Szervezéstechnikai eszközök és alkalmazásuk

Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola Jegyzete/Rendszerszervező szakos hallgatók számára (a Szervezéstechnikai eszközök c. tantárgy tananyaga)

Szerző

Szerkesztő

Grafikus

Lektor

Budapest

'Dr. Schuszter Ede: Szervezéstechnikai eszközök és alkalmazásuk ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	387 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Megjelent 440 példányban. 156 fekete-fehér ábrával, kihajtható mellékletekkel. Tankönyvi szám: 49940.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Korunkban az információfeldolgozási munka szerepe és e munkával foglalkozó dolgozók létszáma mind gyorsabban növekszik. Ez magyarázza, hogy a termelőerők gazdaságos kihasználásához szükséges szervezőmunkában egyre nagyobb jelentősége van. A rohamos műszaki és gazdasági fejlődés az információk mennyiségével, részletességével, gyorsaságával és pontosságával szemben mind nagyobb követelményeket támaszt. Az egyre összetettebb és mind gyorsabban változó műszaki-gazdasági feltételek között azonban a különböző gazdálkodási tevékenység helyes befolyásolásához már nem elegendő a hagyományos módszerekkel és eszközökkel megszervezhető információ. A korszerű és hatékony információrendszer létrehozásához modern eszközök és az eszközök ésszerű kihasználását biztosító, új módszerek egyidejű kidolgozása és alkalmazása szükséges.
E mű tematikájának összeállításakor és kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy az adott keretek között az Olvasók megismerjék azokat a fontosabb módszereket, eszközöket, szervezési megoldásokat és alkalmazási lehetőségeiket, amelyek vagy már számos területen használatosak, vagy jövőbeli elterjedésükre számíthatunk. Az itt tárgyaltak sokszor támaszkodnak az egyéb tantárgyak keretében korábban már elsajátított ismeretekre. Ennek az anyagnak egyes fejezetei a szóban forgó ismereteket a gyakorlati szervezéshez szükséges részletességgel tárgyalják, míg más fejezetei csak áttekintés szerzéséhez alkalmas részletességgel tartalmazzák a szervezési eszközök és módszerek jellemzőit. Ezt a tárgyalási módot azért választottuk, hogy a részletes ismertetéssel érzékeltessük a szervezőkkel szemben támasztott igényeket, és ugyanakkor az eszközök és módszerek minél szélesebb köréből átfogó ismereteket nyújtsunk. E törekvéssel szeretnénk elérni, hogy az Olvasók munkájuk közben reális igényeket támaszthassanak az egyes gazdasági egységek információrendszerével szemben, ismerjék az információrendszer, a használható eszközök és alkalmazási módszerek felhasználási feltételeit és lehetőségeit.
Ez a mű a már évek óta tanított tárgy anyagának továbbfejlesztett változata. Ez alkalommal mondunk köszönetet azoknak a kollégáknak, intézményeknek és vállalatoknak, akik és amelyek az anyag összeállítása közben és megjelenéséhez önzetlen segítséget nyújtottak. A kéziratot átolvasó és észrevételeikkel is segítő kollégáknak szintén köszönetünket fejezzük ki. Vissza

Tartalom

Előszó 11
1 AZ ADATFELDOLGOZÁS GÉPESÍTÉSE MINT A VÁLLALATI
INFORMÁCIÓIGÉNY KIELÉGÍTÉSÉNEK MÓDSZERE 13
1.1. A vezetés információigényei 15
1.2. Az információ, az adat és az ügyvitel 16
1.3. Az információs rendszer 18
1.4. Az adatfeldolgozás szervezése 24
1.4.1. Az adatfeldolgozási munka szerepe 24
1.4.2. Az adatfeldolgozás szervezését befolyásoló tényezők 26
1.4.3. A vezetési szintek és feladatok 26
1.4.4. A vezetési szintek adatigényei 27
1.5. A szervezési eszközök és módszerek 29
1.5.1. Az eszközök szerepe 29
1.5.2. A szervezés szerepe 30
1.5.3. A szervezési módszerek 31
2. ÁLTALÁNOS ADATFELDOLGOZÁS-SZERVEZÉSI ISMERETEK 33
2.1. A szervezés célja és tervezése 35
2.1.1. A szervezés célja 35
2.1.2. Az adatfeldolgozási munkafolyamatok fázisai 36
2.1.2.1. Adatészlelés és adatrögzítés 37
2.1.2.2. Adattovábbítás 39
2.1.2.3. Adatfeldolgozás 44
2.1.2.4. Az adatközlés 48
2.1.3. Az adatfeldolgozási munka megszervezésének tervezése 48
2.2. Az adatfeldolgozás szervezésének követelményei 52
2.3. Adatfeldolgozási szervezetek 54
2.3.1. A szervezet fogalma, fajtái 54
2.3.2. A szervezet mint a munkafolyamatok színhelye 55
2.3.3. A szervezetek felépítésének formái 56
2.3.4. A szervezet kiépítésének időtartama 57
2.3.5. A munkafolyamat szabályozása 57
2.3.6. A szervezés szemléltetési módjai 59
2.4. Az új rendszer szervezésének előkészítése és a helyzetfelmérés 60
2.4.1. Előkészítés 60
2.4.2. Helyzetfelismerés 61
Kritikai felülvizsgálat 63
2.6. Új szervezési javaslat kidolgozása, az új munkafolyamatok kialakítása 65
2.7. Új munkafolyamatok bevezetése; szabályzatok; ügyviteli utasítás 68
2.7.1. A bevezetés 68
2.7.2. A működési és szervezeti szabályzat 76
2.7.3. Az ügyviteli utasítás 76
2.7.4. A szervezési dokumentáció 77
2.8. A bevezetés ellenőrzése 78
3. ÜGYVITELI MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSA; KÓDRENDSZEREK; NYOMTATVÁNYSZERKESZTÉS; IRATOK KEZELÉSE 81
3.1. Ügyviteli munkahelyek 83
3.1.1. Az ügyviteli munkahelyek jellemzői 83
3.1.2. Az ügyviteli munkahelyekkel szemben támasztott követelmények 84
3.1.3. Az ügyviteli munkateljesítményt befolyásoló munkahelyi tényezők 84
3.1.4. Az ügyviteli munkahelyek kialakítása 86
3.2. A kódrendszerek és használatuk 88
3.2.1. A kódrendszerek fogalma, célja, képzése 88
3.2.2. A kódrendszerek fajtái és azok jellemzői 90
3.2.3. A kulcsrendszerek leggyakoribb alkalmazási területei 93
3.3. Az adathordozók 93
3.3.1. Az adathordozók általános jellemzői 93
3.3.2. Az adathordozók fajtái 94
3.4. Nyomtatvány tervezés és -szerkesztés 99
3.4.1. A tervezési munka 99
3.4.2. A szerkesztési munka 101
3.4.3. A szabványosítás 103
3.5. Iratkezelés és irattározás 104
3.5.1. A használatos adathordozók tárolása 104
3.5.2. Az adathordozók tartós megőrzése 107
4. AZ ÜGYVITELBEN HASZNÁLATOS KISGÉPEK 111
4.1. Az ügyvitel gépesítésének történeti áttekintése 113
4.2. Az összehangolt (harmonikus) gépesítés szerepe és eszközei 116
4.2.1. Az összehangolt gépesítés fogalma és szerepe 116
4.2.2. Az összehangolt gépesítés eszközei 117
4.3. Az írógépek 118
4.3.1. Az írógépekről általában 118
4.3.2. Az elektromos írógép 119
4.3.3. Egyéb írógépek 119
4.3.4. Az íróautomaták 121
4.4. Az asztali számológépek 121
4.4.1. A számológépekről általában 121
4.4.2. A számológépek fajtái és jellemzői 122
4.4.3. A gépalkalmazás általános kifejezései 125
4.5. A másoló- és sokszorosítógépek 126
4.5.1. A másológépek 126
4.5.2. A sokszorosítógépek 127
4.6. Egyéb ügyviteli gépek 129
5. KÖZÉPGÉPEK 133
5.1. A középgépekről általában 135
5.2. A könyvelőautomaták és alkalmazási területük 136
5.2.1. A könyvelőautomatákról általában 136
5.2.2. Az elektronikus könyvelőautomaták 150
5.2.3. A legelterjedtebb könyvelőautomaták 153
5.2.3.1. Kiskönyvelőgépek 153
5.2.3.2. Könyvelőautomaták 156
5.2.4. A könyvelőautomaták alkalmazási területei 181
5.3. A számlázógépek és alkalmazási területeik 183
5.3.1. A számlázógépekről általában 183
5.3.2. Elektronikus számlázógépek 183
5.3.3. A számlázógépek alkalmazási lehetőségei 190
5.4. Az íróautomaták programozása és alkalmazási területük 191
5.4.1. Lyukszalagos íróautomaták 191
5.4.2. Mágnesszalagos és mágneskártyás íróautomaták 199
5.4.3. Az íróautomaták felhasználási lehetőségei és területei 199
6. ELEKTRONIKUS ADATFELDOLGOZÁSI RENDSZEREK 203
6.1. Elektronikus rendszereket megelőző, tömegszerű gépi (lyukkártya
rendszerű) adatfeldolgozás 205
6.1.1. A lyukkártya 206
6.1.2. A kódszámrendszer 207
6.1.3. A bizonylatok 207
6.1.4. Lyukkártyagépek 208
6.1.5. Lyukkártyagépek alkalmazása 215
6.1.5.1. A lyukkártya rendszerű gépi adatfeldolgozás szervezésének dokumentálása 215
6.1.5.2. Példa egy szervezési feladat megoldására 216
6.2. A számítógépek helye az adatfeldolgozásban 216
6.2.1. Az információtól a számítógépig 216
6.2.2. Az elektronikus gépek néhány csoportosítása 218
6.2.3. Az adatfeldolgozás és az elektronikus gépek kapcsolata 220
6.3. Az elektronikus adatfeldolgozó gépek működési elve 221
6.3.1. Az adatfeldolgozó gépek programja 221
6.3.2. Jelábrázolás az elektronikus számítógépekben 222
6.3.3. Fixpontos és lebegőpontos ábrázolás 223
6.4. A gépegységek és működésük 224
6.4.1. A központi egység (processzor) 225
6.4.1.1. Főtár (központi vagy operatív tár) 225
6.4.1.2. Számolómű 227
6.4.1.3. Vezérmű 228
6.4.1.4. Adatátviteli csatornák 229
6.4.2. A külső (másodlagos) tárak 230
6.4.2.1. Mágnesszalagos tár 231
6.4.2.2. Mágneslemezes tár 233
6.4.3. A bemeneti és kimeneti egységek 237
6.4.3.1. Konzolírógép 237
6.4.3.2. Lyukkártyás berendezések 238
6.4.3.3. Lyukszalagos berendezések 238
6.4.3.4. Gyorsnyomtatók 239
6.4.3.5. Mágnesszalagos adatrögzítés 240
6.4.3.6. Bizonylatolvasás géppel 242
6.4.3.7. Képernyős adatkijelző 242
6.4.4. Távadatfeldolgozás 243
6.4.5. Elektronikus adatfeldolgozó géppark 245
6.5. A gépek programozása 247
6.5.1. Az utasítás 247
6.5.2. Programozási nyelvek 250
6.6. A gépi feldolgozás fázisai 253
7. GÉPESÍTETT INFORMÁCIÓRENDSZEREK SZERVEZÉSE 255
7.1. Az adatfeldolgozási rendszerek gépesítésének feltételei 257
7.1.1. Az elektronikus gépek működéséből következő szervezési módszerek 258
7.1.1.1. Hardware, software 258
7.1.1.2. Operációsrendszerek 259
7.1.1.3. Időosztásos (time sharing) és azonos idejű (real time) feldolgozások 259
7.1.1.4. Közvetett (off-line) és közvetlen (on-line) kapcsolatok 260
7.1.2. A fogalmak és dokumentációk egységesítése 261
7.1.3. A kódrendszerek 262
7.1.4. A bizonylatok 263
7.1.5. Adatállományok szervezése 263
7.1.5.1. Soros adatállományok kezelése 264
7.1.5.2. Indexszekvenciális adatállományok kezelése 264
7.1.5.3. Random adatállományok kezelése 268
7.1.5.4. Címláncolás 269
7.1.5.5. Adatállomány-kezelési eljárások összefüggései 271
7.1.5.6. Adatállományok védelme 272
8. ELEKTRONIKUS ADATFELDOLGOZÁS A GÉPIPARI VÁLLALATOK IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉBEN 273
8.1. A vállalati információrendszer megvalósításának feltételei 275
8.1.1. A szervezés és a gépi adatfeldolgozás kapcsolata 275
8.1.2. A vállalat és az elektronikus gépállomás kapcsolata 276
8.1.3. Gépipari vállalatok kódrendszerei 279
8.2. Gépipari vállalatok információrendszere 281
9. A FELDOLGOZOTT ADATOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZERVEZÉSE 285
9.1. A gazdaságossági számítások fogalma 287
9.2. A gazdaságossági számítások tényezői és módszere 289
9.2.1. A számítások tényezői 289
9.2.2. A számítások módszere 292
9 2 3. Az adatvolumen és az adatfeldolgozási költségek közötti kapcsolat 292
9.2.4. Az adatfeldolgozási idő és az adatfeldolgozási költségek közötti kapcsolat 296
9.3. A gépesítettség mérése és mutatószámai 298
9.3.1. Mennyiségi mutatók 298
9.3.2. Minőségi mutatók 299
9.3.3. Az új rendszer működésének eredményeit kifejező mutatók 301
9.4. A géppel feldolgozott adatok hasznosításának, olvasásának sajátossága 302
9.4.1. Az adathasznosítás szervezési kérdései 302
9.4.2. A kimeneti adatok felhasználása a vezetésben 303
9.5. Az ellenőrzés kérdései 304
9.5.1. Az ellenőrzés megváltozott körülményei 304
9.5.2. A szervezet és a munkafolyamat ellenőrzése 305
9.5.3. Az adathordozók ellenőrzése 307
9.5.4. A feldolgozási folyamat ellenőrzése 308
9.5.5. A kimeneti adatok ellenőrzése 312
10. GÉPIPARI ESETTANULMÁNY; KÉSZÁRUKIBOCSÁTÁSI PROGRAM ALKATRÉSZ-SZÜKSÉGLETÉNEK KISZÁMÍTÁSA SZÁMÍTÓGÉPEN 313
10.1. A gépesítési feladat 315
10.1.1. A gépesítési feladat megfogalmazása 315
10.1.2. A gépesítési feladat megoldásának vázlata 316
10.2. Darabjegyzék-állomány felvétele és karbantartása 319
10.2.1. Üzemgazdasági összefüggések 319
10.2.2. Bizonylatok 321
10.2.3. Adatrögzítési utasítások 322
10.2.4. Organigram 324
10.2.5. Programok logikai leírása 325
10.2.6. Kártyatervek, mondattervek 331
10.2.7. írásképek 334
10.2.8. Lefuttatási előírások 337
10.3. Készárukibocsátási program alkatrész-szükségletének kiszámítása 337
10.3.1. Üzemgazdasági összefüggések 337
10.3.2. Bizonylatok 338
10.3.3. Adatrögzítési utasítás 338
10.3.4. Organigram 339
10.3.5. Programok logikai leírása 339
10.3.6. Kártyatervek, mondattervek 344
10.3.7. írásképek 346
10.3.8. Lefuttatási előírások 350
Függelék 353
I. Szervezési jelek 353
II. Az ASCOTA könyvelőautoniatán vezérelhető funkciók 354
III. SOEMTRON 382-383 elszámolóautomaták programcsatornái és programszimboljai (részlet) 359
IV. Alkatrésztermelési program gépi számításai 363
V. 136-pozíciós íráskép 367
VI. Anyagkönyvelés gépesítése 368
Irodalom 380