Márciusi kérdések

Előszó

Tisztelt Olvasó!
A Petőfi Füzetek második kötetét ajánljuk az Olvasó figyelmébe. Restelkedve mondjuk ki, hogy éveket késett a kiadása, hiszen az összeállítását 1998-ban kezdeményeztük. Könnyű lenne rámutatni a késedelem okaira, felsorakoztatni a mentségeket - de nem tesszük. Restelkedünk - de örülünk! Örülünk annak, hogy gimnáziumunk alapításának 110. évében újabb lépést tehetünk a hagyományteremtés útján: névadónk, Petőfi Sándor szellemi, erkölcsi örökségének megismerésére s ez örökséghez való viszonyulás átgondolására ösztönözhetjük - kikhez elsősorban szól e kötet - mai és holnapi diákjainkat.
Petőfiről beszélünk - és magunkról vallunk. A magyar reformkorba, 1848-49 forradalmába és szabadságharcába ágyazott, szóval és tettel cselekvő emberről beszélünk - és a magunk szavait és tetteit tesszük mérlegre. Múltunkról beszélünk - és nemzetünk jelenéről s jövőjéről töprengünk.
Köszönjük e kis füzet szerzőinek, hogy nem fordították el a fejüket, amikor megszólítottuk őket! E lapokon művészek, írók, költők, tudósok, tanárok, politikusok - Magyarország határain belülről és túlról - vallanak élményeikről, föltárják szemléletüket, elemzik a mai magyar társadalom tudati, lelki és erkölcsi állapotát. Felelősséggel szólnak arról, hogy a haza nem elvont, testetlen tartomány, eszményi tökéletesség, hanem egymásra rétegződő korok munkájának, törekvéseinek, igazságainak és tévedéseinek, sikereinek és kudarcainak az eredményeként értünk s általunk van: adottságunk, amely kötelez, amelyek jövőjéért felelősséggel tartozunk. S akiknek a szavaiból kiviláglik a korszellem parancsai szerint cselekvő márciusi ifjak szellemi-erkölcsi intelme: "Bárkié is dicsőség, / A hazáé a haszon!"
Köszönjük támogatóinknak, hogy - felismerve törekvésünk értelmét - lehetővé tették e füzet kiadását. Vissza