Előszó
Jelen dolgozat már témájánál fogva sem dicsekedhet azokkal az erényekkel /szenvtelen tárgyilagosság, visszafogott, az eseményeket megfelelő távolságból mértéktartóan láttató ábrázolás/ , - melyek...
Tovább
Előszó
Jelen dolgozat már témájánál fogva sem dicsekedhet azokkal az erényekkel /szenvtelen tárgyilagosság, visszafogott, az eseményeket megfelelő távolságból mértéktartóan láttató ábrázolás/ , - melyek az irodalomtörténetírás legkorszerűbb áramlatát világszerte jellemzik; - de talán azokból a hibákból /problémátlan szürkeség, elszemélytelenítés/ is kevesebbet tartalmaz, melyek a közvélemény számára nehézkessé teszik ezeket a tanulmányokat.
A Somogy megyében kialakult /teremtett, teremtődött/ irodalmi élet az elmúlt két évtizedben a Somogyi írás /1960-63 - 16 szám/ a Somogyi Szemle /1965-68 - 7 szám/ és a Somogy címen kiadott periodikákhoz kapcsolódik elsősorban. Ezek részletesebb elemzése, a szerkesztői célok és megvalósulásuk,- az itt publikáló alkotók munkáinak megállapítható színvonala; - várhatóan segít a somogyi irodalom jelen irányítói számára megfogalmazni a jövő feladatait, az irodalomkedvelő olvasók, s a megye művelődéstörténetének kutatói pedig megismerhetik irodalmi múltunk egy tanulságos szeletét.
Indoklással tartozunk, miért éppen 1959-től vizsgáljuk a kiadványok tükrében a megye irodalmi életét?
Az egyik ok objektív. Bár már 1957-ben létrejött a Dunántúli írók Somogy megyei csoportja, - irodalmi orgánumuk a Somogyi írás ekkor szerveződött; - s ebben az évben alakult meg a Magyar írószövetség is. Az időpont tehát a magyar irodalom történetében korszákváltást jelző. A másik ok igencsak szubjektív. E sorok írója érettségi előtt álló gimnazistaként ezidőtől mindent elolvasott, illetve igyekezett megtudni pátriája irodalmi-művészeti jelenéről, ott volt az irodalom szinte valamennyi helyi eseményén, a kezdettől olvasóként, később szerkesztőként, jegyzetek, kritikák, tanulmányok írójaként mindmáig jelenvalónak tekinti magát. A helyi irodalom gyakrabban hamvadó, néha biztatóan felizzó tüze a konszolidált jelent)&n elég fényt ad a visszatekintéshez, Ahogy Illyés Gyula írta jelenidőnkről, - olyan békeévek ezek, melyek nyugalmukkal alkotásra, munkára kötelezők.
1956 - nemcsak a magyar társadalomtörténet, az irodalom története számira is korszákzáró dátum. Témánk szempontjából némiképp zavaró, hogy a felszabadulás utáni irodalmi helyzetkép kevéssé ismert, bizonyos eseményekről /a Berzsenyi Társaság újjászervezése a negyvenes évek végén/ jelentek meg írások, s a korszakról jobbára csak szóbeli emlékezésekből informálódhatunk. Ezen időszak eseményeinek vázlatos ismertsége azonban nem jelent felmentést a későbbi korszak vizsgálója számára.
Vissza