Szervezetelméletek

Tartalom

1. Bevezetés a szervezetelmélet kritikai vizsgálatába (Alfréd Kieser) 1
1.1. Miért van szükségünk szervezetelméletekre? 1
1.2. Miért létezik ennyi szervezetelméleti megközelítés? 2
1.3. Tudományelméleti alapok 4
1.3.1. A fogalmak mint munkaeszközök 5
1.3.2. Funkcionális elemzés 31
1.3.3. Dialektikus materialista magyarázat 37
1.4. A tudományos megállapítások értéke a szervezetalakítás szempontjából 38
1.4.1. Kiinduló helyzet 38
1.4.2. Az elméleti tudás hasznosításának gyakorlati nehézségei 42
2. Max Weber bürokráciaelemzése (Alfréd Kieser) 47
2.1. A bürokrácia elméletének története 48
2.2. Racionalizálódás mint vezérelv 51
2.3. Racionalizálódás a világképek szintjén: A világ feloldása a varázslat alól 51
2.4. Racionalizálás az intézmények szintjén: a bürokrácia 57
2.5. A bürokrácia mint „acélkemény burok" 63
2.6. Az „acélkemény burok"-ból kivezető utak 65
2.7. Kritika 67
2.7.1. A módszerhez 67
2.7.2. A protestantizmus-tézis kritikája 71
2.7.3. Weber bürokráciaelemzésének kritikája 73
2.7.4. Az elmélet továbbfejlesztése 77
3. A menedzsmenttan és a taylorizmus (Alfréd Kieser) 81
3.1. A menedzsmenttan mint a "jó gyakorlat" tana 81
3.1.1. Négy évezred példái 81
3.1.2. Az egyszerű menedzsmenttanok kritikája 90
3.2. A menedzsment „tudományosítása" 93
3.2.1. Scientific management 93
3.2.2. A scientific management fogadtatása és továbbfejlesztései 105
3.2.3. A scientific management kritikája 112
3.3. Továbbfejlesztések 119
3.3.1. Gyakorlatorientált szervezési szakirodalom 119
3.3.2. Átfogó vezetési koncepciók (Példa: a harzburgi modell) 120
4. A humán relations-mozgalom és a szervezetpszichológia (Alfréd Kieser) 125
4.1. Az elmélet kialakulásának története 126
4.1.1. A Humán Relations mint javítóműhely 126
4.1.2. A pszichotechnika mint a taylorizmus kiegészítése 133
4.1.3. A Humán Relations mint tudomány: a megvilágítási kísérletektől a tudósok megvilágosodásáig a hawthorne-i kísérletekben 135
4.1.4. Hawthome kritikája: ideológia vagy tudomány? 140
4.2. Hawthorne és következményei: A szervezetpszichológia fellendülése 146
4.3. A további fejlődés 149
4.3.1. Szervezetfejlesztés avagy menekülés a komplexitásból 149
4.3.2. A munka humanizálása 162
5. A magatartástudományi döntéselmélet (Ulrike Berger és Isolde Bernhard-Merlich) 167
5.1. Az elmélet által vizsgált fő kérdések 167
5.2. Az elmélet főbb megállapításai és fogalmai 170
5.2.1 A magatartástudományi döntéselmélet szervezetfelfogása 170
5.2.2. A részvételről és hozzájárulásról hozott döntések 172
5.3. Továbbfejlesztések 189
5.3.1. Többértelműség („ambiguity") 189
5.3.2. Döntés többértelmű szituációban: A szemetesvödör-modell
(„garbage can model") 191
5.3.3. Szervezeti tanulás a többértelmű helyzetekben 194
5.4. Kritika 198
5.4.1. Empirikus tanulmányok 198
5.4.2. Elméleti keretek 200
6. A kontingenciaelmélet (Alfréd Kieser) 211
6.1. Kialakulásának története 212
6.2. Koncepciók és módszerek 214
6.3. Az empirikus vizsgálatok eredményei 221
6.3.1. A szervezet méretének hatása 222
6.3.2. A környezet hatása 225
6.3.3. A gyártási technológia befolyása 226
6.4. Kritika és további fejlődés 230
6.4.1. Endogén kritika 230
6.4.2. Exogén kritika 233
6.4.3. Továbbfejlesztések: A döntéshozó bevonása a modellbe és a struktúratípusok megalkotása 241
7. A szervezetek intézményi közgazdaságtani elméletei
(Mark Ebers és Wilfried Gotsch) 251
7.1. Az elmélet célja és a magyarázó modell 251
7.2. A tulajdonjogok elmélete 253
7.2.1. Az elmélet célja 253
7.2.2. Alapfogalmak és alapfeltevések 253
7.2.3. Fő tézisek és módszerek 255
7.2.4. Alkalmazási területek 258
7.2.5. Értékelés 261
7.3. Ügynökelmélet 264
7.3.1. Az elmélet célja 264
7.3.2. Alapfogalmak és alapfeltevések 265
7.3.3. Fő tézisek 269
7.3.5. Értékelés 276
7.4. A tranzakciós költségek elmélete 281
7.4.1. Az elmélet célja 281
7.4.2. Alapfogalmak és alapfeltevések 281
7.4.3. Fő tézisek, módszerek, alkalmazási területek 295
7.4.4. Értékelés 302
7.5. Záró gondolatok 310
8. Az evolúcióelméleti megközelítés (Alfréd Kieser) 315
8.1. A populációs ökológiai irányzat 318
8.1.1. Koncepciók 318
8.1.2. Empirikus vizsgálatok 325
8.1.3. Értékelés 329
8.2. Weick megközelítése 336
8.3. Társadalmak és szervezetek evolúciója makroszociológiai irányzatokban 339
8.4. Evolutív menedzsment 347
8.4.1. A St. Gallen-i megközelítés 348
8.4.2. Kirsch megközelítése 352
9. Interpretatív megközelítések a szervezetelméletben (Michael Wollnik) 359
9.1. Áttekintés 359
9.2. Alapfeltevések és kutatási szempontok 362
9.3. Elméleti alapok 365
9.4. Példák 372
9.5. Értékelés 381
10. A szervezetek politikai ökonómiája (KlausTürk) 385
Előzetes megjegyzés 385
10.1. A szervezetek politikai gazdaságtani szempontú ismeretelméleti jelentősége 385
10.1.1. A „szervezeti, ill. szerveződési társadalom" toposza 385
10.1.2. Kiinduló kérdések 389
10.2. Uralom és szerveződés 393
10.3. Szerveződés mint rend, képződmény, közösséges ülés 395
10.3.1. Szerveződés mint rend 396
10.3.2. A szerveződés mint képződmény 400
10.3.3. Közbülső mérleg 410
10.3.4. A szerveződés mint közösséges ülés (Vergemeinschaftung)...410
10.3.5. A szervezhető munkaképesség történelméhez 413
10.4. A szerveződés együttműködési dimenziói 415
10.4.1. A szerveződés mint a társadalomra nyitott fölépítmény 415
10.4.2. Mikropolitika 416
10.5. A szerveződési társadalomhoz vezető fejlődés 419
10.5.1. Kiinduló alapkérdés 419
10.5.2. A munkaképesség hasznosításának fejlődéséről 420
10.5.3. A szervezeti, szerveződési társadalom formálódása 426
10.5.4. Uralom a szervezeti, ill. szerveződési társadalomban 429
Irodalomjegyzék 435
Az irodalomjegyzékben használt rövidítések jegyzéke 481
Index 483

Témakörök