1.062.395

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A film fogalma

A sajátság természetrajza

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Magyar Filmintézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 335 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN: 963-7147-22-5
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Minden azon az emlékezetes december 28-i napon kezdődött, 1895 telén Párizsban. A Nagy Kávéház alagsorának Indiai Szalonjában csak lassan gyülekezett a néhány tucatnyi kíváncsi szemlélő, akit... Tovább

Előszó

Minden azon az emlékezetes december 28-i napon kezdődött, 1895 telén Párizsban. A Nagy Kávéház alagsorának Indiai Szalonjában csak lassan gyülekezett a néhány tucatnyi kíváncsi szemlélő, akit becsalogatott a kávéház előtt ékeskedő plakát, amely mozgóképek vetítését ígérte. A Lumiére-fivérek titokzatos masinája, A Kinematográf most vizsgázott először fizető nézőközönség előtt. „Amikor kinyílt az üzem kapuja és kiáradt az utcára a munkától fáradt, de mégis fürge mozgású embertömeg, s felém közeledett (...), majd néhány perc múlva a pályaudvarra befutó vonat, szinte átfúrva a vásznat, elgázolni készült bennünket (...), valamennyien kővé meredve bámultuk a csodát" - írta a közönség soraiban helyet foglaló Georges Méliés. Valami különös történt, olyan ami mindaddig nem esett meg még. Valami különleges élmény, ami merőben különbözött a színpad varázsától, a bódékban látható olcsó, szemfényvesztő mutatványoktól. Más volt ez a látvány. Valami sajátos született a mechanika, a kémia, az optika varázsa folytán, s az emberiség (kultúr) történetének új szakasza kezdődött el. A látvány forradalmával kezdődött, a tudat forradalmával folytatódott, és a lélek forradalmával fejeződött be az emberiség történetének XIX. százada. Száz esztendő telt el azóta, és az emberiség nem birkózott meg eme alapvető élmények feldolgozásával, megemésztésével. Véget nem érő folyamat ez az elmúlt száz év, amelynek során az ember gondolkodott, töprengett, próbálta feldolgozni magában és mások számára, mit jelentett ez az újdonság történetében. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
Ontológia + Fenomenológia = Filmológia
A valóság mása vagy más valóság 7
Tényleges és ábrázolt valóság 7
Valós és valószerű 20
A tárgy és képe hasonlósága 30
Azonosság vagy különbözőség 30
Historio(szemio)gráfia
Cselekmény, elbeszélés, képmező 39
A színpad vonzásában 39
A cselekmény a középpontba kerül 43
A cselekmény halott (?), éljen a cselekmény! 46
A már-nem irodalmi és még-nem filmi 48
A látvány tartománya 51
Az érzékenységről 51
A mélységélesség a hangosfilmben 53
Mélységélesség és képminőség 56
A szín világa 60
A film „nyelvtana" 65
Metaforák nyomában 69
A filmi kifejezés 72
A film „egységei" 75
A királyi montázs 76
Az egységek elrendezése 76
A nagy szintagmatika 80
A tagolás jelölése a filmben 83
Az élesvágás 86
A trükk nemcsak trükk 87
Különleges filmi eljárások 88
Technika és ideológia 90
A mélységélességről még egyszer 93
A hang tartománya 99
A hangosfilm születése 100
A hangzás kódjai 111
A hangzás valószerűsége 113
Zene a filmben 116
Filmek zenére 118
A beszéd funkciója a filmben 119
A némafilm „beszédes" nyelve 127
Az inzert 129
Némafilm/hangosfilm 131
Ki beszél itt? 132
Én és Ő: A személyiség nyelvtani kategóriája 139
Ricciotto Canudo: A film a hetedik művészet 144
Luis Delluc: A film sajátossága a fotogénia 145
Jean Epstein: A négy dimenziójú film 147
Germaine Dulac: A film maradjon tiszta! 151
André Bazin: A fenomenológia diadala 154
Jean Mitry: Az esztétika és a pszichológia harmonikus házassága 160
Noéi Burch: A forma kultusza 162
Strukturalizmus és szemiotika: a változást hozó hatvanas évek 165
Traumatikus egységek a filmben 168
A filmi jelölő és jelölt 170
A filmkép harmadik jelentése 174
A jelölőnél nagyobb egységek a filmben 174
A fotogramról 175
A harmadik jelentés 177
Christian Metz: A film strukturalista szemiológiája 179
Nyelv és film 184
Új film - új szemiológia 189
A generatív filmszemiotika 192
Szintagmatika
A ruházat mint filmbeli kód 203
A mátrixokra szétbontott korpusz leírása 212
A korpuszban található osztályok, illetve fajták megoszlása 225
A változók osztályozása mátrixok szerint 227
A beállításokban található mátrixok és változók száma 229
Az értékek megoszlása osztályok szerint 232
Tipikus kapcsolatok 233
Jegyzetek 235
Pszicho(szemio)analitika
A pszicho/szemio/analitika és a film 241
A forgatókönyv tudatalattija 250
Csapások 258
Tükör és kulcslyuk 259
A szem metaforája 262
A film idealista elmélete 264
Szubjektív beállítás 265
Tekintetek 266
A szemlélés szenvedélye 267
A leselkedő további viszontagságai 270
A fétis színre lép 277
A technika fétise avagy a fétis technizálása 280
A képmező fetisizálása 284
Oh, elmélet! 287
Episztemológia
A film és tudománya 295
A széptan már nem elég 296
Visszatérő problémák 299
Tudományt a film kutatásában! 302
Egy példa, amely talán bizonyít 303
Egy diszciplína hajszálerei 305
A filmtörténetírás útvesztői 314
A filmtörténet is tudomány? 317
Két feltevés, amely előbbre visz 319
Ismeretelmélet és önvizsgálat 320
A film(történet) tudománya 323
„Cinéma" versus „film" 325
Film és filmművészet 327
Művészet-e a film? 328
Művészet-e a film egyedi megnyilvánulásában? 330
Film és filmalkotás 331
A sajátosság kérdése 334

Szilágyi Gábor

Szilágyi Gábor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szilágyi Gábor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem