Sziklamászás

Előszó

Royal Robbins kettős hírnévnek örvend: egyrészt Amerika egyik legjobb sziklamászója (az ötvenes-hetvenes években), másrészt a hegymászás kiváló népszerűsítője. Ír a legtöbb hegymászó folyóiratba, és a Summit c. magazin társszerkesztője. Hírnevét számos igen nehéz mászással alapozta meg, pl. szóló mászása az El Capitan 1200 m-es falán. Royal alapította meg a californiai Sierrákban lévő Lover's Leap-ben működő híres Sziklamászó Iskolát. Első sziklamászó könyve (Basic Rockcraft, 1971.) a technikai mászások alapjait ismerteti olyan mélységben, amilyenben egy másodmászónak szüksége van rá. A haladók számára írt második könyve (Advanced Rockcraft, 1973.) pedig az elölmászáshoz szükséges plusz ismereteket tartalmazza.
Robbins két könyvének magyar nyelvű kiadásakor számos problémát kellett megoldani. Sok amerikai szakkifejezésnek nem volt magyar megfelelője, máskor meg ugyanarra a dologra használt több magyar elnevezés közül kellett a legmegfelelőbbet kiválasztani. További nehézséget jelentett az, hogy a könyvet sokan fordították, és ezek stílusban, szóhasználatban, színvonalban erősen különböztek. Így ezeket egy egységes könyvvé kellett összegyúrni. A szöveget, ahol szükségesnek láttuk, igyekeztünk kiegészítésekkel, magyarázatokkal érthetőbbé tenni.
Igaz, hogy a magyar kiadás mintegy 15 évet késett, de így legalább bátran állíthatjuk, hogy a Robbins által ismertetett új sziklamászó technikák, eszközök, irányzatok és etika - kevés kivételtől eltekintve - időtállóknak bizonyultak, s azóta az egész világon elterjedtek és elfogadásra találtak.
Az elmúlt 15 év alatt természetesen további fejlődésnek lehettünk tanúi, a mászók száma pedig megtöbbszöröződött. Így Robbins „tiszta mászásra" való tanítása ma különösen időszerű. Ennek ellenére nem célunk, hogy a magyar változat tartalmát jelentősen kiegészítsük. A Robbins könyveiben írtak nagyrészt elegendőek az alap- és középfokú sziklamászóképzéshez. Csupán ott utaltunk az azóta bekövetkezett fontosabb változásokra, vagy a nálunk érvényes eltérő követelményekre, ahol ez a dolgok lényegét érinti (pl. biztosítástechnika, biztonsági eszközök használata).
Robbins a Yosemite-völgy szikláin kialakult jellegzetes stílust és technikákat ismerteti, amely olykor erősen helyi érvényű. Ezért meg kell jegyeznünk, hogy ezek kritikátlan átvétele és használata más kőzeteken és hegységekben sok veszélyt rejthet magában. Így pl. a sisak nélküli mászás egyáltalán nem, a csak beülő hevederrel való mászás pedig néhány egyedi esetet kivéve nem indokolt, sőt veszélyes és kerülendő. Az ékek kizárólagos használata is olykor a biztonság rovására mehet (standépítés). Az egyedüli biztosítási módszerként ismertetett csípőbiztosítás nálunk nem használatos, és a IV. nehézségi foktól kezdve a fix pontokból fékcsomóval való biztosítás kötelező (ld. ott).
A sziklamászás veszélyes sport, ezért ez a könyv - éppúgy mint bármely másik - autodidakta tanulásra nem javasolt. Az MTSZ, vagy a különböző hegymászóklubok (ld. a C. Függeléket) sziklamászó oktatásához azonban kiváló kiegészítésként szolgál, és a hasznos ismeretek gazdag tárháza.
Sajnos a magyar kiadás nem tartalmazza a fotókat, mert azokat a szerző nem bocsátotta rendelkezésünkre.
A kiadás költségeit a Budai Alpin Club fedezte. Reméljük, a könyv kedvező fogadtatásra talál mind a mászok, mind a hegymászó klubok és oktatók részéről, és hozzá fog járulni a helyes sziklamászó szemlélet kialakulásához.
Klubunk mindenkor örülni fog, ha e könyvvel, vagy a sziklamászás oktatásával kapcsolatban építő kritikákat, javaslatokat kap bárkitől. Tőled is! Vissza