Szervezési ábrázolástechnika

Előszó

A szervezők és a vezetők számára az ábrázolástechnika első közelítésben ugyanolyan eszköznek tűnik, mint a műszaki rajz a konstruktőrök és más műszaki szakemberek számára. Ez a hasonlat azonban nem teljesen találó. Bár a műszaki rajz mint közlési mód a szervezésben és vezetésben alkalmazott ábrázolástechnikával részben azonos alapokon áll, technikai kivitelezésük is sok rokon vonást mutat, mégis figyelemreméltó különbségek is vannak köztük. A vezetők és a szervezők az ábrázolást nem elsősorban gondolatok közlésére, hanem inkább gondolatok kiváltására használják. Míg a műszaki rajz fő célja az, hogy minél pontosabban közvetítse szerzője elképzeléseit, a szervezési és vezetési ábrák szemlélőjüket alkotó együttgondolkodásra késztetik. Míg a műszaki rajz a fizikai tárgyak geometriai absztrakciója, amely lehetővé teszi azok konfigurációjának, méreteinek, térbeli elrendezésének szigorú és precíz rögzítését, addig a szervezési és vezetési ábrák olyan jelenségek és folyamatok kifejezésének eszközei, amelyek közvetlenül jórészt nem érzékelhetők. A szervezési ábrák ily módon - eltérően a műszakiaktól - a szervező gondolatait, a tényekre vonatkozó közléseit, valamilyen folyamat szervezési modelljét fejezik ki.
Nem célunk, hogy rajzolni tanítsuk az olvasót. A műszaki rajz oktatására különben is sok kitűnő szakkönyv, tankönyv áll az érdeklődők rendelkezésére, erre hivatott szakemberek tollából. Mindössze az a szándékunk, hogy segítsünk a grafikus ábrázolás alkalmazási lehetőségeinek áttekintésében az egyes ábrafajták és formák előnyeinek és hátrányainak bemutatásával.
Ez a jegyzet szövegében és ábráiban alig tér el szerzőnek a Munkaelemzési Szakismeretek sorozat Technikai segédletek II. kötetében 1976-ban megjelent hasonló című anyagától; ez utóbbi némileg javított átdolgozásának tekinthető. Minthogy ez a sorozat az egyetemi oktatásban részvevők számára gyakorlatilag nem hozzáférhető, indokolt egyetemi jegyzet formájában való megjelentetése. Vissza