Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.

Fülszöveg

Ha az államhatalom, a siker és a gazdaság, a tudomány és a művészet jeles képviselői megérdemlik, hogy az olvasó különböző lexikonokban oly gyakran találkozzék nevükkel-cselekedeteikkel, akkor illő, hogy a szellem és a morál kimagasló személyiségei is kapjanak nyilvánosságot, áldozatos tetteik ne merüljenek a felejtés homályába. A művelt világ tud a kereszténység vértanúiról, évezredek nagy eseményei se tudák áldozatukat kitörölni a történelem emlékezetéből. Ha ez így van, akkor a huszadik század vértanúi is kivívták maguknak azt a jogot, amely az utókor számára kötelettségként is felfogható.
Hetényi Varga Károly, a tudós egyháztörténész immár nagy munkájának harmadik kötetét tette elénk. A Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában című műről van szó. Torkunk, szívünk elszorul ennyi szenvedés hallatán, értelmünk, lelkünk megvigasztalódik ennyi jóság, nemesség, önfeláldosá ismeretében. A szerző itt él Pécsváradon. Otthonában dolgozza fel a Kárpát-medencére kiterjedő anyagát, és felesége, Borbála asszony segítségével készíti elő a nyomdának...
Az a szó szerint páratlan vállalkozás még nem fejeződött be. A sorozat következő kötetei a férfi és a női szerzetesrendek üldözött tagjainak sorsát mutatják majd be, ahogy eddig is, az egész Kárpát-medencére kiterjedően.
Dr. László Lajos író-Pécsi Rádió, 1996. december 22.

Hetényi Varga Károly kutató történésznél az elmúlt fél évszázadban senki sem tett többet a XX. századi magyar egyháztörténet "fehér foltjainak" felszámolásáért. Megdöbbendő, hogy egyedülálló vállalkozása méltó elismerésre, támogatásra nem talált.
Szeretném remélni, hogy értékválságos korunkban "Isten népe" soraiban lesznek olyanok, akik küldetésük és felelősségük tudatában a szerző segítségére lesznek.
E kötet rendkívül áldozatos munkával történt megírása elsősorban szolgálat, hogy minden olvasója hitelesebb képet kapjon oly sok elhallgatás és torzítás után az egyház krisztusi vonásairól.
Hölvényi György tudományos kutató, Budapest-Új Ember, 1999. szeptember 29.

Örömmel olvastam a Hetényi Varga Károlyról szóló sorokat. Szerintem az ő munkája rendkívül értékes és pótolhatatlan. Az egyház is csak nagy elismeréssel és hálával tartozik neki azért az óriási kutatómunkáért, mellyel az egész magyar területen szenvedő papok és szerzetesek küzdelmeit és szenvedéseit megörökítette. Mi, erdélyiek külön hálával tartozunk neki, mert általa ismertük meg az összmagyarság egyházi összetartását a hitlerizmus és a kommunizmus idején egyaránt. Nagy érdeklődéssel várjuk újabb könyvének megjelenését, s reméljük, hogy az anyaország papsága is megfelelő elismerésben részesíti.
Szirmai Béla ny.kanonok, Brassó-Új Ember, 1999. október 24.

Évek óta figyelemmel kísérem azt az áldozatos munkáját, amely révén egyre többet tudunk meg a magyar vértanú papokról és szerzetesekről. Régóta szerettem volna Önnel felvenni a kapcsolatot, hogy megkérdezzem: hogyan tudnám az Ön rendkívül fontos és nélkülözhetetlen munkáját segíteni. Most, az IGEN legutolsó számában (a 24. oldalon) olvasom, hogy könyvsorozatot kíván indítani a fenti témában.
Hálás lennék, ha könyvéből 100 (száz) példányt rendelhetnék, mégpedig a következő módon: ebbhől a száz példánból egy példányt kérek magamnak, és kérném, hogy a többi 99 példányt Ön saját tetszése szerint ossza szét a kisebbségben (Erdély, Kárpátalja stb.) élő magyar papok között (ezzel kapcsolatos postaköltségeket is természetesen vállalom).
Egy külföldön élő magyar professzor 1999. október 30-án kelt leveléből.
Vissza