Szigoruan bizalmas!

Előszó

A politikai - elsősorban a diplomáciai - irodalom ismert és fontos műfaja a „szines könyv". Háborúk vagy egyéb válságos megpróbáltatások idején, esetleg a veszély elmultával a beavatottak közzé teszik azokat az okmányokat, amelyek keletkezésük pillanatában a napisajtó utján nem válhattak közismertekké. Ezek a fehér, kék, vörös és egyéb színű könyvek amúgy nyersen szolgáltatják a rejtett politikai összefüggések feldolgozásának nyersanyagát, ennélfogva nem csak a pillanatnyi tájékozódó szükségletet szolgálják, hanem ugyanakkor nélkülözhettetlen forrásművei is a történelmi rendszerező munkának.
A titkolt adatok kiadásának célja azonos az újságíráséval, pontosabban: az újságírás kényszerű hiányait akarja pótolni. Noha utólag és rendszeresebben közli a tudomásulvennivalókat, mint a napilapok politikai és hírrovata, de lényegében ez is újságírás: a nagyközönség tájékozódását szolgálja, a folyó napok körülményeit igyekszik megvilágítani a kortárs előtt.
A szines könyvek mondanivalóit tulajdonképen a szerkesztőségek utján kellett volna közhírré tenni, csakhogy ezt a pillanatnyi politikai körülmények olykor lehetetlenné teszik. A hiány legavatottabb kiegészítője maga a jólértesült újságíró; a hivatásos tájékoztató.
Elmúlt éveink - jól tudjuk ezt - a megismerendő adatok egész rengetegét zárták el a nagyközönség elől. Szükségszerű velejárója volt ez a fasizmus rendszerének. Ennek folytán az újságokból nem igen vehettünk tudomást arról, hogy valójában mi is történik velünk és mi folyik a nagyvilágban azalatt, amíg mi ott kinn a tűzvonalban, vagy idehaza a bombázások elől pincékberejtőzötten vártuk a kibontakozást. Vissza