A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szerves technológia I.

Szerves alapanyagok nagyipari előállítása és feldolgozása/Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 206 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 8-5485. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szerves vegyipar nyersanyagait három nyersanyagforrásból meríti. Ezek a mezőgazdasági termékek és hulladékok, a szénfeldolgozás anyagai, s végül az ásványolaj és a földgáz termékei, A szerves... Tovább

Előszó

A szerves vegyipar nyersanyagait három nyersanyagforrásból meríti. Ezek a mezőgazdasági termékek és hulladékok, a szénfeldolgozás anyagai, s végül az ásványolaj és a földgáz termékei, A szerves vegyipar a XIX. században indul nagy fejlődésnek, amikor a vasipar növekedésével elkezdődött a szén ipari feldolgozása is. A nehézipari vidékeken egymásután létesülő kokszoló üzemek kátránya szolgáltatja az első nagymennyiségű nyersanyagot. Mezőgazdasági jellegű országokban a növényi és állati termékek és hulladékok kémiai feldolgozása is megkezdődik. Időrendben a harmadik nyersanyagforrás az ásványolaj és a föld-gáz. Ennek kémiai hasznosítása akkor indul meg, amikor a közlekedés fejlődése egyre több és jobb üzemanyagot követel és ezeket igyekeztek a kevésbé értékes anyagokból előállítani.
A legtöbb fontos szerves vegyületet elő lehet állítani a három nagy nyersanyagforrás bármelyikéből, többé, vagy kevésbé bonyolult úton. A gazdaságos termelés szempontjából természetesen nagy különbségek vannak a különböző nyersanyagokból kiinduló eljárások között. A helyi adottságok -nyersanyagforrások, beruházási lehetőségek, energia és szállítási viszonyok stb. döntik el a mindenkor legmegfelelőbb eljárást. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS
PARAFFINOK
PARAFFINOK FELDOLGOZÁSA SZÉNMONOXID HIDROGÉN GÁZELEGYEKKÉ
Áttekintés a szintézisgáz felhasználásának kialakulásáról
A szénmonoxid korroziv sajátságai
A hidrogén korroziv tulajdonságai
PARAFFINOK SZINTÉZISE SZÉNMONOXID HIDROGÉN GAZÉLÉGYBŐL
Fischer-Tropsch szintézis
A szintézis termodinamikája
Katalizátorok
Reakció mechanizmusa
Hőfok
Szintézisgáz
Gázösszetétel
Gázsebesség
A szintézis technológiája
Fix katalizátor, gázfázis
Fix katalizátor, folyadék fázis
Mozgó katalizátor, gáz fázis
Mozgó katalizátor, folyadék fázis
Végtermék összetétel
PARAFFINOK OXIDÁCIÓJA
Oxidáció levegővel gázfázisban
Oxidáció levegővel folyadék fázisban
PARAFFINOK HALOGÉNÉZÉSE
Metán klórozása
Paraffinok direkt klórozása
PARAFFINOK NITRÁLÁSA
Nitrálás gőzfázisban
Hitrálás folyadék fázisban
Nitro paraffinok reakciói"
PAHAFFINOK SZULFONÁLÁSA
Egyéb paraffin reakciók
OLEFINEK
DEKIEROGÉNEZÉSI ELJÁR/,SOK
Etilén előállitása parciális oxidáciőval
Etilén előállitása dehiórogénezéssel
Propilén előállitása
Butilén előállitása
SZÉNBŐL KIINDULÓ ELJÁRÁS
HtBONTÁSI ELJÁRÁSOK
Krakkolás és plrollzis
Krakkóid eljárások
Gázok elválasztása
EGYES OLEFINEK KRAKKOLÁSI ELJÁRÁSSAL VALÓ ELŐÁLLÍTÁSA
Etilén előállitása
Az etilén elválasztása -
Propilén előállitása
Butilének előállitása
EGYÉB ELJÁRÁSOK OLEFINEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA
OLEFINEK OXIDÁLÁSA
Olefinek gázfázisú oxidációba
Etilénoxid felhasználása
Etilénoxid reakciója. hidroxil tartalmú szerves
vegyületekkel
Etilénoxid reakció.ja ammóniával
Egyéb felhasználási módok
OLEFINEK HALÓGÉNEZÉSE
Etilén klórozása
Propilén klórozása
Nagyobb szénatomszámu olefinek klórozása
Olefinek reakciója sósavval
Olefinek reakciója hipoklóros savval
III. DIOLIFINEK
Butadión előállitása szénhidrogénből
A butadiéh elkülönítése
Butadién szintézise acetilénné
Butadién előállitása alkoholból
Egyéb diolefint előállító eljárások
IV. ACETILÉN
Acetilén képződés szénhidrogénekből
Közvetlen és regenerativ fűtéses eljárások
Ívfényes eljárás
Parciális oxidáló eljárás
Acetilén dusitás és tisztitás
óvatossági rendszabályok acetilénnel való munkáknál
ACETILÉNNEL TÖRTÉNŐ REAKCIÓK
Etinilezés
Alkinolok ás alkindiolok
Vlnilezés
Viniléterek
Viniltioéterek
Poli-oxi-sztirol
Vinilészterek
Nitrogén tartalmú acetilén származékok előállitása vinilezéssel
Szénatom vinilezése
Ciklizálás
Ciklo-okta-tetraén
Benzol és benzol származékok
Karbonilezés
Akrilsav származékainak szintézise
Hidrogén és származékainak szintézise
V. ALKOHOLOK
SZINTÉZISGÁZBÓL
Metanol szintézis
A metanol szintézis módosulatai
Módosított Fischer-Tropsch szintézisek
ALDEHIDEK REDUKCIÓJA
MÓDOSÍTOTT 0X0 SZINTÉZISEK
OLEFINEK HIDRATÁLÁSA
Olefinek kénaavaa hidratálága
Olefinek katalitikus hidratálása
VI. ALDEHID SK
FORMALDEHID ELŐÁLLÍTÁSA
AGETALDEHID ELŐÁLLÍTÁSA
Az acetaldehid reakciói
HOSSZABB SZÉNLÁNCU ALDEHIDEK ELŐÁLLÍTÁSA
Aldol dirnerizációval
Oxo szintézis
Szakaszos eljárás
Folytonos eljárás
Rögzitett katalizátoros eljárás
VII.KETONOK
ACETON ELŐÁLLÍTÁSA
KETÉN ELŐÁLLÍTÁSA
VIII.SAVAK ÉS SAVSZÁRMAZÉKOK
HANGYASAV ELŐÁLLÍTÁSA
ECETSAV ÉS ECETSAVANHIDRID ELŐÁLLÍTÁSA
Ecetsav előállitása
Ecetsav anhidrid előállitása
Nagyobb szénatomszámu zsiraavak előállitása
Di- éa polikarbonsavak előállitása
Telítetlen savak előállitása
ÉSZTEREK ELŐÁLLÍTÁSA
IX. NITROGÉNTARTALMÚ VEGYÜLETEK
Hidrogéncianid
Savnitrilek előállitása
Aminők előállitása
I. CIKLUSOS VEGYÜLETEK
NAFTÉNEK ELŐÁLLÍTÁSA
AROMÁS VEGYÜLETEK ELŐÁLLÍTÁSA
Aromásdus frakciók elkülönítése nyersolajból
Haftének dehidrogénezése
Paraffinok gyürüzárása és dehidrogénezése
Aromás molekula felépítése C1-C4-es szénhidrogénekből
Krakkolás aromatizáló körülmények között
Aromások előállítása dezalkilezéssel
Hosszabb láncú alkilbenzolok előállítása benzol
alkilezésével

Groszmann Miklós

Groszmann Miklós műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Groszmann Miklós könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem