Filozófiatörténet I.

Előszó

(A szovjet »Filozófiatörténet« c. könyvből)

A filozófiatörténet tárgya. A filozófia a társadalmi tudat egyik formája, amely a lét és a tudat általános törvényeire, a gondolkodás és a lét viszonyára vonatkozó nézeteket foglalja magában. A filozófia mindig bizonyos osztályok vagy társadalmi csoportok világnézete volt. A filozófia tárgya, az általa tanulmányozott kérdések köre a történelem során több ízben változott, olykor igen lényegesen is. A filozófia fő kérdése azonban mindig a gondolkodás és a lét, a szellem és a természet, a tudat és az anyag viszonyának kérdése volt, s ma is ez. Aszerint, hogy a filozófusok hogyan válaszolnak erre a kérdésre, két nagy táborra oszlanak. Azok, akik az anyagot, a természetet, a létet tekintik elsődlegesnek, a materializmus táborát, azok viszont, akik a szellemet, a tudatot, a gondolkodást, az érzetet tartják elsődlegesnek, az idealizmus táborát alkotják. A filozófia fő kérdésének van egy másik oldala is. Ez ebben a kérdésben fogalmazható meg: megismerhető-e a világ, képzeteink, fogalmaink objektív igazságnak tekinthetők-e. A filozófiai materializmus igennel válaszol erre a kérdésre. Sok idealista (Hume, Kant és mások) nyíltan tagadta vagy vitatta a világ megismerhetőségét, vagyis az agnoszticizmus híve volt; más idealisták viszont, bár elismerték a világ megismerhetőségét és felléptek az agnoszticizmus ellen (mint például Hegel), mégsem tudták helyesen eldönteni a való világ megismerhetőségének kérdését, mivel a tudatot, a szellemet tartották elsődlegesnek.
Mióta a filozófiában kialakult a két fő egymással szemben álló irányzat - a materializmus és az idealizmus -, állandóan harc folyik közöttük. Ez a harc végső fokon az ellenséges osztályokra tagolt társadalomban folyó osztályharcot tükrözi vissza, amely legfőbb hajtó ereje a társadalom, valamennyi társadalmi tudatforma, s köztük a filozófia fejlődésének. Emellett a materializmus rendszerint (ritka kivétellel) a társadalom haladó erőinek világnézetét, az idealizmus pedig, ha nem is mindig, a levitézlett, konzervatív és reakciós társadalmi erők világnézetét fejezi ki... Vissza