1.063.472

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szeretett szülőföld: Kupuszina

Földrajza, határrész- és dűlőmegnevezései, a határ és a település alakulása, lakossága, események a történelem folyamán, a földművelés a kezdetektől napjainkig

Szerző
Lektor
Szabadka
Kiadó: Szerzői kiadás
Kiadás helye: Szabadka
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 225 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN: 978-86-914641-0-3
Megjegyzés: Színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tisztelt Olvasó, a szerző szükségesnek véli közreadni, mi késztette e könyv megírására. A múltban többen is írtak Kupuszináról idegenek és kupuszinai származásúak, különböző foglalkozásúak, több... Tovább

Előszó

Tisztelt Olvasó, a szerző szükségesnek véli közreadni, mi késztette e könyv megírására. A múltban többen is írtak Kupuszináról idegenek és kupuszinai származásúak, különböző foglalkozásúak, több szempontú megközelítésből, de mindegyiknél kimaradt pl. az 183l-es kolerajárvány elemzése. Mikó Pál 1930-ban megjelent könyvében említi ugyan a kolerajárványt, de pontatlanul adta meg az elhaltak számát és a járvány végső időpontját. Az 1848-as magyar szabadságharccal kapcsolatos kupuszinai történésekről senki sem írt, de ugyanez mondható az első és második világháború Kupuszinára vonatkozó eseményeiről is.
Beljanski, Milenko 1974-ben megjelentetett könyvében írta, hogy 1936-ban utat építettek a falutól az apatini országútig. Azonban 1936-ban nem épült semmilyen út, ha történetesen az említett út a röptérhez vezető bekötő út, ám ez az út 25 évvel korában készült, mert az 1910-es és az 1915-ös katonai térképen is fel van tüntetve, mint létező kövesút. Ha nem erről az útról írt, hanem az Apatinba vezető útra gondolt, az sem 1936-ban épült. Más pontatlanságra is felfigyelt a szerző Beljanski könyvében. Figyelmes olvasással bárki észreveheti, hogy Beljanskinál a Balatoni kaszálók nem a Balatoni-tó körül vannak, mert ő a Balaton-tavat az Angyalosok-völgyébe helyezi. A Rúnyát a falut a Kültelektől elválasztó völgybe helyezi, holott az 1915-ös katonai térképen szépen látszik, hogy ez a mocsár Kishát és Rúnya között van feltüntetve. Továbbá Kupuszináról írt, de a monostori Remancija határrészről tesz említést, a kupuszinai Remanciókat mellőzi, lehetséges, hogy ez a nem kellő helyismeretből eredt.
Silling István 2007-ben megjelent könyvében, a Kupuszinai nyelvjárás és szótárában, amely ugyan nagyszerű összefoglaló mű, de a földrajzi nevek nem mindegyike van a faluhoz tartozó kataszteri területen (Cseresznyefa-dűlő, Rókadomb, Fridrik-zátony stb.). Bár Sillingnek igaza van, mert ezeket a földrajzi neveket a kupuszinaiak adták mindamellett, hogy nem a falu határában találhatók.
Mikó Pál földműves és Kanyó Lajos a falu volt plébánosa főleg egyházi vonatkozású dolgokról írtak. Itt kell megemlíteni Dudás Antalt is, aki Szülőföldem századai című könyvében 1992-ben írta: „Mint látható, a mai kupuszinaiak ősei több nép fiai voltak. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy ma is életképesek." Ma, 18 évvel később, ha látná a pusztuló falut, nem hiszem, hogy e véleményét fenntartaná.
A felsorolt szerzők közül senki sem írt a földművelés alakulásáról, a termékszerkezet folyamatos változásáról, a felszíni vizek lecsapolásáról és a legfájóbb pontról, a munkahelyeknek a hatalom részéről történő tudatos megszüntetéséről a faluban. A falu kizsigerelése Apatin részéről állandó folyamat.
A szerző könyvében csak a Kupuszina kataszteri község határához tartozó terület földrajzi megnevezéseit adja, azok leírását és a területen folyó földművelésről szól bővebben. Ajánlom könyvem minden szülőföldjét szerető egyénnek, helyben lakónak és a faluból idegenbe távozottnak is.
Köszönettel tartozom az adatközlőknek, akik közléseikkel hozzájárultak e könyv létrejöttéhez. Önzetlen szakmai segítségéért hálás köszönet Prof. Dr. Silling István, nyelvész, néprajzkutató, egyetemi rendes tanárnak, aki mindig elérhető volt számomra. Végül köszönöm Bálint Irén magyar szakos tanárnak e könyv lektorálását. Köszönetet mondok a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárnak, annak igazgatójának és levéltárosának, Csongrádi Gabriellának a szíves segítségnyújtásért. Hálával tartozom Fridrik Gábornak és Janovics Annának az általam kért objektumok fényképezéséért. Hálás köszönet Péter Istvánnak, a kupuszinai helyi közösség elnökének, hogy engedélyezte a falu 2007-es légi felvételének illusztrációként való felhasználását. Vissza

Tartalom

Tartalom 7
Előszó 13
1. Kupuszina földrajzi fekvése és határa 15
2. Kupuszinához tartozó kataszteri terület 17
2.1 Kupuszina területe különböző szerzőktől és korokban 19
3. Kupuszina területének domborzata 21
4. Kupuszina katasztrális területének vízrajza 23
4.1 Duna a község természetes folyóvize 24
4.2 A község területén mesterségesen létrehozott folyóvizek 24
4.2.1 Az 1888-94 között kiépített csatorna, mint mesterséges folyóvíz 25
4.2.2 Az 1888-94 között kiépített mellékcsatornák 26
4.2.3 Duna-Tisza-Duna-csatorna kupuszinai határon áthaladó része 27
3. Térkép: A Duna-Tisza-Duna- csatorna nyomvonala 27
3. Fénykép: A kupuszinai áteresztő zsilip a zsilipkamrákkal 28
4.2.3.1. A Kucskát lecsapoló csatorna 28
4.3 Állóvizek Kupuszina község katasztrális területén 29
4.3.1 Természetes úton keletkezett állóvíz a kataszteri község területén 29
4.3.2 Sárkány-Duna, mint állandó állóvíz 30
4.3.3 Sárkányi öreg-Duna, mint állóvíz 30
4.3.4 Csendes-Duna (Kucska) mint állóvíz 34
4.3.5 Természetes úton keletkezett állóvíz a kataszteri község területén 35
4.3.6 Kiszáradásra ítélt vízfelület: a Krak-tó 36
4.3.7 Időszakosan jelentkező természetes állóvizek 36
4.3.8 Időszakosan jelentkező mesterségesen létrehozott állóvizek 36
4.3.8.1 Az elsőnek nyitott bányagödör, a Karcsi-gödre 37
4.3.8.2 Temető utca végi bányagödör 37
4.3.8.3 Brózsó-bányagödör 38
4.3.8.4 Nagyvíz 38
4.3.8.5 Temető-gödre 39
4.3.8.6 Tabak-gödre 39
4.3.8.7 Sánc-gödre 39
4.3.8.8 Kálvária-gödre 40
4.3.8.9 Sintér-gödre 41
4.3.8.10 Vasút-gödre 42
4.3.8.11 Vasútállomás melletti gödrök 42
4.3.8.12 Runyai-bányagödör 43
4.3.8.13 Kucska alatti I. bányagödör 43
4.3.8.14 Kucska alatti II. bányagödör 43
4.3.8.15 Kurjáki-bányagödör 43
4.3.8.16 Bénusok- bányagödre 43
4.3.8.17 Kálváriái jogokon levő bányagödör 44
4.3.8.18 Szigeti-bányagödör 44
4.3.8.19 Téglaházi-bányagödör 44
4.3.8.20 Kenderíoldi-bányagödör 44
4.3.8.21 Orgovánparti-Jogokon létesített bányagödör 44
5. Kupuszina község határrészei 51
3. Táblázat: Kupuszina kataszteri területének határrészei 53
5.1 Angyalosok 55
5.1.1 Károly-szállási Angyalos 55
5.1.2 Szigeti Angyalos 55
5.1.3 Budzsáki kertek alatti Angyalos 56
5.1.4 Duna utcai kertek alatti Angyalos 56
5.1.5 Tulahíd alatti Angyalos 56
5.2 Budzsák-határrész 57
5.3 Epreskert 59
5.4 Jogok 61
5.4.1 Szelencsei-, más néven Próscsáki-Jogok 61
5.4.2 Zelentori Zsellérjogok 61
5.4.3 Nagyországúti-Jogok 62
5.4.4 Orgoványparti-Jogok 62
5.4.5 Csárdai országúti-Jogok 62
5.4.6 Kis-Jogok 63
5.4.7 Temetői-Jogok 63
5.4.8 Fehérföldi-Jogok 63
5.4.9 Téglaházi-Jogok 63
5.4.10 Kálváriai-Jogok 64
5.5 Kenderföld 64
5.5.1 Duna utcai Kenderföld 65
5.5.2 Temető utcai Kenderföld 65
5.6 Keserűs 65
5.7 Kisbresztovác 65
5.7.1 Akasztófa-dűlő 67
5.8 Kishát 67
5.9 Középső-rét 68
5.10 Kucsa alatt 68
5.11 Kukoricaföld 68
5.12 Kurják 69
5.13 Lukovistye 70
5.13.1 Kis Lukovistye 71
5.13.2 Nagy Lukovistye 71
5.14 Manasztír 71
5.15 Mosztonga 72
5.16 Nádszérűskert 73
5.17 Nagyhát 73
5.18 Opernkanca 74
5.19 Remanció 75
5.19.1 Második barai Remanció 75
5.19.2 Harmadik barai Remanció 75
5.19.3 A bresztováci völgyben levő Remanció 76
5.20 Rúnya 77
5.20.1 Szőlőkalatti-dülő 78
5.20.2 Gödöri-dűlő 79
5.20.3 Kúti-dűlő 79
5.20.4 Balatoni kaszáló 79
5.20.5 Szabados-dűlő 79
5.21 Süketlapos 80
5.21.1 Elsővölgyi-dűlő 80
5.21.2 Kökényesi-dűlő 80
5.21.3 Süketlaposi második dűlő 80
5.21.4 Süketlaposi harmadik dülő 81
5.22 Szállások 81
5.22.1 Új Bajszállások 81
5.22.2 Külteleki-szállások 81
5.22.3 Brózsó-bányagödör déli partján volt szállás 81
5.23 Székes 81
5.24 Szérűskert 82
5.25 Sziget 82
5.26 Szigótyka 83
5.27 Szilvás 83
5.28 Tulahíd 84
5.29 Zsellér Jogok 84
5.30 Legelő 85
5.30.1 Budzsák barajjai-legelő 85
5.30.2 Kis utca barajjai-legelő 85
5.30.3 Lukovistyei-legelő 86
5.30.4 Maháti legelő 86
5.30.5 Mélyszékesi (kaszáló) legelő 86
5.30.6 Nagyháti legelő 87
5.30.7 Szigetvári legelő 87
5.30.8 Vágóhídi legelő 87
6 Utak a kupuszinai katasztrális község területén 89
6.1 Országutak 90
6.1.1 Röptérhez vezető bekötőút 91
6.1.2 Apatini országút 91
6.1.3 Nagyországút 92
6.1.4 Dunai vagy Csárdai országút 92
6.1.5 Zombort Apatinnal összekötő műút, kisbresztováci szakasz 93
6.1.6 Monostoszeget Apatinnal összekötő gáti út, kupuszinai szakasz 93
6.1.7 Nóvák útja 93
6.2 Dűlőutak Kupuszina határában 93
6.3 Hajózható vízi utak Kupuszina katasztrális község területén 93
6.3.1 Az élő Duna-meder 93
6.3.2 Duna-Tisza-Duna-csatorna, mint hajózható vízi út 93
6.4 Vasút 94
6.5 Hajó vontatáshoz kiépített út 94
7 Kupuszina település 97
7.1 Kupuszina utcáinak megnevezése különböző korokban 103
7.2 A falu részei 104
7.2.1 Felseje 104
7.2.2 Alsaja 104
7.2.3 Puzsár 104
7.2.4 Kültelek 104
7.2.5 Putri 104
7.2.6 Fehérföld 105
7.2.7 Gréda 105
7.2.8 Kis Szelencs 105
7.2.9 Nagy Szelencse 105
7.2.10 Zelentor 105
8 Kutak 107
8.1 Közösségi kutak a faluban 107
8.1.1 Közösségi ásott kutak a faluban 107
8.1.2 Közösségi fúrt kutak a faluban 107
8.1.3 Közösségi kutak a határban 108
9. Kupuszina lakossága 109
9.1 A lakosság eredete 109
9.1.1 A lakosság feltételezéseken alapuló eredete 109
9.1.2 A lakosság eredete a beszélt nyelv alapján 109
9.1.3 A lakosság eredete az ősök családnevei alapján 110
9.2 A lakosság nemzeti hovatartozása 111
9.3 A lakosság felekezeti hovatartozása 112
9.4 A lakosság számbeli alakulása 113
9.5 A lakosság élettani típusba sorolása 115
9.6 Az őslakosok jövetele 116
9.6.1 Szikora ősökjövetele 117
9.6.2 Erdélyi ősök érkezése 117
10. Mindenkori harc az elemekkel 119
10.1 Árvízvédelem 119
10.1.1 1926-os árvízvédelem a Homokos töltésen, első változat 120
10.1.2 1926-os árvízvédelem a Homokos töltésen, második változat 120
10.1.3 1926-os árvízvédelem a Homokos töltésen, harmadik változat 121
10.1.4 1926-os árvízvédelem a Homokos töltésen, negyedik változat 121
29. Fénykép: Kupuszinai árvízi megfigyelők 122
10.2 Belvizek elleni védelem, lecsapolás 123
10.2.1 A termőföldeken, legelőkön jelentkező belvizek elleni védekezés 123
10.2.2 A településen jelentkező belvizek lecsapolása 124
10.3 Küzdelem a tűzzel 124
10.3.1 Tűz Kupuszinán 1890. október hó 2-án 125
10.3.1.1 1890-es tűz keletkezésének oka és helye, első változat 125
10.3.1.2 1890-es tűz keletkezésének oka és helye, második változat 125
10.4 Kolera Kupuszinán 1831-ben 125
10.4.1 A kolerajárvány lefolyása 126
10.4.2 A kolerában elhunytak nem és kor szerinti megoszlása 127
10.4.3 Járvány-közegészségügyi szakorvos utólagos elemzése 128
10.4.5 A lakosság alakulása a kolera utáni 10 évben 129
10.4.6 A halotti anyakönyv fénymásolata 1831. V. 24-től IX. hó 17-ig 130
10.5 Háború okozta megrázkódtatások 163
10.5.1 Kupuszinaiak az 1848/49-es magyar szabadságharcban 163
10.5.2 Az 1848/49-es magyar szabadságharccal kapcsolatos falubeli mondák 164
10.5.3 Az I. világháború 164
10.5.4 Kupuszina és a II. vilgháború 166
10.5.5 Kupuszina és az 1990-es délszláv háborúk 169
11. A termékszerkezet kialakulása és fokozatos váltása Kupuszinán 173
11.1 Elsődleges termékszerkezet 173
11.1.1 Növénytermesztés Kupuszinán 173
11. Táblázat: A felvásárolt konyhakerti vetemények vagontételekben 175
11.1.2 A legújabb kori növénytermesztés 176
11.1.2 Szérűk, kupuszinai tájszólással szirik 179
11.1.3 Szirinek nem mondható, de babgázolásra kijelölt hely 180
11.1.4 Az állattenyésztés alakulása 181
11.2 A mezőgazdaság korszerűsítése Kupuszinán 182
11.3 A földművelés keretei 182
11.3.1 Földművelés családi körben (magángazdálkodás) 183
11.3.2 Közösségi gazdálkodás, idegen szóval kolhoz 183
12. Szántóföldi termelés 185
13. Telepítéskori vagyoni különbségek oka 185
14. Építkezés Kupuszinán 187
Mellékletek 195
1. Melléklet: Pesti Frigyes kérdőíve 195
2. Melléklet: Pesti Frigyes utasítása a kérdőívhez 196
3. Melléklet: A kérdőívre írt kupuszinai válaszok 197
4. Melléklet: Az 1751-ben kiadott alapító okirat fénymásolata 199
5. Melléklet: Az alapító okirat latin kifejezéseinek jegyzéke 202
6.-13. Melléklet: Fényképek 203
14.-33. Melléklet: Fényképek 209
Rövidítések 219
Adatközlők 220
Irodalom 221
Lexikonok 222
Szótárak 222
Fényképek jegyzéke 223
Mellékletek fényképei 224
Grafikonok 224
Táblázatok 224
Térképek 224
Térkép mellékletek 225

Szikora István

Szikora István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szikora István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem