti következtetések: összegezés 501
A múlt ábrázolása: narratív eljárások 511
Fejezetek a magyar dokumentumfilm történetéből 515
I. Koronás fők, forradalom és háború 516
II. Hungária - Oda a megmaradt magyar földről 522
III. A film immáron saját nyelvét beszéli 525
IV. Felvidéki levél 532
Vár állott: most koholom... 536
V. Péter Páltól Vízkeresztig 546
Jegyzetek 553
Tartalom 567

Szilágyi Gábor

Szilágyi Gábor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szilágyi Gábor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem