Szervetlen kémia II.

Szerző

Papp Sándor

Lektor

Szabó Zoltán

Szarvas Pál

Budapest

'Papp Sándor: Szervetlen kémia II. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1983
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	569 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-17-6365-X
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Papp Sándor Szervetlen kémia II. című egyetemi tankönyve Bodor Endrével közösen összeállított kétkötetes könyv második része. A Veszprémi Vegyipari Egyetem szerzői a szervetlen kémiai ismeretanyagot úgy osztották két részre, hogy az első kötet az alsóbb évek szintjének megfelelő, a második pedig a felsőbb évfolyamok számára összeállított anyagrészeket tartalmazza.
A tárgyalás az anyagszerkezeti ismeretek kvantumkémiai szemléletű bemutatásával indul, amelynek során az atomok szerkezetéről; a hidrogénatom kvantummechanikai leírásáról, a több elektronos atomokról, továbbá a molekulák sajátságairól, a kémiai kötés nem kvantummechanikai, majd kvantumtechnikai tárgyalásáról esik szó.
A koordinációs kémiát bemutató fejezet a fématomok és fémionok legfontosabb tulajdonságainak áttekintése után a ligandumokat rendszerezi a központi atommal kialakított kötések típusa szerint. A komplex egyensúlyok és a komplexstabilitás kérdéseinek tárgyalását a fém-lingandum kovalens kötést tartalmazó koordinációs vegyületek legfontosabb képviselőinek bemutatása követi. A fejezetet a koordinációs vegyületek reakciói főbb típusainak ismertetése zárja.
Az elemorganikus kémia c. fejezet a főcsoportbeli elemek fém-szén sigma-kötést tartalmazó vegyületeit kötéstípus szerint osztályozza, megadja termodinamikai és kémiai stabilitásuk főbb ismérveit, valamint röviden bemutatja azokat a reakciótípusokat, amelyek fém-szén kötés kialakulásával járnak. Ezt követően a poláris, majd a kis polaritású elem-szén kötést tartalmazó vegyületeket ismerteti az atomok periódusos rendszere szerint. Kitér az átmenetifém-szén sigma-kötést tartalmazó elemorganikus vegyületek rövid bemutatására is.
A környezeti kémia, amely a természetben lejátszódó globális kémiai folyamatokkal, illetve ezek emberi tevékenység hatására bekövetkező megzavarásával foglalkozik, napjainkban alakuló tudományterület. Az idevágó fejezet röviden összefoglalja a környezet evolúciójára vonatkozó legfontosabb ismereteket, ezt követően bemutatja a természetben lejátszódó egyensúlyi folyamatokat, majd áttekinti a hidroszféra és az atmoszféra kémiájának alapvető jellemvonásait.
A könyvet a vegyészmérnök- és vegyészhallgatókon kívül minden szervetlen kémiával foglalkozó szakember figyelmébe ajánljuk. Vissza

Tartalom

A korpuszkula-hullám dualizmus értelmezése	15
A bizonytalansági elv	17
Kvantummechanika és kísérleti észlelés	20
A hullámfüggvények	21
A Schödinger-egyenlet	23
A kvantummechanika alkalmazásának lehetőségei	26
Az elektron állapota és energiája potenciálmentes térben	26
A harmonikus oszcillátor kvantummechanikai modellje	29
A merev rotátor kvantummechanikai modellje	31
A hidrogénatom kvantummechanikai leírása	36
Sajátfüggvények és energia-sajátértékek	36
A hidrogénatom sajátfüggvényeinek geometriai ábrázolása	41
A hullámfüggvény szögtől függő komponensének ábrázolása	42
A hullámfüggvény sugártól függő összetevőjének vizsgálata	44
A sajátfüggvények szintvonal-diagramja	47
A hidrogénatom spektruma	48
Az elektronspin	50
Több elektronos atomok	54
Az elektronhéj lehetséges állapotai	54
A független részecske modell (központi erőtér modell)	56
Egyelektronos állapotok	56
A több elektronos atomok elektronhéj-konfigurációja	59
Több elektronos atomok több vegyértékelektronnal	61
A termek és konfigurációk felhasadása	67
A molekulák és sajátságaik	70
A molekula definíciója	70
A molekula képződéssel járó energiaváltozások jellege és nagysága	72
A molekulák geometriája és szimmetriája	75
Kötéstávolságok és kötésszögek	75
Kémiai képlet és a molekulák szerkezete, izoméria	80
Mozgóvázú (flexibilis) molekulák, permutációs izoméria	83
A molekulák szimmetriája	85
A molekulák dipólusmomentuma	90
A molekulák permanens dipólusmomentuma	91
A molekulák polarizálhatósága	92
A dielektromos állandó (relatív permittivitás) és a törésmutató	93
Az optikai aktivitás	95
A mágneses momentum	96
A permanens és az indukált mágneses momentum	96
A mágneses szuszceptibilitás	97
A molekulák gerjesztett állapotai	98
A kémiai kötés nem kvantummechanikai tárgyalása	101
Történeti áttekintés	101
Kötéstípusok	103
A kovalens kötés kétatomos molekulában	105
A vegyérték-formalizmus	105
A kémiai kötés poláris jellege, az elektronegativitás	108
A több atomos molekulákban kialakuló kovalens kötések	111
A kémiai kötés és a molekulák tulajdonságai	114
A vegyértékhéj-elektronpár taszítási modell (VSEPR)	118
A kémiai kötés kvantummechanikai modellje	125
A Born-Oppenheimer-közelítés	126
Különböző kantummechanikai elméletek	129
A molekulaorbitál- (MO-) elmélet	129
A VB- (valence bond) elmélet	130
Az MO-elmélet	133
Az MO-elmélet alkalmazása kétatomos molekulára	133
Az átfedés jelentősége a kémiai kötés kialakulása szempontjából	139
A kétatomos, homonukleáris molekulák	141
A kétatomos, homonukleáris molekulák elektronálapotainak osztályozása	146
A kétatomos, heteronukleáris molekulák	149
Az MO-elmélet alkalmazása több atomos molekulákra	152
Háromatomos molekulák	153
Összetett molekulák	156
Egyenértékű orbitálok kialakulása a több atomos molekulákban	159
Delokalizált és lokalizált molekulaorbitálok	159
A hibridorbitálok	161
A több atomos molekulák lehetséges kötésmodelljei	164
A kétcentrumos-kételektronos kötések	164
A háromcentrumos kötések	168
Sokcentrumos kötések kialakulása	170
A ligandumtér-elmélet	173
A modell és korlátai	173
Átmenetifém-ionok több d-elektronnal oktaéderes ligandumtérben	179
A Jahn-Teller-hatás	183
A koordinációs vegyületek MO-elméletének alapjai	186
Komplexek fém-ligandum kötéssel	187
Komplexek fém-ligandum pi-kötéssel	189
Koordinációs kémia
Történeti áttekintés, a koordinációs vegyület definíciója	195
Fématomok, fémionok	200
Az átmenetifém-kationok	202
Az átmeneti fémek helye a periódusos rendszerben	203
Az atomok és az ionok elektronhéj-konfigurációja	205
A mágneses tulajdonságok szerepe az átmenetifémek koordinációs kémiájában	206
Ligandumok	211
A koordinációs szám és a komplexek geometriája	218
A kettes koordinációs szám	219
A hármas koordinációs szám	219
A négyes koordinációs szám	220
Tetraéderes komplexek	220
Síknégyzetes komplexek	221
Az ötös koordinációs szám	221
A hatos koordinációs szám	223
A hetes koordinációs szám	224
A nyolcas koordinációs szám	224
A kilences koordinációs szám	226
A koordinációs vegyületek izomériája	227
Cisz-transz izoméria	227
Optikai izoméria	229
Az izomerek szerkezetének meghatározása	231
Komplex egyensúlyok, akomplexek stabilitása	234
Komplexképződés egyfogú, semleges ligandumma.	234
Komplexképződés egyfogú, anionos ligandummal	235
Komplexképződés több fogú ligandummal	237
Több magvú komplexek képződése	238
Vegyesligandum komplexek képződése	239
Komplexképződés a belső, illetve külső szférában	240
Komplexek összetételének és stabilitási állandójának meghatározása	243
A komplexképződés termodinamikája	245
A komplexek stabilitásának változása a központi atom és a ligandum minőségének függvényében	247
Összefüggés a lépcsőzetes komplexképződés és a komplexek stabilitása között	251
Komplexképződési és más reakciók egyidejű lejátszódása	254
Fém-ligandum kovalens kötést tartalmazó koordinációs vegyületek	258
-Donor - akceptor ligandumokkal képzett komplexek	258
A fém-karbonilok	261
Cianid- és izocianidkomplexek	270
Dinitrogénkomplexek	276
Nitrogén-monoxid-komplexek	278
Az V. és VI. főcsoport további elemeit donoratomokként tartalmazó ligandumok koordinációs vegyületei	280
pi-donor-pi-akceptor ligandumokkal képzett koordinációs vegyületek	283
Olefinkomplexek	285
Ciklopentadienil-komplexek	288
Egyéb aromás fémkomplexek	291
A koordinációs vegyületek reakciói	294
Komplexek fém-ligandum-elektrosztatikus kölcsönhatással	296
Fémionok fém-ligandum kötés kialakulásával járó reakciói	296
A központi atom-ligandum kötés felhasadásával járó reakciók	299
A D-Y kötés reakciói	306
A ligandum egyéb csoportjainak (Y) reakciói	308
A pi-akceptor ligandumokkal képzett komplexek reakciói	308
A fém-karbonilok reakciói	309
Koordinációs vegyületek segítségével lejátszódó katalitikus reakciók	312
Homogén katalízis	312
Olefinek polimerizációja	313
Olefinek oxidációja palládiumkomplexek segítségével	315
Olefinek hidrogénezése és hidroformilezése	317
A koordinációs vegyületek katalizálta reakciók általános modellje	318
Elemorganikus kémia
Az elemorganikus vegyületek általános jellemzése	323
Az elemorganikus vegyületek csoportosítása az elem-szén kötés típusa szerint	325
A kovalens, kételektronos kötések	325
Ionkötést tartalmazó elemorganikus vegyületek	328
Az elektronhiányos elem-szén kötés	328
Az elemorganikus vegyületek stabilitása	329
A termodinamikai stabilitás	329
Az oxidációval szemben mutatott stabilitás	331
A hidrolízissel szemben mutatott stabilitás	331
Lehetőségek az elem-szén kötés kialakítására	332
Szerves halogenidek és főcsoportbeli elemek reakciója	332
Elem-szén kötés kialakítása elemcsere útján	335
Elemorganikus vegyületek reakciója fém-halogenidekkel	336
Olefinek és acetilének elem-hidrogénkötésbe való beékelődése	338
Elem-szén kötés kialakítása egyéb beékelődési reakciók révén	340
Diazovegyületek elem-szén kötés kialakulásával járó reakciói	341
Nagyobb rendszámú elemek sóinak dekarboxilezése	342
Szerves vegyületek merkurálása és talliumozása	343
Poláris elem-szén kötést tartalmazó elemorganikus vegyületek	345
A vegyületek általános jellemzése	346
A poláris elem-szén kötést tartalmazó fém-alkilok szerkezete	349
Preparatív módszerek	355
lítiumvegyületek előállítása	355
Nátriumvegyüleek előállítása	358
Magnéziumvegyületek előállítása	361
Berilliumvegyületek előállítása	365
A cink, kadmium és higany vegyületeinek előállítása	367
Bórvegyületek előállítása	371
Alumíniumvegyületek előállítása	389
Gallium-, indiu- és talliumvegyületek előállítása	394
Kis polaritású elem-szén kötést tartalmazó elemorganikus vegyületek	396
A IV, főcsoport elemeinek elemorganikus vegyületei	397
A vegyületek stabilitása és reakcióképessége	397
A IV. főcsoport elemeinek paraffin-szénhidrogénekkel analóg elemorganikus vegyületei	398
A vegyületek koordinációs száma	400
Lehetőség pi-kötések kialakítására	402
Preparatív módszerek a csoport elemorganikus vegyületeinek előállítására	405
Alapvető reakciótípusok	407
Szilikonok	409
Az V. főcsoport elemeinek elemorganikus vegyületei	414
Az elemorganikus származékok donor-akceptor sajátsága	416
A foszfinok	417
Óniumvegyületek	418
Pentaalkilok és -arilok	419
Elem-elem kötést tartalmazó láncszerű és gyűrűs vegyületek	420
Reakciótípusok	422
Átmenetifém-szén -kötést tartalmazó vegyületek	425
Környezeti kémia
A környezet evolúciója	431
Az elemek és a csillagközi molekulák képződése	431
Az elemek szintézise	431
Atomok és molekulák a csillagközi térben	435
A Föld kialakulása és fejlődése	439
A Föld kialakulásának hipotézise	439
Az elemek elsődleges differenciálódása	441
Az elemek másodlagos differenciálódása	445
Az elemek ércekben való koncentrálódása	447
A kémiai evolúció	449
A primitív Föld atmoszférája és hidroszférája, a biológiailag fontos vegyületek szintézise	450
A biopolimerek kialakulása	456
Az élő sejtek megjelenése	460
Az atmoszféra kialakulásának második lépcsője	461
Az atmoszféra kialakulásának harmadik lépcsője	463
A bioszféra szempontjából fontos elemek környezeti kémiája	465
A szénkörforgása	466
Az oxigén körforgása	471
A nitrogén körforgása	473
A kén körforgása	477
A foszfor körforgása	480
Biológiai szempontból fontos fémek és nyomelemek környezeti kémiája	482
A vas	484
A króm	486
A mangán	486
A réz	487
A berillium, magnézium, kalcium, stroncium és bárium	487
A cink, kadmium és higany	488
A bór	490
Az ón és az ólom	491
Az arzén	492
A szelén	492
A halogének	493
A pE fogalma, az elemek adott oxidációfokú állapotának stabilitása a ternészetben	494
A természetben lejátszódó komplexképződés	497
A hidroszféra kémiája	501
A víz kémiája	501
A vízmolekula	501
A víz mint oldószer	503
A víz sajátságai	504
A víz reakciói	505
A hidroszféra	506
A víz körforgása, a természetes vizek összetétele, sav-bázis egyensúlyok a hidroszférában	507
A Sillén-féle óceánmodell	512
A természetes édesvizek öntisztulása	515
Az élővizek szennyezése antropogén emisszió révén	516
A szennyezőanyagok főbb típusai	516
Mérgező vízszennyezések	519
Vízkezelés	523
Az atmoszféra kémiája	526
Az atmoszféra összetétele és tulajdonságai	526
Az atmoszféra kiterjedése, hőmérsékletének és nyomásának változása	529
Hőmérséklet-inverzió	533
Az atmoszférában lejátszódó fotokémiai folyamatok	535
Fotokémiai reakciók az atmoszféra felső rétegében	535
Az ózon fotokémiai képződése és reakciói az atmoszférában	539
A vízmolekula fotokémiai reakciói	540
A nitrogénmolekula fotokémiai reakciói	541
Az atmoszféra alsóbb rétegeiben lejátszódó fotokémiai folyamatok, a fotokémiai füstköd	542
A nitrogén oxidok reakciói szénhidrogének távollétében	544
Fotokémiai reakciók a városi atmoszférában	548
Lehetőségek a fotokémiai füstköd kialakulásának megakadályozására	553
A kén-dioxid fotokémiai reakciói az atmoszférában	554
A klór-fluor-szénhidrogének reakciói az atmoszférában	555