Szervetlen vegyszerismeret

Előszó

A kémia történetéből
A kémiai tudományok első Írott emlékei Sgyiptomból származnak. Maga a "kémia" sző Humbolt Sándor természettudós és utazó szerint az Ő3i egyiptomi kemi vagy kami szóból származik, ami magyarul feketét jelent. Egyiptomot a Nilus fekete iszapjáról a fekete föld országának nevezték. A kémiát isteni tudománynak tartották. Az teljes egészében'a papok birtokában volt, ^kik gondosan titkolták a be nem avatottak előtt.
A kémia tekintélyét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy már i.e. 300 évvel külön helységet kapott az alexandriai akadémiában. Serapia templomában székelt a "szent tudomány". Az alexandriai könyvtár a történelem folyamán elpusztult, igy.csak töredékek maradtak fenn az egyiptomi kémiai tudományról. Any-nyi azonban kétségtelenül megállapítható, hogy az egyiptomiak kémiai tudása, főleg technológiai vonalon, igen tekintélyes' volt. Konzerválószereket, ecetet, szeszes italokat, sört,stb. kéfzitettek.
A kémiai ismeretek innen a szomszédos országokba, elsősorban az arabokhoz szivárogtak át. Ők' vált Ofstatták meg az eredeti kémia elnevezést alkémiára, hozzá ragasztván az eredeti névhez az arab al névelőt.
Surőpa tudósai a kémiát az arabok Iskoláiban ismerték meg. Az első nevesebb alkémista G é b e r volt, aki a ?III. századbán élt. Ó fedezte fel a salétromsavat, számos sót ismert és készített. Néhány ránk maradt müvét világos és, egyszerű nyelven irta, különösen ha összehasonlítjuk a későbbi alkimisták müveivel. Az arabokat fokozatosan kiszorították Európából, és velük együtt tűnt el a józan, szinte tudományos felfogás is, hogy helyet adjon a'középkori alkimisták misztikus felfogásának, ami á kémiában évsjjázadokra elvégezte romboló hatását. A'keireske^e-lemés a sok háború sok aranyat kívánt, az alkimisták minden törekvése ezért az aranycsinálásra központos alt. Az alkimista műhelyek megteltek csalókkal, kalandorokkal 8 osak elvétve"a-ladt egy-egy tudományos érdeklődésű kutató. Ilyennek számitMa-tó Albertus Magnus,' Hoger Bacon, luluss, akik szintén a bölcsek kövét keresték, aminek gegitségével aranyat gyárthattak volna, de fantasztikus kísérleteik közben számos uj anyagot' fedeztek fel, sókat készítettek s egyes iparágak fejlődésének vetették meg alapját. Paracelsus feltűnésével szonban az alkimisták miszticizmusának bealkonyult, vfaracelsus a megismert vegyületeket gyógyszerek készítésére kezdi alkalmazni. Azt tanította, hogy a be.^eg ember testében rendellenes kémiai válto-zéeok'mennek végbe és ezeket fémekkel, savakkal, alkohollal lehet" gyógyítani. Hyomában a legkülönbözőbb drasztikus mérgeket próbálták'ki a gyógyászatban.
Paracelsus követői közül Glaaber és van Helmont emelkedik ki, akik a kémiai átalakulásokat először figyelték és magyarázták helyesen; igy a savak és sók egymásrahatását, a cserebomlást, ' a kémiai affinitást felismerték. Aa ipar területén Agriftola híres könyve "A fémekről" lenditette fel hatalmasan a kohászatot. De osak a 17. század döntötte meg végleg az alkimista gon-
1653/Sz.
'¦¦1
V: Vissza