Szicília

Fülszöveg

Remélhetem-e, hogy sikerül északon e boldog hely árnyképeit a lelkemből életre hívni! Goethe után szabadon, még Szicílián illett volna ekképp sóhajtoznom.
... Segestán töltött napomra gondoltam. Görög temploma a völgyben, római színháza egy hegytetőn árválkodik. Rajtam kívül sehol nem volt egy lélek sem, egyedül bolyongtam a romok között. Felemelő magányosságot árasztott a környék. Körben, ameddig elláttam, hegyek domborodtak és csak a távolban csillant meg a Tirrén-tenger kékje...
... A filmekből, a könyvekből tájékozódott turista a világ kevés helyére érkezhet olyan izgalommal, mint Szicíliába. Maffia, nyomor, vendetta, egzotikum. Tények, hiedelmek és hamis illúziók befolyásolják az utazót. De hát milyen is valójában Szicília? Mivel jellemezhető? Itthon pergetve az emlékek filmkockáit, magam előtt látom, ahogy a hegyekbe fúródó, völgyeket átívelő autósztrádáról felvillan egy-egy alig járható hegyi sövény. Újra élem azt a borzongást, amit a magányos és elpusztult települések némasága láttán éreztem. A városba vezető út menti, suhogó, hullámzó vonalú, nyugtalan tájat, épületkockák árnyékba borult sziluettje, máshol szemet hunyorító falfehér fényözöne váltja fel. A sötét sikátorok labirintusának szorongató reménytelensége lassan oldódik a palermói Viale della Libertán, az elegáns főúton, amely kiállja az összehasonlítás próbáját Európa bármely nagyvárosának sugárútjával. Vissza