Előszó | 17 |
Az anyag szerkezete | |
Az atomelmélet fejlődése | 23 |
A Bohr-féle atommodell | 25 |
A Bohr-féle atommodell továbbfejlesztése: a kvantumszámok kialakulása | 29 |
Az atomok periódusos rendszere | 32 |
A de Broglie-féle anyaghullámok | 40 |
Az atommag | 43 |
A proton és a neutron, az izótópok | 45 |
Az atommagok stabilitása | 54 |
A természetes radioaktivitás | 57 |
Az atommagok mesterséges átalakítása | 60 |
Az atomok elektronhéj-szerkezete | 61 |
A kvantummechanika alapelvei | 61 |
A Schrödinger-egyenlet és megoldásának feltételei | 64 |
Az "elektron a dobozban" probléma megoldása | 66 |
A hidrogén elektronhéjának kvantummechanikai modellje | 73 |
A több elektromos elektronhéjak szerkezete | 86 |
A molekulák szerkezete | 95 |
A molekula elektronhéj-szerkezete | 96 |
Homonukleáris kétatomos molekulaorbitálok: kovalens kötés | 104 |
Heteronukleáris kétatomos molekulaorbitálok: poláris kötés, elektronegativitás | 109 |
A lokalizálható molekulaorbitálok, hibridállapotok | 114 |
A koordinatív kötés | 132 |
A hidrogénkötés | 135 |
A háromcentrumos kötés | 136 |
A nemlokalizálható molekulaorbitálok | 136 |
A halmazok szerkezete | 143 |
A nemesgázok szerkezete | 145 |
A nemfémes elemek szerkezete | 147 |
A fémek szerkezete | 150 |
A sók szerkezete | 152 |
Sztöchiometria | 157 |
Az oxidációfok | 158 |
A kémiai képlet, molekulasúly, mól | 159 |
A disszociáció és a disszociációfok | 161 |
A kémiai folyamatok szimbolizálása | 164 |
Az anyag sajátságai | 167 |
Az atomsúly és a molekulasúly kísérleti meghatározása | 168 |
Az atomok és ionok mérete, atommagtávolságok, atomrádiuszok, ionrádiuszok | 169 |
Az ionizálási energia és az elektronaffinitás | 176 |
A kötési energia, a képződéshő és a rácsenergia | 178 |
Az elektronnegativitás kiszámítása | 185 |
A dipólusmomentum | 190 |
A relatív parciális töltés | 191 |
Mágneses sajátságok | 193 |
Koordinációs kémia | 197 |
Koordinációs kémiai alapfogalmak | 200 |
A koordinációs egység elektronhéj-szerkezete | 203 |
A koordinációs egység stabilitása | 216 |
Az elemek | |
Általános jellemzés | 221 |
Az izotópok | 221 |
Az allotrop módosulatok | 222 |
Az atomok gyakorisága és előfordulása | 223 |
Az elemek csoportosítása | 224 |
Az elemek fizikai tulajdonságai | 229 |
Az elemek kémiai tulajdonságai | 231 |
Az elemek előállítása | 234 |
Az elemek gyakorlati alkalmazása | 236 |
A hidrogén és izotópjai | 237 |
A hidrogén | 238 |
A deutérium | 245 |
A nemesgázok | 247 |
A nemesgázok fizikai és kémiai tulajdonságai | 247 |
A nemesgázok előfordulása | 250 |
A nemesgázok előállítása | 250 |
A nemesgázok felhasználása | 250 |
A nemesgázok sztereokémiája | 251 |
A nemfémek | 253 |
A szén | 255 |
A nitrogén és a foszfor | 277 |
Az oxigéncsoport elemei | 304 |
A halogének | 332 |
A félfémek | 355 |
A berillium | 357 |
A bór és az alumínium | 364 |
A szilícium és a germánium | 372 |
Az arzén és az antimon | 378 |
A tellúr és a polónium | 382 |
Az asztácium | 383 |
A másodfajú fémek | 385 |
A rézcsoport | 386 |
A magnézium és a cinkcsoport | 392 |
A galliumcsoport | 396 |
Az ón és az ólom | 398 |
A bizmut | 402 |
Az átmeneti fémek | 403 |
A szkandiumcsoport | 405 |
A titáncsoport | 406 |
A vanádiumcsoport | 409 |
A krómcsoport | 412 |
A mangáncsoport | 415 |
A vascsoport | 418 |
A platinacsoport | 424 |
A lantanidák és az aktinidák | 427 |
A fémek | 437 |
Az alkálifémek | 438 |
Az alkáliföldfémek | 441 |
A vegyületek | |
Általános jellemzés | 447 |
Molekulavegyületek | 448 |
Ionvegyületek | 451 |
Atomrács jellegű vegyületek | 453 |
Fémrács jellegű vegyületek | 454 |
A hidridek | 455 |
Kovalens hidridek | 458 |
Sószerű hidridek | 495 |
Interszticális hidridek | 498 |
Komplex hidridek | 500 |
A halogenidek | 503 |
A halogenidek általános áttekintése | 505 |
A nemesgázok halogenidjei | 520 |
A nemfémek halogenidjei | 521 |
A félfémek halogenidjei | 530 |
A másodfajú fémek halogenidjei | 539 |
Az átmeneti fémek halogenidjei | 550 |
A lantanidák és az aktinidák halogenidjei | 565 |
A fémek halogenidjei | 566 |
Az oxidok | 569 |
Az oxidok általános áttekintése | 572 |
A nemesgázok oxidjai | 596 |
A nemfémek oxidjai | 597 |
A félfémek oxidjai | 610 |
A másodfajú fémek oxidjai | 614 |
Az átmeneti fémek oxidjai | 617 |
A lantanidák és aktinidák oxidjai | 623 |
A fémek oxidjai | 624 |
A szulfidok | 625 |
A szulfidok általános áttekintése | 628 |
A nemfémek szulfidjai | 637 |
A félfémek szulfidjai | 638 |
A másodfajú fémek szulfidjai | 640 |
Az átmeneti fémek szulfidjai | 642 |
A lantanidák és aktinidák szulfidjai | 643 |
A fémek szulfidjai | 644 |
A nitridek és a foszfidok | 645 |
A nemfémek nitridjei | 645 |
A félfémek nitridjei és foszfidjai | 657 |
A másodfajú fémek nitridjei és foszfidjai | 658 |
Az átmeneti fémek nitridjei és foszfidjai | 658 |
A lantanidák és az aktinidák nitridjei és foszfidjai | 659 |
A fémek nitridjei és foszfidjai | 659 |
Karbidok, cianidok, karbonilok | 661 |
A karbidok | 661 |
A cianidok | 668 |
A karbonilok | 672 |
Ajánlott irodalom | 675 |
Név- és tárgymutató | 677 |