| A korpuszkula-hullám dualizmus értelmezése | 15 |
| A bizonytalansági elv | 17 |
| Kvantummechanika és kísérleti észlelés | 20 |
| A hullámfüggvények | 21 |
| A Schödinger-egyenlet | 23 |
| A kvantummechanika alkalmazásának lehetőségei | 26 |
| Az elektron állapota és energiája potenciálmentes térben | 26 |
| A harmonikus oszcillátor kvantummechanikai modellje | 29 |
| A merev rotátor kvantummechanikai modellje | 31 |
| A hidrogénatom kvantummechanikai leírása | 36 |
| Sajátfüggvények és energia-sajátértékek | 36 |
| A hidrogénatom sajátfüggvényeinek geometriai ábrázolása | 41 |
| A hullámfüggvény szögtől függő komponensének ábrázolása | 42 |
| A hullámfüggvény sugártól függő összetevőjének vizsgálata | 44 |
| A sajátfüggvények szintvonal-diagramja | 47 |
| A hidrogénatom spektruma | 48 |
| Az elektronspin | 50 |
| Több elektronos atomok | 54 |
| Az elektronhéj lehetséges állapotai | 54 |
| A független részecske modell (központi erőtér modell) | 56 |
| Egyelektronos állapotok | 56 |
| A több elektronos atomok elektronhéj-konfigurációja | 59 |
| Több elektronos atomok több vegyértékelektronnal | 61 |
| A termek és konfigurációk felhasadása | 67 |
| A molekulák és sajátságaik | 70 |
| A molekula definíciója | 70 |
| A molekula képződéssel járó energiaváltozások jellege és nagysága | 72 |
| A molekulák geometriája és szimmetriája | 75 |
| Kötéstávolságok és kötésszögek | 75 |
| Kémiai képlet és a molekulák szerkezete, izoméria | 80 |
| Mozgóvázú (flexibilis) molekulák, permutációs izoméria | 83 |
| A molekulák szimmetriája | 85 |
| A molekulák dipólusmomentuma | 90 |
| A molekulák permanens dipólusmomentuma | 91 |
| A molekulák polarizálhatósága | 92 |
| A dielektromos állandó (relatív permittivitás) és a törésmutató | 93 |
| Az optikai aktivitás | 95 |
| A mágneses momentum | 96 |
| A permanens és az indukált mágneses momentum | 96 |
| A mágneses szuszceptibilitás | 97 |
| A molekulák gerjesztett állapotai | 98 |
| A kémiai kötés nem kvantummechanikai tárgyalása | 101 |
| Történeti áttekintés | 101 |
| Kötéstípusok | 103 |
| A kovalens kötés kétatomos molekulában | 105 |
| A vegyérték-formalizmus | 105 |
| A kémiai kötés poláris jellege, az elektronegativitás | 108 |
| A több atomos molekulákban kialakuló kovalens kötések | 111 |
| A kémiai kötés és a molekulák tulajdonságai | 114 |
| A vegyértékhéj-elektronpár taszítási modell (VSEPR) | 118 |
| A kémiai kötés kvantummechanikai modellje | 125 |
| A Born-Oppenheimer-közelítés | 126 |
| Különböző kantummechanikai elméletek | 129 |
| A molekulaorbitál- (MO-) elmélet | 129 |
| A VB- (valence bond) elmélet | 130 |
| Az MO-elmélet | 133 |
| Az MO-elmélet alkalmazása kétatomos molekulára | 133 |
| Az átfedés jelentősége a kémiai kötés kialakulása szempontjából | 139 |
| A kétatomos, homonukleáris molekulák | 141 |
| A kétatomos, homonukleáris molekulák elektronálapotainak osztályozása | 146 |
| A kétatomos, heteronukleáris molekulák | 149 |
| Az MO-elmélet alkalmazása több atomos molekulákra | 152 |
| Háromatomos molekulák | 153 |
| Összetett molekulák | 156 |
| Egyenértékű orbitálok kialakulása a több atomos molekulákban | 159 |
| Delokalizált és lokalizált molekulaorbitálok | 159 |
| A hibridorbitálok | 161 |
| A több atomos molekulák lehetséges kötésmodelljei | 164 |
| A kétcentrumos-kételektronos kötések | 164 |
| A háromcentrumos kötések | 168 |
| Sokcentrumos kötések kialakulása | 170 |
| A ligandumtér-elmélet | 173 |
| A modell és korlátai | 173 |
| Átmenetifém-ionok több d-elektronnal oktaéderes ligandumtérben | 179 |
| A Jahn-Teller-hatás | 183 |
| A koordinációs vegyületek MO-elméletének alapjai | 186 |
| Komplexek fém-ligandum kötéssel | 187 |
| Komplexek fém-ligandum pi-kötéssel | 189 |
| Koordinációs kémia | |
| Történeti áttekintés, a koordinációs vegyület definíciója | 195 |
| Fématomok, fémionok | 200 |
| Az átmenetifém-kationok | 202 |
| Az átmeneti fémek helye a periódusos rendszerben | 203 |
| Az atomok és az ionok elektronhéj-konfigurációja | 205 |
| A mágneses tulajdonságok szerepe az átmenetifémek koordinációs kémiájában | 206 |
| Ligandumok | 211 |
| A koordinációs szám és a komplexek geometriája | 218 |
| A kettes koordinációs szám | 219 |
| A hármas koordinációs szám | 219 |
| A négyes koordinációs szám | 220 |
| Tetraéderes komplexek | 220 |
| Síknégyzetes komplexek | 221 |
| Az ötös koordinációs szám | 221 |
| A hatos koordinációs szám | 223 |
| A hetes koordinációs szám | 224 |
| A nyolcas koordinációs szám | 224 |
| A kilences koordinációs szám | 226 |
| A koordinációs vegyületek izomériája | 227 |
| Cisz-transz izoméria | 227 |
| Optikai izoméria | 229 |
| Az izomerek szerkezetének meghatározása | 231 |
| Komplex egyensúlyok, akomplexek stabilitása | 234 |
| Komplexképződés egyfogú, semleges ligandumma. | 234 |
| Komplexképződés egyfogú, anionos ligandummal | 235 |
| Komplexképződés több fogú ligandummal | 237 |
| Több magvú komplexek képződése | 238 |
| Vegyesligandum komplexek képződése | 239 |
| Komplexképződés a belső, illetve külső szférában | 240 |
| Komplexek összetételének és stabilitási állandójának meghatározása | 243 |
| A komplexképződés termodinamikája | 245 |
| A komplexek stabilitásának változása a központi atom és a ligandum minőségének függvényében | 247 |
| Összefüggés a lépcsőzetes komplexképződés és a komplexek stabilitása között | 251 |
| Komplexképződési és más reakciók egyidejű lejátszódása | 254 |
| Fém-ligandum kovalens kötést tartalmazó koordinációs vegyületek | 258 |
| -Donor - akceptor ligandumokkal képzett komplexek | 258 |
| A fém-karbonilok | 261 |
| Cianid- és izocianidkomplexek | 270 |
| Dinitrogénkomplexek | 276 |
| Nitrogén-monoxid-komplexek | 278 |
| Az V. és VI. főcsoport további elemeit donoratomokként tartalmazó ligandumok koordinációs vegyületei | 280 |
| pi-donor-pi-akceptor ligandumokkal képzett koordinációs vegyületek | 283 |
| Olefinkomplexek | 285 |
| Ciklopentadienil-komplexek | 288 |
| Egyéb aromás fémkomplexek | 291 |
| A koordinációs vegyületek reakciói | 294 |
| Komplexek fém-ligandum-elektrosztatikus kölcsönhatással | 296 |
| Fémionok fém-ligandum kötés kialakulásával járó reakciói | 296 |
| A központi atom-ligandum kötés felhasadásával járó reakciók | 299 |
| A D-Y kötés reakciói | 306 |
| A ligandum egyéb csoportjainak (Y) reakciói | 308 |
| A pi-akceptor ligandumokkal képzett komplexek reakciói | 308 |
| A fém-karbonilok reakciói | 309 |
| Koordinációs vegyületek segítségével lejátszódó katalitikus reakciók | 312 |
| Homogén katalízis | 312 |
| Olefinek polimerizációja | 313 |
| Olefinek oxidációja palládiumkomplexek segítségével | 315 |
| Olefinek hidrogénezése és hidroformilezése | 317 |
| A koordinációs vegyületek katalizálta reakciók általános modellje | 318 |
| Elemorganikus kémia | |
| Az elemorganikus vegyületek általános jellemzése | 323 |
| Az elemorganikus vegyületek csoportosítása az elem-szén kötés típusa szerint | 325 |
| A kovalens, kételektronos kötések | 325 |
| Ionkötést tartalmazó elemorganikus vegyületek | 328 |
| Az elektronhiányos elem-szén kötés | 328 |
| Az elemorganikus vegyületek stabilitása | 329 |
| A termodinamikai stabilitás | 329 |
| Az oxidációval szemben mutatott stabilitás | 331 |
| A hidrolízissel szemben mutatott stabilitás | 331 |
| Lehetőségek az elem-szén kötés kialakítására | 332 |
| Szerves halogenidek és főcsoportbeli elemek reakciója | 332 |
| Elem-szén kötés kialakítása elemcsere útján | 335 |
| Elemorganikus vegyületek reakciója fém-halogenidekkel | 336 |
| Olefinek és acetilének elem-hidrogénkötésbe való beékelődése | 338 |
| Elem-szén kötés kialakítása egyéb beékelődési reakciók révén | 340 |
| Diazovegyületek elem-szén kötés kialakulásával járó reakciói | 341 |
| Nagyobb rendszámú elemek sóinak dekarboxilezése | 342 |
| Szerves vegyületek merkurálása és talliumozása | 343 |
| Poláris elem-szén kötést tartalmazó elemorganikus vegyületek | 345 |
| A vegyületek általános jellemzése | 346 |
| A poláris elem-szén kötést tartalmazó fém-alkilok szerkezete | 349 |
| Preparatív módszerek | 355 |
| lítiumvegyületek előállítása | 355 |
| Nátriumvegyüleek előállítása | 358 |
| Magnéziumvegyületek előállítása | 361 |
| Berilliumvegyületek előállítása | 365 |
| A cink, kadmium és higany vegyületeinek előállítása | 367 |
| Bórvegyületek előállítása | 371 |
| Alumíniumvegyületek előállítása | 389 |
| Gallium-, indiu- és talliumvegyületek előállítása | 394 |
| Kis polaritású elem-szén kötést tartalmazó elemorganikus vegyületek | 396 |
| A IV, főcsoport elemeinek elemorganikus vegyületei | 397 |
| A vegyületek stabilitása és reakcióképessége | 397 |
| A IV. főcsoport elemeinek paraffin-szénhidrogénekkel analóg elemorganikus vegyületei | 398 |
| A vegyületek koordinációs száma | 400 |
| Lehetőség pi-kötések kialakítására | 402 |
| Preparatív módszerek a csoport elemorganikus vegyületeinek előállítására | 405 |
| Alapvető reakciótípusok | 407 |
| Szilikonok | 409 |
| Az V. főcsoport elemeinek elemorganikus vegyületei | 414 |
| Az elemorganikus származékok donor-akceptor sajátsága | 416 |
| A foszfinok | 417 |
| Óniumvegyületek | 418 |
| Pentaalkilok és -arilok | 419 |
| Elem-elem kötést tartalmazó láncszerű és gyűrűs vegyületek | 420 |
| Reakciótípusok | 422 |
| Átmenetifém-szén -kötést tartalmazó vegyületek | 425 |
| Környezeti kémia | |
| A környezet evolúciója | 431 |
| Az elemek és a csillagközi molekulák képződése | 431 |
| Az elemek szintézise | 431 |
| Atomok és molekulák a csillagközi térben | 435 |
| A Föld kialakulása és fejlődése | 439 |
| A Föld kialakulásának hipotézise | 439 |
| Az elemek elsődleges differenciálódása | 441 |
| Az elemek másodlagos differenciálódása | 445 |
| Az elemek ércekben való koncentrálódása | 447 |
| A kémiai evolúció | 449 |
| A primitív Föld atmoszférája és hidroszférája, a biológiailag fontos vegyületek szintézise | 450 |
| A biopolimerek kialakulása | 456 |
| Az élő sejtek megjelenése | 460 |
| Az atmoszféra kialakulásának második lépcsője | 461 |
| Az atmoszféra kialakulásának harmadik lépcsője | 463 |
| A bioszféra szempontjából fontos elemek környezeti kémiája | 465 |
| A szénkörforgása | 466 |
| Az oxigén körforgása | 471 |
| A nitrogén körforgása | 473 |
| A kén körforgása | 477 |
| A foszfor körforgása | 480 |
| Biológiai szempontból fontos fémek és nyomelemek környezeti kémiája | 482 |
| A vas | 484 |
| A króm | 486 |
| A mangán | 486 |
| A réz | 487 |
| A berillium, magnézium, kalcium, stroncium és bárium | 487 |
| A cink, kadmium és higany | 488 |
| A bór | 490 |
| Az ón és az ólom | 491 |
| Az arzén | 492 |
| A szelén | 492 |
| A halogének | 493 |
| A pE fogalma, az elemek adott oxidációfokú állapotának stabilitása a ternészetben | 494 |
| A természetben lejátszódó komplexképződés | 497 |
| A hidroszféra kémiája | 501 |
| A víz kémiája | 501 |
| A vízmolekula | 501 |
| A víz mint oldószer | 503 |
| A víz sajátságai | 504 |
| A víz reakciói | 505 |
| A hidroszféra | 506 |
| A víz körforgása, a természetes vizek összetétele, sav-bázis egyensúlyok a hidroszférában | 507 |
| A Sillén-féle óceánmodell | 512 |
| A természetes édesvizek öntisztulása | 515 |
| Az élővizek szennyezése antropogén emisszió révén | 516 |
| A szennyezőanyagok főbb típusai | 516 |
| Mérgező vízszennyezések | 519 |
| Vízkezelés | 523 |
| Az atmoszféra kémiája | 526 |
| Az atmoszféra összetétele és tulajdonságai | 526 |
| Az atmoszféra kiterjedése, hőmérsékletének és nyomásának változása | 529 |
| Hőmérséklet-inverzió | 533 |
| Az atmoszférában lejátszódó fotokémiai folyamatok | 535 |
| Fotokémiai reakciók az atmoszféra felső rétegében | 535 |
| Az ózon fotokémiai képződése és reakciói az atmoszférában | 539 |
| A vízmolekula fotokémiai reakciói | 540 |
| A nitrogénmolekula fotokémiai reakciói | 541 |
| Az atmoszféra alsóbb rétegeiben lejátszódó fotokémiai folyamatok, a fotokémiai füstköd | 542 |
| A nitrogén oxidok reakciói szénhidrogének távollétében | 544 |
| Fotokémiai reakciók a városi atmoszférában | 548 |
| Lehetőségek a fotokémiai füstköd kialakulásának megakadályozására | 553 |
| A kén-dioxid fotokémiai reakciói az atmoszférában | 544 |
| A klór-fluor-szénhidrogének reakciói az atmoszférában | 545 |
Folytatás Microsoft-tal