Sziklás Madonnák (dedikált példány)

Fülszöveg

A Szegeden 1933-ban született ír tizenhetedik könyve a Sziklás Madonnák.
Író a könyvéről:
"Új munkám címe eddig csak egyes számban volt meg, bár két változatban keletkezett. Először perszer Leonardo da Vinci jóvoltából hagyományozódott ránk, mint világhíres kép, egyben festménytechnikailag korszakjelző, úgynevezett háromszög-kompozíció.
Sokkal később, egy 1983-as elbeszélésem kiindulásaként tűnt föl a másik Sziklás Madonna. Egy hozzá - fotóról ellenőrizhetőleg- hasonlító huszadik századi asszony vonásait a gyászos férj emlékezete tartotta fenn, mindaddig, amíg át nem engedte nekem, hogy megörökítésével, láttató szövegben, helyette is próbálkozzam.
Hónapok múlva jöttem rá: magam se vagyok kevésbé bús férfi, ha időmből-közelemből elveszítem a nőlényeket, létezésem örök szenzációit. A különbség köztem s a saját Madonnáját szomorúan babusgató idős zeneszerző között lényegében annyi, hogy én egyelőre egyetlen nőt se hagyok egyedül kísérteni emlékeim forgalmas temetőjében, amely időszikláktól sebes. Részrehajló feledés helyett csoportos animálusukkal bíbelődöm.
Róluk, a fő- és melléknőkről, a valódi új és lehető régi szerelmesekről, az imádottakról meg a dédelgetőkről, az átvillámlókról és a hamvadókról, az anyákról s a leányokról beszélek itt főként - és főképp minden más látszat ellenére mindenekfelett. Róluk, akik eltakarnak, ha lenyugszom, s akikre naponta ráébredek." Vissza