Szervetlen kémiai technológia I.

Tartalom

ELSŐ FEJEZET: A víz technológiája
I. A vízről általában
1. A víz előfordulása 3
II. A víz tulajdonságai
1. Fizikai és kémiai sajátságok 6
2. A víz keménysége 7
3. A víz lúgossága 11
III. Ivó- és ipari vizek nyerése
IV. A víz felhasználása
V. Ivóvíz
1. Az ivóvíz tulajdonságai 14
2. Az ivóvíz előkészítésének technológiája 15
A) A mechanikai szennyezések eltávolítása 16
B) Savtalanítás 19
C) Vastalanítás és mangántalanítás 21
a) Vastalanítás 21
b) Mangántalanítás 24
D) A víz fertőtlenítése 26
VI. Ipari vízellátás
1. Az ipari vizekről általában 28
a) Kazántápvizek 28
b) A kazánkőképződés kémiai folyamatai 29
c) Hűtővizek 31
d) Speciális ipari vizek 31
2. Az ipari vízelőkészítés technológiája 32
A) A víz lágyítása 32
a) Csapadékképződéssel járó vízlágyítás 32
b) Ioncserélő anyagokkal való vízlágyítás 38
B) A víz teljes sótalanítása 42
C) Kovasavtalanító eljárások 44
D) Gáztalanítás 45
E) Olajtalanítás 47
VII. A szennyvíztisztítás technológiája
a) Házi szennyvizek 48
b) Ipari szennyvizek 51
VIII. Ellenőrző kérdések

MÁSODIK FEJEZET: TÜZELŐANYAGOK TECHNOLÓGIÁJA
I. Tüzeléstani alapismeretek
1. A hőenergia termelése, a tüzelőanyagok, az égés 55
2. Égésmeleg, fűtőérték 57
3. Füstgázok, légszükséglet, légfelesleg 61
4. A lánghőmérséklet és mérése 64
A) A lánghőmérséklet 64
B) A hőmérséklet mérése 67
5. Tüzelőszerkezetek 71
A) A szilárd tüzelőanyagok tüzelőberendezései 72
B) A folyékony tüzelőanyagok tüzelőberendezései 76
C) Gáznemű tüzelőanyagok tüzelőberendezései 77
D) A tüzelőszerkezetek egyéb tartozékai 79
II. Szilárd tüzelőanyagok
1. A fa 82
A) A fáról általában 82
B) A fa fűtőértékének javítása 83
a) Aszalás 83
b) A fa lepárlása 83
2. A tőzeg 88
3. A szén 89
A) A szén keletkezése, fajtái, összetétele 89
B) A szén hamualkotói 92
C) A barnakőszenek 93
D) A fekete kőszén és az antracit 95
III. Szénelőkészítés
1. A szemnagyság szerinti osztályozás 99
2. A nyers szén hamutartalmának csökkentése 100
A) Nedves úton való dúsítás (szénmosás) 100
B) Száraz úton való dúsítás 103
3. A szén nedvességtartalmának csökkentése 105
A) Víztelenítés 105
B) Szárítás 108
C) A hidrálás 108
4. Brikettezés 110
IV. A szén vegyipari feldolgozása
1. A szénlepárlás (kigázosítás) 113
A) A kishőmérsékletű szénlepárlás 115
a) A kishőmérsékletű lepárlás kemencéi 116
b) Közvetett (indirekt) fűtésű lepárlók 117
B) A nagyhőmérsékletű szénlepárlás 119
a) Lepárlókemencék 119
b) Kohókoksz előállítása barnakőszénből 124
c) A nagyhőmérsékletű lepárlás termékei 125
d) Világítógáz (városi gáz) 127
2. A szenek elgázosítása 134
A) Generátorgáz 135
B) A vízgáz 138
C) A kevert- vagy Dowson-gáz 139
D) Az elgázosítás berendezései (generátorok) 140
V. Ellenőrző kérdések

HARMADIK FEJEZET
Építőipari kötőanyagok
A KÖTŐANYAGOK FOGALMA
I. A Kötőanyagok csoportosítása
1. Természetes kötőanyag 151
2. Mesterséges kötőanyag 152
A) Levegőn megszilárduló kötőanyagok 152
B) Hidraulikus kötőanyagok 152
II. Levegőn megszilárduló kötőanyagok
1. Égetett mész 153
A) A mészégetés elmélete és nyersanyaga 153
B) A mészégetés gyakorlata. Mészégetőkemencék 155
C) Az égetett mész felhasználása 159
D) Oltott mész 159
2. Egyéb, levegőn megszilárduló kötőanyagok 162
A) Gipsz 162
B) Vízüveg 164
C) Magnéziacement 165
D) Aszfalt és szurok 165
III. Hidraulikus kötőanyagok
1. A hidraulikus kötőanyagok nyersanyagai 166
2. Zsugorítatlan hidraulikus kötőanyagok 168
A) Hidraulikus mész 168
B) Római vagy román cement 168
3. Zsugorított hidraulikus kötőanyagok 169
A) Natúrcement 169
B) Mesterséges cementek 169
4. Homogén cementek 170
A) Portlandcement 170
a) A cement alkotói 170
b) A nyersanyag összetételének beállítása 171
c) Nyerselőkészítés 172
d) A klinkerégetés 178
e) A klinker pihentetése 183
i) A klinker őrlése 183
g) A cement csomagolása és szállítása 183
B) Egyéb homogén cementek 185
a) Szulfátálló, S-54-es cement 185
b) Bauxitcement. Aluminátcementek 185
c) Fehér portlandcement 186
5. Heterogén cementek 186
A) Hidraulikus kiegészítőanyagok 186
B) A heterogén cementek felosztása 187
C) Portlandcement-klinkert tartalmazó heterogén cementek 188
D) Portlandcement-klinker nélkül készült heterogén cementek 189
6. Hazai cementféleségek és azok megítélése 189
7. A cement kötése és szilárdulása 191
8. Habarcsok, építkezési segédanyagok 192
A) Mészhabarcs 192
B) Cementhabarcs 193
C) Beton 195
D) Építkezési segédanyagok 195
IV. Ellenőrző kérdések 196

NEGYEDIK FEJEZET
Üveggyártás
1. Az üveg fogalma 197
2. Az üveg nyersanyagai 199
A) Üvegképző alapanyagok 199
a) Üvegképző oxid 199
b) Az olvadást elősegítő anyagok 200
c) Állandósító anyagok 200
d) Az üvegcserép 201
B) Adalékanyagok 201
a) Az üveg tisztulását elősegítő anyagok 201
b) Színtelenítő anyagok 201
c) Színező anyagok 201
d) Opalizáló anyagok 202
3. Az üveg gyártása 203
Az üveggyártás munkafázisai 203
A) Üvegolvadék készítése 203
a) A nyersanyag előkészítése 203
b) Az olvasztás folyamán lejátszódó folyamatok 204
c) Fazékkemence 205
d) Üvegolvasztás fazékkemencében 207
e) Üvegolvasztás kádkemencében 209
B) Az üvegtárgy kialakítása 210
a) Fúvással történő átalakítás 210
b) Kézigyártási módszer 210
c) A húzással történő alakítás 212
d) Üvegszálak gyártása 214
e) Öntéssel történő alakítás 215
f) Hengerléssel történő alakítás 215
C) Az üveg hűtése 217
D) Az üveg megmunkálása 218
E) Néhány speciális üvegfajta 219
a) Biztonsági üveg 219
b) Ragasztott biztonsági üveg 219
c) Optikai üvegek gyártása 220
d) Laboratóriumi üvegek gyártása 220
4. Az üveg csoportosítása 221
5. Kvarcüveg 222

ÖTÖDIK FEJEZET: KERÁMIA
I. A kerámiai ipar gyártmányainak csoportosítása
II. A kerámiai ipar nyersanyagai
1. Plasztikus nyersanyagok 225
2. Nemplasztikus nyersanyagok 226
III. Az agyagáruk gyártásának munkaszakaszai
IV. Durva kerámia
1. Tégla- és tetőcserép 228
2. Klinker és keramit 232
3. Tűzálló anyagok 232
V. Finom kerámia
1. Kerámiai mázak és festékek 237
2. Fazekasáru 238
3. Kőagyagáru 238
4. Kályhacsempe 239
5. Kőedény 239
6. Porcelán 239
7. Kerámiai anyagok a vegyiparban 234
VI. Ellenőrző kérdések 241

HATODIK FEJEZET: A KOHÁSZAT

I. Ércelőkészítés 243
1. Aprítás 243
2. Osztályozás 244
3. Dúsítás 244
4. Pörkölés 245
5. Darabosítás 246
II. Ércolvasztás
(kohászat, tűzi úton) 246
III. Hidrometallurgia
Elektrometallurgia 250
IV. Vaskohászat
1. Vas 250
2. A vasgyártás 251
3. A vasgyártás nyersanyagai és segédanyagai 251
4. A nagyolvasztó 254
5. A nagyolvasztóban végbemenő folyamatok 258
6. A nagyolvasztó termékei 259
7. Egyéb vasgyártási eljárások 263

V. Az acélgyártás
1. A Bessemer-eljárás 264
2. A Thomas-eljárás 266
3. A Siemens-Martin-eljárás 266
4. Különleges minőségű acélok gyártása 269
A) Tégelyacélgyártás 270
B) Elektroacélgyártás 270
VI. Az acél szennyeződései és zárványai
VII. Az acél ötvözőanyagai
VIII. Az acélok hőkezelése
1. Hőkezelés teljes keresztmetszetben 274
2. Felületi hőkezelés 275
IX. Fémkohászat
1. Rézkohászat 276
A) A réz 276
B) A réz előállítás 276
a) A réz előállítása tűzi úton 276
b) A réz előállítása nedves úton 279
C) A réz felhasználása 279
2. Ólomkohászat 279
A) Az ólom 279
B) Az ólom előállítása 280
a) A nyers ólom előállítása pörkölő-reagáló eljárással 281
b) A nyers ólom finomítása tűzi úton 281
c) Az ólom finomítása elektrolízissel 282
d) Az ólom felhasználása 282
3. Cinkkohászat 282
A) A cink 282
B) A cink előállítása 283
a) A cink előállítása tűzi úton 283
b) A cink előállítása nedves úton 285
c) A cink felhasználása 285
X. Ellenőrző kérdések 285-292

Témakörök