kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 1.153 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-18-7488-5 |
I. KÖTET | |
Előszó | 15 |
Bevezetés | 19 |
Kémiai anyagszerkezet | 21 |
Az atomelmélet fejlődése | 23 |
Az elektron | 29 |
Az atommag | 30 |
Az elektronhéj | 46 |
Az atomok elektronhéj-szerkezete | 62 |
A kvantummechanika alapelvei | 64 |
Az "elektron a dobozban" probléma megoldása | 66 |
A hidrogénatom elektronhéjának szerkezete | 79 |
Az ionizálási energia és az elektronaffinitás | 85 |
A molekulák elektronhéj-szerkezete | 88 |
Molekulaorbitálok leírása az atomorbitálok lineráis kombinációjával (LCAO-MO módszer) | 90 |
Lokalizálható molekulaorbitálok | 109 |
Nemlokalizálható molekulaorbitálok | 130 |
A molekulaszerkezet és a sztöchiometria | 138 |
Koordinációs kémia | 140 |
Koordinációs kémiai alapfogalmak | 143 |
A szervetlen vegyületek elnevezésének alapelvei | 144 |
Izoméria, tautoméria | 150 |
A halmazok szerkezete | 152 |
A nemesgázok szerkezete | 155 |
A nemfémes elemek szerkezete | 157 |
A fémek szerkezete | 160 |
A sók szerkezete | 162 |
Az atomok és az ionok "mérete", atommagtávolságok | 167 |
A disszociáció és a disszociációfok | 171 |
Az oldatok | 174 |
A kémiai reakciók | 188 |
A kémai reakciók szimbolizálása | 189 |
A kémiai reakciók egyensúlya | 192 |
Sav-bázis reakciók | 194 |
Redoxireakciók | 203 |
Katalitikus reakciók | 207 |
A kémiai elemek | 209 |
Általános jellemzés | 211 |
Az izotópok, a nuklidok | 212 |
Az allotrop módosulatok | 212 |
Az atomok gyakorisága és előfordulása | 214 |
Az elemek csoportosítása | 215 |
Az elemek fizikai tulajdonságai | 220 |
Az elemek kémiai tulajdonságai | 222 |
Az elemek előállítása | 225 |
Az elemek gyakorlati alkalmazása | 227 |
A hidrogén és a nuklidjai: prócium (H), deutérium (D), trícium (T) | 228 |
A hidrogén | 228 |
A deutérium | 235 |
A nemesgázok: hélium (He), neon (Ne), argon (Ar), kripton (Kr), xenon (Xe), radon (Ra) | 236 |
A nemesgázok fizikai és kémiai tulajdonságai | 236 |
A nemesgázok előfordulása | 238 |
A nemesgázok előállítása | 238 |
A nemesgázok felhasználása | 239 |
A nemesgázok sztereokémiája | 239 |
A nemfémek | 241 |
A szén (C) | 243 |
A nitrogén és a foszfor (N, P) | 254 |
Az oxigéncsoport elemei: oxigén (O), kén (S), szelén (Se) | 269 |
A halogének: fluor (F), klór (CI), bróm (Br), jód (I) | 280 |
A félfémek | 290 |
A berillium (Be) | 291 |
A bór és az alumínium (B, AI) | 296 |
A szilícium és a germánium (Si, Ge) | 303 |
Az arzén és az antimon (As, Sb) | 308 |
A tellúr és a polónium (Te, Po) | 310 |
Az asztácium (At) | 311 |
A másodfajú fémek | 312 |
A rézcsoport: réz, ezüst, arany | 313 |
A magnézium és a cinkcsoport: magnézium, cink, kadmium, higany | 318 |
A galliumcsoport: gallium, indium, tallium | 321 |
Az ón és az ólom | 322 |
A bizmut | 325 |
Az átmeneti fémek | 327 |
A szkandiumcsoport: szkandium, ittrium, lantán, aktínium | 328 |
A titáncsoport: titán, cirkónium, hafinium | 329 |
A vanádiumcsoport: vanádium, nióbium, tantál | 331 |
A krómcsoport: króm, molibdé, volfrám | 333 |
A mangáncsoport: mangán, technécium, rénium | 335 |
A vascsoport: vas, kobalt, nikkel | 337 |
A platinacsoport: ruténium, ródium, palládium, ozmium, irídium, platina | 342 |
A lantanoidák és az aktinoidák | 345 |
A lantanoidák: cérium, prazeodímium, neodímium, prométium, szamárium, európium, gadolínium, terbium, diszprózium, holmium, erbium, túlium, itterbium, lutécium | 306 |
Az aktinoidák: tórium, protaktínium, urán, neptúnium, plutónium, amerícium, kűrium, berkélium, kalifornium, einsteinium, fermium, mendelévium, nobélium, laurencium | 350 |
A fémek | 353 |
Az alkálifémek: lítium, nátrium, kálium, rubídium, cézium, francium | 354 |
Az alkáliföldfémek: kalcium, stroncium, bárium, rádium | 356 |
A vegyületek | 359 |
A hidridek | 363 |
Kovalens hidridek | 365 |
Sószerű hidridek | 398 |
Interszticiális hidridek | 401 |
Komplex hidridek | 403 |
A halogenidek: fluoridok, kloridok, bromidok, jodidok | 406 |
Egyszerű halogenidek | 408 |
Összetett halogenidek | 414 |
A nemesgázok halogenidjei | 418 |
A nemfémek halogenidjei | 419 |
A félfémek halogenidjei | 427 |
A másodfajú fémek halogenidjei | 436 |
Az átmeneti fémek halogenidjei | 445 |
A lantanoidák és az aktinoidák halogenidjei | 457 |
A fémek halogenidjei | 458 |
Az oxidok | 460 |
Egyszerű oxidok | 462 |
Összetett oxidok | 469 |
A nemesgázok oxidjai | 484 |
A nemfémek oxidjai | 484 |
A félfémek oxidjai | 496 |
A másodfajú fémek oxidjai | 500 |
Az átmeneti fémek oxidjai | 502 |
A lantanoidák és aktinoidák oxidjai | 508 |
A fémek oxidjai | 509 |
A szulfidok | 510 |
Egyszerű szulfidok | 512 |
Összetett szulfidok | 515 |
A nemfémek szulfidjai | 518 |
A félfémek szulfidjai | 519 |
A másodfajú fémek szulfidjai | 519 |
Az átmeneti fémek szulfidjai | 521 |
A lantanoidák és az aktinoidák szulfidjai | 521 |
A fémek szulfidjai | 522 |
A nitridek és a foszfidok | 523 |
A nemfémek nitridjei | 523 |
A félfémek nitridjei és foszfidjai | 532 |
A másodfajú fémek nitridjei és foszfidjai | 533 |
Az átmenti fémek nitridjei és foszfidjai | 534 |
A lantanoidák és az aktinoidák nitridjei és foszfidjai | 535 |
A fémek nitridjei és foszfidjai | 535 |
Karbidok, cianidok, karbonilok | 537 |
A karbidok | 537 |
A cianidok | 543 |
A karbonilok | 547 |
Ajánlott irodalom | 550 |
Név- és tárgymutató | 551 |
II. KÖTET | |
Kémiai kötés és molekulaszerkezet | |
A kvantummechanika alapjai | 15 |
A korpuszkula - hullám dualizmus értelmezése | 15 |
A bizonytalansági elv | 17 |
Kvantummechanika és kísérleti észlelés | 20 |
A hullámfüggvények | 21 |
A Schrödinger-egyenlet | 23 |
A kvantummechanika alkalmazásának lehetőségei | 26 |
Az elektron állapota és energiája potenciálmentes térben | 26 |
A harmonikus oszcillátor kvantummechanikai modellje | 29 |
A merev rotátor kvantummechanikai leírása | 36 |
Sajátfüggvények és energia-sajátértékek | 36 |
A hidrogénatom sajtáfüggvényeinek geometriai ábrázolása | 41 |
A hidorgénatom spektruma | 48 |
Az elektronspin | 50 |
Több elektromos atomok | 54 |
Az elektronhéj lehetséges állapotai | 54 |
A független részecske modell (központi erőtér modell) | 56 |
A molekulák és sajátságaik | 70 |
A molekula definíciója | 70 |
A molekulaképződéssel járó energiaváltozások jellege és nagysága | 72 |
A molekulák geometriája és szimmetriája | 75 |
A molekulák dipólusmomentuma | 90 |
A mágneses momentum | 96 |
A molekulák gerjesztett állapotai | 98 |
A kémai kötés nem kvantumechanikai tárgyalása | 101 |
Történeti áttekintés | 101 |
Kötéstípusok | 103 |
A kovelens kötés kétatomos molekulákban | 105 |
A több atomos molekulákban kialakuló kovalens kötések | 111 |
A vegyértékhéj-elektronpár taszítási modell (VSEPR) | 118 |
A kémiai kötés kvantumechanikai modellje | 125 |
A Born-Oppenheimer-közelítés | 126 |
Különböző kvantummechanikai elméletek | 129 |
Az MO-elmélet | 133 |
Az MO-elmélet alkalmazása kétatomos molekulákra | 133 |
Az MO-elmélet alkalmazása több atomos molekulákra | 152 |
Egyenértékű orbitálok kialakulása a több atomos molekulákban | 159 |
A több atomos molekulák lehetséges kötésmodelljei | 164 |
A ligandumtér-elmélet | 173 |
A modell és korlátai | 173 |
Átmenetifém-ionok több d-elektronnal oktaéderes ligandumtérben | 179 |
A Jahn-Teller-hatás | 183 |
A koordinációs vegyületek MO-elméletének alapjai | 186 |
Koordinációs kémia | |
Történeti áttekintés, a koordinációs vegyület definíciója | 195 |
Fématomok, fémionok | 200 |
Az átmenetifém-kationok | 202 |
Ligandumok | 211 |
A koordinációs szám és a komplexek geometriája | 218 |
A kettes koordinációs szám | 219 |
A hármas koordinációs szám | 219 |
A négyes koordinációs szám | 220 |
Az ötös koordinációs szám | 221 |
A hatos koordinációs szám | 223 |
A hetes koordinációs szám | 224 |
A nyolcas koordinációs szám | 224 |
A kilences koordinációs szám | 226 |
A koordinációs vegyületek izomériája | 227 |
Cisz-transz izoméria | 227 |
Optikai izoméria | 229 |
Az izomerek szerkezetének meghatározása | 231 |
Komplex egyensúlyok, a komplexek stabilitása | 234 |
A komplex egyensúlyok fajtái | 234 |
A komplexstabilitási állandók | 240 |
A komplexképződés termodinamikája | 245 |
A komplexek stabilitásának változása a központi atom és a ligandum minőségének függvényében | 247 |
Összefüggés a lépcsőzetes komplexképződés és a komplexek stabilitása között | 251 |
Komplexképződési és más reakciók egyidejű lejátszódása | 254 |
Fém-ligandum kovalens kötést tartalmazó koordinációs vegyületek | 258 |
Olefinkomplexek | 285 |
Komplexek fém-ligandum elektrosztatikus kölcsönhatással | 296 |
Koordinációs vegyületek segítségével lejátszódó katalitikus reakciók | 312 |
Homogén katalízis | 312 |
Elemorganikus kémia | |
Az elemorganikus vegyületek általános jellemzése | 323 |
Az elemorganikus vegyületek csoportosítása az elem-szén kötés típusa szerint | 325 |
Kovalens, kételektronos kötések | 325 |
Ionkötést tartalmazó elemorganikus vegyületek | 328 |
Az elektronhiányos elem-szén kötés | 328 |
Az elemorganikus vegyületek stabilitása | 329 |
A termodinamikai stabilitás | 329 |
Az oxidációval szemben mutatott stabilitás | 331 |
A hidrolízissel szemben mutatott stabilitás | 331 |
Lehetőségek az elem-szén kötés kialakítására | 332 |
Szerves halogenidek és főcsoportbeli elemek reakciója | 332 |
Elem-szén kötés kialakítása elemcsere útján | 335 |
Elemorganikus vegyületek reakciója fém-halogenidekkel | 336 |
Olefinek és acetilének elem-hidrogén kötésbe való beékelődése | 338 |
Elem-szén kötés kialakítása egyéb beékelődési reakciók révén | 340 |
Diazovegyületek elem-szén kötés kialakulásával járó reakciói | 341 |
Nagyobb rendszámú elemek sóinak dekarboxilezése | 342 |
Szerves vegyületek merkurálása és talliumozása | 343 |
Poláris elem-szén kötést tartalmazó elemorganikus vegyületek | 345 |
A vegyületek általános jellemzése | 346 |
A poláris elem-szén kötést tartalmazó fém-alkilok szerkezete | 349 |
Preparatív módszerek | 355 |
Kis polaritású elem-szén kötést tartalmazó elemorganikus vegyületek | 396 |
A IV. főcsoport elemeinek elemorganikus vegyületei | 397 |
Az V. főcsoport elemeinek elemorganikus vegyületei | 414 |
Környezeti kémia | |
A környezet evolúciója | 431 |
Az elemek és a csillagközi molekulák képződése | 431 |
A Föld kialakulása és fejlődése | 439 |
A kémiai evolúció | 449 |
Az atomoszféra kialakulásának második lépcsője | 461 |
Az atmoszféra kialakulásának harmadik lépcsője | 463 |
A bioszféra szempontjából fontos elemek környezeti kémiája | 465 |
A szén körforgása | 466 |
Az oxigén körforgása | 471 |
A nitrogén körforgása | 473 |
A kén körforgása | 477 |
A foszfor körforgása | 480 |
Biológiai szempontból fontos fémek és nyomelemek környezeti kémiája | 482 |
A természetben lejátszódó komplexképződés | 497 |
A hidroszféra kémiája | 501 |
A víz kémiája | 501 |
A hidroszféra | 506 |
Az élővizek szennyezése antropogén emisszió révén | 516 |
Vízkezelés | 523 |
Az atmoszféra kémiája | 526 |
Az atmoszféra összetétele és tulajdonságai | 526 |
Az atmoszféra kiterjedése, hőmérsékletének és nyomásának változása | 529 |
Hőmérséklet inverzió | 533 |
Az atmoszférában lejátszódó fotokémiai folyamatok | 535 |
Az atmoszféra alsóbb rétegeiben lejátszódó fotokémiai folyamatok, a fotokémiai füstköd | 542 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.