The Appeal of Sovereignity

Fülszöveg

A szuverenitás politikai, politika-filozófiai kategória, amely azonban rendkívül sokértelmű és sokféle kapcsolódású. Foglalkoztatja az államelméletet, a nemzetközi jogot, a társadalomfilozófiát, az eszmetörténetet, a diplomáciát, a történelemtudományt is. Aktualitása (és problematikussága) különösen napjainkban nőtt meg, amikor a legkülönbözőbb integrációk (első helyen az Európai Unió) kapcsán felmerült a "korlátozott szuverenitás" fogalma és bonyolult kérdésköre. A tanulmánykötet írásai elsősorban arra a kérdésre keresik a választ, hogy mit jelent a mai Magyarország szempontjából a szuverenitás, egyáltalán mikor vált hazánk szuverén (független, önálló, ügyeiben autonóm) országgá, mit jelent e szuverenitás (vagy rész-, korlátozott szuverenitás) számára egy küszöbön álló integráció a nemzetközi uniókba, szervezetekbe, nemzethatárokon átnyúló intézményrendszerekbe. A kötet természetesen nem megoldásokat, kiérlelt, "kész" koncepciókat nyújt, hanem elsősorban a felmerülő kérdések pontos, minuciózus elemzését végzi el, arra törekszik, hogy a lehető legszélesebb értelemben vett szuverenitás-problematika világosan álljon az olvasó előtt. Ezért a különböző, egymással többször vitában is álló tanulmányok (Gombár Csabáé, Valki Lászlóé, Lengyel Lászlóé, Csepeli Györgyé, Szilágyi Ákosé, Kovács János Mátyásé és Nagy Boldizsáré) rendre felsorakoztatják a nemzetközi jogi, politológiai, szociológiai stb. szuverenitás-fogalmakat, -meghatározásokat és -koncepciókat, elemzik az olyan sajátos szuverenitású országok problematikáját, mint pl. a Szovjetunió, illetve a mai Oroszország, Ausztria stb., analizálják a mai Magyarország szuverenitás-képleteit és -esélyeit. A hatalmas szakirodalmi anyagra építő, hazai felmérések és kutatások sokaságának eredményeit integráló tanulmánykötet - a kérdéskör ma legteljesebb és legkorszerűbb feldolgozása. Elsősorban szakemberek számára készült, de minden politológiailag, filozófiailag alaposabban művelt olvasó számára is ajánlható. Vissza