1.059.290

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szervetlen kémia II.

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 569 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-18-0982-x
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 44 458/II. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A korpuszkula-hullám dualizmus értelmezése15
A bizonytalansági elv17
Kvantummechanika és kísérleti észlelés20
A hullámfüggvények21
A Schödinger-egyenlet23
A kvantummechanika alkalmazásának lehetőségei26
Az elektron állapota és energiája potenciálmentes térben26
A harmonikus oszcillátor kvantummechanikai modellje29
A merev rotátor kvantummechanikai modellje31
A hidrogénatom kvantummechanikai leírása36
Sajátfüggvények és energia-sajátértékek36
A hidrogénatom sajátfüggvényeinek geometriai ábrázolása41
A hullámfüggvény szögtől függő komponensének ábrázolása42
A hullámfüggvény sugártól függő összetevőjének vizsgálata44
A sajátfüggvények szintvonal-diagramja47
A hidrogénatom spektruma48
Az elektronspin50
Több elektronos atomok54
Az elektronhéj lehetséges állapotai54
A független részecske modell (központi erőtér modell)56
Egyelektronos állapotok56
A több elektronos atomok elektronhéj-konfigurációja59
Több elektronos atomok több vegyértékelektronnal61
A termek és konfigurációk felhasadása67
A molekulák és sajátságaik70
A molekula definíciója70
A molekula képződéssel járó energiaváltozások jellege és nagysága72
A molekulák geometriája és szimmetriája75
Kötéstávolságok és kötésszögek75
Kémiai képlet és a molekulák szerkezete, izoméria80
Mozgóvázú (flexibilis) molekulák, permutációs izoméria83
A molekulák szimmetriája85
A molekulák dipólusmomentuma90
A molekulák permanens dipólusmomentuma91
A molekulák polarizálhatósága92
A dielektromos állandó (relatív permittivitás) és a törésmutató93
Az optikai aktivitás95
A mágneses momentum96
A permanens és az indukált mágneses momentum96
A mágneses szuszceptibilitás97
A molekulák gerjesztett állapotai98
A kémiai kötés nem kvantummechanikai tárgyalása101
Történeti áttekintés101
Kötéstípusok103
A kovalens kötés kétatomos molekulában105
A vegyérték-formalizmus105
A kémiai kötés poláris jellege, az elektronegativitás108
A több atomos molekulákban kialakuló kovalens kötések111
A kémiai kötés és a molekulák tulajdonságai114
A vegyértékhéj-elektronpár taszítási modell (VSEPR)118
A kémiai kötés kvantummechanikai modellje125
A Born-Oppenheimer-közelítés126
Különböző kantummechanikai elméletek129
A molekulaorbitál- (MO-) elmélet129
A VB- (valence bond) elmélet130
Az MO-elmélet133
Az MO-elmélet alkalmazása kétatomos molekulára133
Az átfedés jelentősége a kémiai kötés kialakulása szempontjából139
A kétatomos, homonukleáris molekulák141
A kétatomos, homonukleáris molekulák elektronálapotainak osztályozása146
A kétatomos, heteronukleáris molekulák149
Az MO-elmélet alkalmazása több atomos molekulákra152
Háromatomos molekulák153
Összetett molekulák156
Egyenértékű orbitálok kialakulása a több atomos molekulákban159
Delokalizált és lokalizált molekulaorbitálok159
A hibridorbitálok161
A több atomos molekulák lehetséges kötésmodelljei164
A kétcentrumos-kételektronos kötések164
A háromcentrumos kötések168
Sokcentrumos kötések kialakulása170
A ligandumtér-elmélet173
A modell és korlátai173
Átmenetifém-ionok több d-elektronnal oktaéderes ligandumtérben179
A Jahn-Teller-hatás183
A koordinációs vegyületek MO-elméletének alapjai186
Komplexek fém-ligandum kötéssel187
Komplexek fém-ligandum pi-kötéssel189
Koordinációs kémia
Történeti áttekintés, a koordinációs vegyület definíciója195
Fématomok, fémionok200
Az átmenetifém-kationok202
Az átmeneti fémek helye a periódusos rendszerben 203
Az atomok és az ionok elektronhéj-konfigurációja205
A mágneses tulajdonságok szerepe az átmenetifémek koordinációs kémiájában206
Ligandumok211
A koordinációs szám és a komplexek geometriája218
A kettes koordinációs szám219
A hármas koordinációs szám219
A négyes koordinációs szám220
Tetraéderes komplexek220
Síknégyzetes komplexek221
Az ötös koordinációs szám221
A hatos koordinációs szám223
A hetes koordinációs szám224
A nyolcas koordinációs szám224
A kilences koordinációs szám226
A koordinációs vegyületek izomériája227
Cisz-transz izoméria227
Optikai izoméria229
Az izomerek szerkezetének meghatározása231
Komplex egyensúlyok, akomplexek stabilitása234
Komplexképződés egyfogú, semleges ligandumma.234
Komplexképződés egyfogú, anionos ligandummal235
Komplexképződés több fogú ligandummal237
Több magvú komplexek képződése238
Vegyesligandum komplexek képződése239
Komplexképződés a belső, illetve külső szférában240
Komplexek összetételének és stabilitási állandójának meghatározása243
A komplexképződés termodinamikája245
A komplexek stabilitásának változása a központi atom és a ligandum minőségének függvényében247
Összefüggés a lépcsőzetes komplexképződés és a komplexek stabilitása között251
Komplexképződési és más reakciók egyidejű lejátszódása254
Fém-ligandum kovalens kötést tartalmazó koordinációs vegyületek258
-Donor - akceptor ligandumokkal képzett komplexek258
A fém-karbonilok261
Cianid- és izocianidkomplexek270
Dinitrogénkomplexek276
Nitrogén-monoxid-komplexek278
Az V. és VI. főcsoport további elemeit donoratomokként tartalmazó ligandumok koordinációs vegyületei280
pi-donor-pi-akceptor ligandumokkal képzett koordinációs vegyületek283
Olefinkomplexek285
Ciklopentadienil-komplexek288
Egyéb aromás fémkomplexek291
A koordinációs vegyületek reakciói294
Komplexek fém-ligandum-elektrosztatikus kölcsönhatással296
Fémionok fém-ligandum kötés kialakulásával járó reakciói296
A központi atom-ligandum kötés felhasadásával járó reakciók299
A D-Y kötés reakciói306
A ligandum egyéb csoportjainak (Y) reakciói308
A pi-akceptor ligandumokkal képzett komplexek reakciói308
A fém-karbonilok reakciói309
Koordinációs vegyületek segítségével lejátszódó katalitikus reakciók312
Homogén katalízis312
Olefinek polimerizációja313
Olefinek oxidációja palládiumkomplexek segítségével315
Olefinek hidrogénezése és hidroformilezése317
A koordinációs vegyületek katalizálta reakciók általános modellje318
Elemorganikus kémia
Az elemorganikus vegyületek általános jellemzése323
Az elemorganikus vegyületek csoportosítása az elem-szén kötés típusa szerint325
A kovalens, kételektronos kötések325
Ionkötést tartalmazó elemorganikus vegyületek328
Az elektronhiányos elem-szén kötés328
Az elemorganikus vegyületek stabilitása329
A termodinamikai stabilitás329
Az oxidációval szemben mutatott stabilitás 331
A hidrolízissel szemben mutatott stabilitás331
Lehetőségek az elem-szén kötés kialakítására332
Szerves halogenidek és főcsoportbeli elemek reakciója332
Elem-szén kötés kialakítása elemcsere útján335
Elemorganikus vegyületek reakciója fém-halogenidekkel336
Olefinek és acetilének elem-hidrogénkötésbe való beékelődése338
Elem-szén kötés kialakítása egyéb beékelődési reakciók révén340
Diazovegyületek elem-szén kötés kialakulásával járó reakciói341
Nagyobb rendszámú elemek sóinak dekarboxilezése342
Szerves vegyületek merkurálása és talliumozása343
Poláris elem-szén kötést tartalmazó elemorganikus vegyületek345
A vegyületek általános jellemzése346
A poláris elem-szén kötést tartalmazó fém-alkilok szerkezete349
Preparatív módszerek355
lítiumvegyületek előállítása355
Nátriumvegyüleek előállítása358
Magnéziumvegyületek előállítása361
Berilliumvegyületek előállítása 365
A cink, kadmium és higany vegyületeinek előállítása367
Bórvegyületek előállítása371
Alumíniumvegyületek előállítása389
Gallium-, indiu- és talliumvegyületek előállítása394
Kis polaritású elem-szén kötést tartalmazó elemorganikus vegyületek396
A IV, főcsoport elemeinek elemorganikus vegyületei397
A vegyületek stabilitása és reakcióképessége397
A IV. főcsoport elemeinek paraffin-szénhidrogénekkel analóg elemorganikus vegyületei398
A vegyületek koordinációs száma400
Lehetőség pi-kötések kialakítására402
Preparatív módszerek a csoport elemorganikus vegyületeinek előállítására405
Alapvető reakciótípusok407
Szilikonok409
Az V. főcsoport elemeinek elemorganikus vegyületei414
Az elemorganikus származékok donor-akceptor sajátsága416
A foszfinok417
Óniumvegyületek418
Pentaalkilok és -arilok419
Elem-elem kötést tartalmazó láncszerű és gyűrűs vegyületek420
Reakciótípusok422
Átmenetifém-szén -kötést tartalmazó vegyületek425
Környezeti kémia
A környezet evolúciója431
Az elemek és a csillagközi molekulák képződése431
Az elemek szintézise431
Atomok és molekulák a csillagközi térben435
A Föld kialakulása és fejlődése439
A Föld kialakulásának hipotézise439
Az elemek elsődleges differenciálódása441
Az elemek másodlagos differenciálódása445
Az elemek ércekben való koncentrálódása447
A kémiai evolúció449
A primitív Föld atmoszférája és hidroszférája, a biológiailag fontos vegyületek szintézise450
A biopolimerek kialakulása456
Az élő sejtek megjelenése460
Az atmoszféra kialakulásának második lépcsője461
Az atmoszféra kialakulásának harmadik lépcsője463
A bioszféra szempontjából fontos elemek környezeti kémiája465
A szénkörforgása466
Az oxigén körforgása471
A nitrogén körforgása473
A kén körforgása477
A foszfor körforgása480
Biológiai szempontból fontos fémek és nyomelemek környezeti kémiája482
A vas484
A króm486
A mangán486
A réz487
A berillium, magnézium, kalcium, stroncium és bárium487
A cink, kadmium és higany488
A bór490
Az ón és az ólom491
Az arzén492
A szelén492
A halogének493
A pE fogalma, az elemek adott oxidációfokú állapotának stabilitása a ternészetben494
A természetben lejátszódó komplexképződés497
A hidroszféra kémiája501
A víz kémiája501
A vízmolekula501
A víz mint oldószer503
A víz sajátságai504
A víz reakciói505
A hidroszféra506
A víz körforgása, a természetes vizek összetétele, sav-bázis egyensúlyok a hidroszférában507
A Sillén-féle óceánmodell512
A természetes édesvizek öntisztulása515
Az élővizek szennyezése antropogén emisszió révén516
A szennyezőanyagok főbb típusai516
Mérgező vízszennyezések519
Vízkezelés523
Az atmoszféra kémiája526
Az atmoszféra összetétele és tulajdonságai 526
Az atmoszféra kiterjedése, hőmérsékletének és nyomásának változása529
Hőmérséklet-inverzió533
Az atmoszférában lejátszódó fotokémiai folyamatok535
Fotokémiai reakciók az atmoszféra felső rétegében535
Az ózon fotokémiai képződése és reakciói az atmoszférában539
A vízmolekula fotokémiai reakciói540
A nitrogénmolekula fotokémiai reakciói541
Az atmoszféra alsóbb rétegeiben lejátszódó fotokémiai folyamatok, a fotokémiai füstköd542
A nitrogén oxidok reakciói szénhidrogének távollétében544
Fotokémiai reakciók a városi atmoszférában 548
Lehetőségek a fotokémiai füstköd kialakulásának megakadályozására553
A kén-dioxid fotokémiai reakciói az atmoszférában544
A klór-fluor-szénhidrogének reakciói az atmoszférában545

Papp Sándor

Papp Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Papp Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Szervetlen kémia II. Szervetlen kémia II. Szervetlen kémia II. Szervetlen kémia II.

A gerinc vászonnal pótolt, rá az eredeti egy részét ragasztották. A borító élei kopottak.

Állapot:
2.840 ,-Ft
14 pont kapható
Kosárba