Fülszöveg
Szikszai Zsuzsa Debrecenben élő védőnő 1998-ban csatlakozott a Cigány Hagyományokat Kutató Egyesület (jogutódja a Cigány Néprajzi és Történeti Egyesület) önkéntes néprajzi gyűjtőinek táborához. Hivatásából adódóan naponta találkozik azzal a jelenséggel, hogy az emberek egészségügyi, demográfiai magatartását a mágikus világképben gyökerező szokások és hiedelmek még a 21. század elején is erősebben befolyásolják, mint a természettudományos világkép. Munkája során kivételes alkalmak adódtak számára, hogy adatközlői segítségével dokumentálja az elmúlt évszázad falusi mentalitásának sajátosságait, s rendkívül értékes adatokat gyűjtsön a gyermekáldás témakörében. Kötete folklór-forrásközlés, amely a Gémes Balázs biztatására 1998-2003 között római katolikus és református vallású magyar és cigány népesség körében készített személyes interjúk szövegét adja közre bevezetéssel és a szerző magyarázataival. A gyűjtés helyszínei: Taktaharkány és Taktakenéz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint...
Tovább
Fülszöveg
Szikszai Zsuzsa Debrecenben élő védőnő 1998-ban csatlakozott a Cigány Hagyományokat Kutató Egyesület (jogutódja a Cigány Néprajzi és Történeti Egyesület) önkéntes néprajzi gyűjtőinek táborához. Hivatásából adódóan naponta találkozik azzal a jelenséggel, hogy az emberek egészségügyi, demográfiai magatartását a mágikus világképben gyökerező szokások és hiedelmek még a 21. század elején is erősebben befolyásolják, mint a természettudományos világkép. Munkája során kivételes alkalmak adódtak számára, hogy adatközlői segítségével dokumentálja az elmúlt évszázad falusi mentalitásának sajátosságait, s rendkívül értékes adatokat gyűjtsön a gyermekáldás témakörében. Kötete folklór-forrásközlés, amely a Gémes Balázs biztatására 1998-2003 között római katolikus és református vallású magyar és cigány népesség körében készített személyes interjúk szövegét adja közre bevezetéssel és a szerző magyarázataival. A gyűjtés helyszínei: Taktaharkány és Taktakenéz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint Kocsord és Nyírmeggyes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Szikszai Zsuzsa tudatosan választott olyan gyűjtési helyszíneket, ahol az adatközlők többsége régóta személyes ismerőse volt. Az ebből adódó „pszichológiai többlet", s talán a védőnő iránti bensőségesebb bizalom teremtetne meg az interjúk készítése során a szokványosnál erősebb oldottságot, s ennek köszönhetően az adatközlők olyan adatokat is tudomására hoztak, amit a gyakorlott, hivatásos néprajzkutatónak sem mondtak volna el. így rajzolódhat ki az interjúk szövegéből a 20. századi asszonyok biológiai önismeretének különleges orális története, amit még érdekesebbé tesz a sajátos, archaikus és modern kifejezéseket keverő nyelvhasználat.
A gyűjtés módszerét és a gyűjtött anyag rendezésének elveit a szerző Temesváry Rezső: Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet körében Magyarországon (1899) c., ma is alapvető munkája alapján dolgozta ki. Az így létrejött tematikus egységek, a bába szerepének tárgyalásával kiegészítve, alkotják a könyv fejezeteit: jóslás és szerelmi mágia, havi vérzés, magzatelhajtás és születésszabályozás, terhesség, szülés, a bába szerepe, újszülött, gyermekágy, keresztelés, csecsemőápolás, gyermekbetegségek, gyermeknevelés.
Vissza