A korpuszkula-hullám dualizmus értelmezése | 15 |
A bizonytalansági elv | 17 |
Kvantummechanika és kísérleti észlelés | 20 |
A hullámfüggvények | 21 |
A Schödinger-egyenlet | 23 |
A kvantummechanika alkalmazásának lehetőségei | 26 |
Az elektron állapota és energiája potenciálmentes térben | 26 |
A harmonikus oszcillátor kvantummechanikai modellje | 29 |
A merev rotátor kvantummechanikai modellje | 31 |
A hidrogénatom kvantummechanikai leírása | 36 |
Sajátfüggvények és energia-sajátértékek | 36 |
A hidrogénatom sajátfüggvényeinek geometriai ábrázolása | 41 |
A hullámfüggvény szögtől függő komponensének ábrázolása | 42 |
A hullámfüggvény sugártól függő összetevőjének vizsgálata | 44 |
A sajátfüggvények szintvonal-diagramja | 47 |
A hidrogénatom spektruma | 48 |
Az elektronspin | 50 |
Több elektronos atomok | 54 |
Az elektronhéj lehetséges állapotai | 54 |
A független részecske modell (központi erőtér modell) | 56 |
Egyelektronos állapotok | 56 |
A több elektronos atomok elektronhéj-konfigurációja | 59 |
Több elektronos atomok több vegyértékelektronnal | 61 |
A termek és konfigurációk felhasadása | 67 |
A molekulák és sajátságaik | 70 |
A molekula definíciója | 70 |
A molekula képződéssel járó energiaváltozások jellege és nagysága | 72 |
A molekulák geometriája és szimmetriája | 75 |
Kötéstávolságok és kötésszögek | 75 |
Kémiai képlet és a molekulák szerkezete, izoméria | 80 |
Mozgóvázú (flexibilis) molekulák, permutációs izoméria | 83 |
A molekulák szimmetriája | 85 |
A molekulák dipólusmomentuma | 90 |
A molekulák permanens dipólusmomentuma | 91 |
A molekulák polarizálhatósága | 92 |
A dielektromos állandó (relatív permittivitás) és a törésmutató | 93 |
Az optikai aktivitás | 95 |
A mágneses momentum | 96 |
A permanens és az indukált mágneses momentum | 96 |
A mágneses szuszceptibilitás | 97 |
A molekulák gerjesztett állapotai | 98 |
A kémiai kötés nem kvantummechanikai tárgyalása | 101 |
Történeti áttekintés | 101 |
Kötéstípusok | 103 |
A kovalens kötés kétatomos molekulában | 105 |
A vegyérték-formalizmus | 105 |
A kémiai kötés poláris jellege, az elektronegativitás | 108 |
A több atomos molekulákban kialakuló kovalens kötések | 111 |
A kémiai kötés és a molekulák tulajdonságai | 114 |
A vegyértékhéj-elektronpár taszítási modell (VSEPR) | 118 |
A kémiai kötés kvantummechanikai modellje | 125 |
A Born-Oppenheimer-közelítés | 126 |
Különböző kantummechanikai elméletek | 129 |
A molekulaorbitál- (MO-) elmélet | 129 |
A VB- (valence bond) elmélet | 130 |
Az MO-elmélet | 133 |
Az MO-elmélet alkalmazása kétatomos molekulára | 133 |
Az átfedés jelentősége a kémiai kötés kialakulása szempontjából | 139 |
A kétatomos, homonukleáris molekulák | 141 |
A kétatomos, homonukleáris molekulák elektronálapotainak osztályozása | 146 |
A kétatomos, heteronukleáris molekulák | 149 |
Az MO-elmélet alkalmazása több atomos molekulákra | 152 |
Háromatomos molekulák | 153 |
Összetett molekulák | 156 |
Egyenértékű orbitálok kialakulása a több atomos molekulákban | 159 |
Delokalizált és lokalizált molekulaorbitálok | 159 |
A hibridorbitálok | 161 |
A több atomos molekulák lehetséges kötésmodelljei | 164 |
A kétcentrumos-kételektronos kötések | 164 |
A háromcentrumos kötések | 168 |
Sokcentrumos kötések kialakulása | 170 |
A ligandumtér-elmélet | 173 |
A modell és korlátai | 173 |
Átmenetifém-ionok több d-elektronnal oktaéderes ligandumtérben | 179 |
A Jahn-Teller-hatás | 183 |
A koordinációs vegyületek MO-elméletének alapjai | 186 |
Komplexek fém-ligandum kötéssel | 187 |
Komplexek fém-ligandum pi-kötéssel | 189 |
Koordinációs kémia | |
Történeti áttekintés, a koordinációs vegyület definíciója | 195 |
Fématomok, fémionok | 200 |
Az átmenetifém-kationok | 202 |
Az átmeneti fémek helye a periódusos rendszerben | 203 |
Az atomok és az ionok elektronhéj-konfigurációja | 205 |
A mágneses tulajdonságok szerepe az átmenetifémek koordinációs kémiájában | 206 |
Ligandumok | 211 |
A koordinációs szám és a komplexek geometriája | 218 |
A kettes koordinációs szám | 219 |
A hármas koordinációs szám | 219 |
A négyes koordinációs szám | 220 |
Tetraéderes komplexek | 220 |
Síknégyzetes komplexek | 221 |
Az ötös koordinációs szám | 221 |
A hatos koordinációs szám | 223 |
A hetes koordinációs szám | 224 |
A nyolcas koordinációs szám | 224 |
A kilences koordinációs szám | 226 |
A koordinációs vegyületek izomériája | 227 |
Cisz-transz izoméria | 227 |
Optikai izoméria | 229 |
Az izomerek szerkezetének meghatározása | 231 |
Komplex egyensúlyok, akomplexek stabilitása | 234 |
Komplexképződés egyfogú, semleges ligandumma. | 234 |
Komplexképződés egyfogú, anionos ligandummal | 235 |
Komplexképződés több fogú ligandummal | 237 |
Több magvú komplexek képződése | 238 |
Vegyesligandum komplexek képződése | 239 |
Komplexképződés a belső, illetve külső szférában | 240 |
Komplexek összetételének és stabilitási állandójának meghatározása | 243 |
A komplexképződés termodinamikája | 245 |
A komplexek stabilitásának változása a központi atom és a ligandum minőségének függvényében | 247 |
Összefüggés a lépcsőzetes komplexképződés és a komplexek stabilitása között | 251 |
Komplexképződési és más reakciók egyidejű lejátszódása | 254 |
Fém-ligandum kovalens kötést tartalmazó koordinációs vegyületek | 258 |
-Donor - akceptor ligandumokkal képzett komplexek | 258 |
A fém-karbonilok | 261 |
Cianid- és izocianidkomplexek | 270 |
Dinitrogénkomplexek | 276 |
Nitrogén-monoxid-komplexek | 278 |
Az V. és VI. főcsoport további elemeit donoratomokként tartalmazó ligandumok koordinációs vegyületei | 280 |
pi-donor-pi-akceptor ligandumokkal képzett koordinációs vegyületek | 283 |
Olefinkomplexek | 285 |
Ciklopentadienil-komplexek | 288 |
Egyéb aromás fémkomplexek | 291 |
A koordinációs vegyületek reakciói | 294 |
Komplexek fém-ligandum-elektrosztatikus kölcsönhatással | 296 |
Fémionok fém-ligandum kötés kialakulásával járó reakciói | 296 |
A központi atom-ligandum kötés felhasadásával járó reakciók | 299 |
A D-Y kötés reakciói | 306 |
A ligandum egyéb csoportjainak (Y) reakciói | 308 |
A pi-akceptor ligandumokkal képzett komplexek reakciói | 308 |
A fém-karbonilok reakciói | 309 |
Koordinációs vegyületek segítségével lejátszódó katalitikus reakciók | 312 |
Homogén katalízis | 312 |
Olefinek polimerizációja | 313 |
Olefinek oxidációja palládiumkomplexek segítségével | 315 |
Olefinek hidrogénezése és hidroformilezése | 317 |
A koordinációs vegyületek katalizálta reakciók általános modellje | 318 |
Elemorganikus kémia | |
Az elemorganikus vegyületek általános jellemzése | 323 |
Az elemorganikus vegyületek csoportosítása az elem-szén kötés típusa szerint | 325 |
A kovalens, kételektronos kötések | 325 |
Ionkötést tartalmazó elemorganikus vegyületek | 328 |
Az elektronhiányos elem-szén kötés | 328 |
Az elemorganikus vegyületek stabilitása | 329 |
A termodinamikai stabilitás | 329 |
Az oxidációval szemben mutatott stabilitás | 331 |
A hidrolízissel szemben mutatott stabilitás | 331 |
Lehetőségek az elem-szén kötés kialakítására | 332 |
Szerves halogenidek és főcsoportbeli elemek reakciója | 332 |
Elem-szén kötés kialakítása elemcsere útján | 335 |
Elemorganikus vegyületek reakciója fém-halogenidekkel | 336 |
Olefinek és acetilének elem-hidrogénkötésbe való beékelődése | 338 |
Elem-szén kötés kialakítása egyéb beékelődési reakciók révén | 340 |
Diazovegyületek elem-szén kötés kialakulásával járó reakciói | 341 |
Nagyobb rendszámú elemek sóinak dekarboxilezése | 342 |
Szerves vegyületek merkurálása és talliumozása | 343 |
Poláris elem-szén kötést tartalmazó elemorganikus vegyületek | 345 |
A vegyületek általános jellemzése | 346 |
A poláris elem-szén kötést tartalmazó fém-alkilok szerkezete | 349 |
Preparatív módszerek | 355 |
lítiumvegyületek előállítása | 355 |
Nátriumvegyüleek előállítása | 358 |
Magnéziumvegyületek előállítása | 361 |
Berilliumvegyületek előállítása | 365 |
A cink, kadmium és higany vegyületeinek előállítása | 367 |
Bórvegyületek előállítása | 371 |
Alumíniumvegyületek előállítása | 389 |
Gallium-, indiu- és talliumvegyületek előállítása | 394 |
Kis polaritású elem-szén kötést tartalmazó elemorganikus vegyületek | 396 |
A IV, főcsoport elemeinek elemorganikus vegyületei | 397 |
A vegyületek stabilitása és reakcióképessége | 397 |
A IV. főcsoport elemeinek paraffin-szénhidrogénekkel analóg elemorganikus vegyületei | 398 |
A vegyületek koordinációs száma | 400 |
Lehetőség pi-kötések kialakítására | 402 |
Preparatív módszerek a csoport elemorganikus vegyületeinek előállítására | 405 |
Alapvető reakciótípusok | 407 |
Szilikonok | 409 |
Az V. főcsoport elemeinek elemorganikus vegyületei | 414 |
Az elemorganikus származékok donor-akceptor sajátsága | 416 |
A foszfinok | 417 |
Óniumvegyületek | 418 |
Pentaalkilok és -arilok | 419 |
Elem-elem kötést tartalmazó láncszerű és gyűrűs vegyületek | 420 |
Reakciótípusok | 422 |
Átmenetifém-szén -kötést tartalmazó vegyületek | 425 |
Környezeti kémia | |
A környezet evolúciója | 431 |
Az elemek és a csillagközi molekulák képződése | 431 |
Az elemek szintézise | 431 |
Atomok és molekulák a csillagközi térben | 435 |
A Föld kialakulása és fejlődése | 439 |
A Föld kialakulásának hipotézise | 439 |
Az elemek elsődleges differenciálódása | 441 |
Az elemek másodlagos differenciálódása | 445 |
Az elemek ércekben való koncentrálódása | 447 |
A kémiai evolúció | 449 |
A primitív Föld atmoszférája és hidroszférája, a biológiailag fontos vegyületek szintézise | 450 |
A biopolimerek kialakulása | 456 |
Az élő sejtek megjelenése | 460 |
Az atmoszféra kialakulásának második lépcsője | 461 |
Az atmoszféra kialakulásának harmadik lépcsője | 463 |
A bioszféra szempontjából fontos elemek környezeti kémiája | 465 |
A szénkörforgása | 466 |
Az oxigén körforgása | 471 |
A nitrogén körforgása | 473 |
A kén körforgása | 477 |
A foszfor körforgása | 480 |
Biológiai szempontból fontos fémek és nyomelemek környezeti kémiája | 482 |
A vas | 484 |
A króm | 486 |
A mangán | 486 |
A réz | 487 |
A berillium, magnézium, kalcium, stroncium és bárium | 487 |
A cink, kadmium és higany | 488 |
A bór | 490 |
Az ón és az ólom | 491 |
Az arzén | 492 |
A szelén | 492 |
A halogének | 493 |
A pE fogalma, az elemek adott oxidációfokú állapotának stabilitása a ternészetben | 494 |
A természetben lejátszódó komplexképződés | 497 |
A hidroszféra kémiája | 501 |
A víz kémiája | 501 |
A vízmolekula | 501 |
A víz mint oldószer | 503 |
A víz sajátságai | 504 |
A víz reakciói | 505 |
A hidroszféra | 506 |
A víz körforgása, a természetes vizek összetétele, sav-bázis egyensúlyok a hidroszférában | 507 |
A Sillén-féle óceánmodell | 512 |
A természetes édesvizek öntisztulása | 515 |
Az élővizek szennyezése antropogén emisszió révén | 516 |
A szennyezőanyagok főbb típusai | 516 |
Mérgező vízszennyezések | 519 |
Vízkezelés | 523 |
Az atmoszféra kémiája | 526 |
Az atmoszféra összetétele és tulajdonságai | 526 |
Az atmoszféra kiterjedése, hőmérsékletének és nyomásának változása | 529 |
Hőmérséklet-inverzió | 533 |
Az atmoszférában lejátszódó fotokémiai folyamatok | 535 |
Fotokémiai reakciók az atmoszféra felső rétegében | 535 |
Az ózon fotokémiai képződése és reakciói az atmoszférában | 539 |
A vízmolekula fotokémiai reakciói | 540 |
A nitrogénmolekula fotokémiai reakciói | 541 |
Az atmoszféra alsóbb rétegeiben lejátszódó fotokémiai folyamatok, a fotokémiai füstköd | 542 |
A nitrogén oxidok reakciói szénhidrogének távollétében | 544 |
Fotokémiai reakciók a városi atmoszférában | 548 |
Lehetőségek a fotokémiai füstköd kialakulásának megakadályozására | 553 |
A kén-dioxid fotokémiai reakciói az atmoszférában | 544 |
A klór-fluor-szénhidrogének reakciói az atmoszférában | 545 |