Fülszöveg
Puskaporos a levegő az 1830-as években a "mennyei birodalom" kapujában, Kantonban. A városfalakon kívül, a Gyöngy-folyó rakpartján szoronganak a kínai piacra betörni vágyó külföldi kereskedőházak, amelyek már csak azért sem nyernek bebocsáttatást, mert elsősorban egy nemkívánatos, ám nagyon is kelendő portékát csempésznek be az országba: ópiumot. Az angolok találmánya ez a rendkívül nyereséges üzlet: Indiában olcsón felvásárolják az ópiumot, Kínában ezüstpénzért eladják, az ezüstpénzen pedig megvásárolják a teát, amelyet várva vár a hazai piac. És ez a kereskedelem nem állhat le: amint azt a regény amerikai hőse, az ópiumcsempészetet elítélő Walter Eastman megjegyzi, Anglia teaivó lakossága éppen annyira a kábítószer rabja, mint az illegális kereskedelem folytán az ópiumhoz hozzászoktatott kínaiak, s Angliában forradalom törne ki, ha a raktárakban nem állna rendelkezésre legalább egy esztendőre elegendő teakészlet.
De az ópium olyan jó üzlet, hogy végül az amerikai kereskedőház...
Tovább
Fülszöveg
Puskaporos a levegő az 1830-as években a "mennyei birodalom" kapujában, Kantonban. A városfalakon kívül, a Gyöngy-folyó rakpartján szoronganak a kínai piacra betörni vágyó külföldi kereskedőházak, amelyek már csak azért sem nyernek bebocsáttatást, mert elsősorban egy nemkívánatos, ám nagyon is kelendő portékát csempésznek be az országba: ópiumot. Az angolok találmánya ez a rendkívül nyereséges üzlet: Indiában olcsón felvásárolják az ópiumot, Kínában ezüstpénzért eladják, az ezüstpénzen pedig megvásárolják a teát, amelyet várva vár a hazai piac. És ez a kereskedelem nem állhat le: amint azt a regény amerikai hőse, az ópiumcsempészetet elítélő Walter Eastman megjegyzi, Anglia teaivó lakossága éppen annyira a kábítószer rabja, mint az illegális kereskedelem folytán az ópiumhoz hozzászoktatott kínaiak, s Angliában forradalom törne ki, ha a raktárakban nem állna rendelkezésre legalább egy esztendőre elegendő teakészlet.
De az ópium olyan jó üzlet, hogy végül az amerikai kereskedőház sem tud neki ellenállni, s Walter - amikor a főnöke ráadásul még az unokahúgától is eltiltja, véget vetve szerelmes levelezésüknek és kilátástalanná téve jövőjét - felmond, Kantonból Macaóba költözik, vásárol egy használt nyomdagépet, és hetilapot alapít. Korszerű, liberális hetilapot, amely különösen most, az ópiumháborúk küszöbén, tisztán látó vitapartnere lesz a helybeli konzervatív hírlapnak. Macao portugál gyarmat, itt amúgy is szabadabb a légkör, itt él a külföldi kereskedők családja, hozzátartozói, a "társaság", s itt majdhogynem olyan eleven élet folyik, mint odahaza, a nemrég megkoronázott Viktória királynő Angliájában.
Kis késéssel, persze: fél évbe telik, amíg Angliából Macaóba ér a hajó. Fél év, amíg megérkezik a század egy-egy nagy találmányának, újításának, egy tábornok kinevezésének vagy leváltásának a híre. És ez a féléves késés, tér és idő sajátosan elcsúszott viszonya magában véve is lényeges alkotóeleme ennek a sokféle minőségből összerakott (s mellesleg csalafinta módon a kínai "regény"-t is idéző) regénynek. Az anyai ágon angol, apai ágon kínai Timothy Mo mesterien ír: az első perctől kezdve minden könyvét komoly irodalmi díjakkal méltányolták Angliában. A Szigetbirtokban is fontos irodalmi esemény párosult közönségsikerrel: egy jelentős és egyúttal lebilincselően olvasmányos regény vezeti el az olvasót az ópiumháborúk során ahhoz a történelmi pillanathoz, amikor a gyarmatbirodalmat építő Angliának végre a birtokába kerül egy sziget, amelyen megvetheti lábát a Távol-Keleten - az áhított "szigetbirtok": Hongkong.
Vissza