Előszó
Hazánkban is egyre több egészségügyi intézmény alkalmaz minőségbiztosítási módszereket, áldoz komoly anyagi és szellemi erőforrásokat rendszerük tanúsítására. Kérdés azonban, hogy a minőségi...
Tovább
Előszó
Hazánkban is egyre több egészségügyi intézmény alkalmaz minőségbiztosítási módszereket, áldoz komoly anyagi és szellemi erőforrásokat rendszerük tanúsítására. Kérdés azonban, hogy a minőségi betegellátás megjelenik-e valamilyen formában az intézmények finanszírozásában.
A biztosítónak alapvető érdeke, hogy információja legyen az általa finanszírozott intézményekben folyó ellátás minőségéről. Piaci vagy piacihoz közelítő egészségügyi rendszerek esetén az ellátás minősége komoly hatással lehet a finanszírozásra, mind pozitív mind negatív irányban.
Hazánkban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a rendelkezésre álló kapacitás, teljesítmény és finanszírozási adatok révén rendelkezik bizonyos információkkal az általa finanszírozott intézményekben folyó gyógyító munka minőségéről. Ezen adatok azonban elsődlegesen nem minőségbiztosítási, hanem finanszírozási céllal kerülnek jelentésre és feldolgozásra.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kezében ma gyakorlatilag nincs olyan eszköz, mellyel a minőségi betegellátást az (általában utólagos) finanszírozás során ösztönözni tudná. A szerződések kötésénél ugyancsak nincs lehetőség arra, hogy a Pénztár a szolgáltatók között minőségi szempontok alapján szelektáljon, vagy a minőségi ellátást nyújtókat preferálja.
A rendelkezésre álló adataink azonban azt jelzik, hogy számos minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező szolgáltató teljesítmény adatai, s ezáltal finanszírozásuk kedvezőbb azoknál, akik ilyen rendszerrel nem rendelkeznek vagy rendelkeznek ugyan, de nem működtetik.
Összefoglalásul kiemelhetjük, hogy a Pénztár elsődleges érdeke a minőségi betegellátás finanszírozása, ez nem jelentheti egy adott minőségbiztosítási/tanúsítási rendszer favorizálását, hanem a rendszer működtetése révén létrejövő minőségi ellátás ösztönzésében nyilvánulhat meg.
Vissza