1.062.833

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szerves kémia III.

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 306 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: J6-935. A könyv 315 példányban jelent meg. 46 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A IV. éves vegyészmérnökhallgatók számára készült "Szerves Kémia, III." jegyzet három fő témával - Sztereokémia, Elem- és fémorganikus vegyületek, Tautoméria és kettős reakciókészség - foglalkozik.... Tovább

Előszó

A IV. éves vegyészmérnökhallgatók számára készült "Szerves Kémia, III." jegyzet három fő témával - Sztereokémia, Elem- és fémorganikus vegyületek, Tautoméria és kettős reakciókészség - foglalkozik. Különösen az első főrészben találkozhat az olvasó több olyan tudnivalóval, fogalommal, definícióval, amelyeket bizonyos mértékben már a II. és III. féléves Szerves Kémia alapkollégiumban megismert. Mindezeket azonban ebben a jegyzetben (és a megfelelő IV. éves előadásban) másképpen: más sorrendben, más csoportosításban, más összefüggéseket, kapcsolatokat kidomborítva és mélyebbre hatolóan, valamint nagyobb precizitásra törekedve tárgyalom, mint az az alapkollégium keretében lehetséges volt. Emellett igyekeztem a kísérleti tapasztalatok, fogalmak, definíciók egyszerű ismertetése helyett, ill. mellett a mögöttük álló törvényszerűségeket és a bennük rejlő logikát is bemutatni. Helyenként a jelenleg elfogadott definíciók tökéletlenségeire, esetleges belső ellentmondásaira, elfogadott reakciómechanizmusok hiányosságaira is rámutattam.
Az alapvető tudnivalókat a jegyzetben a margóra húzott függőleges vonallal jelöltem. A meg nem jelölt részek kiegészítő tudnivalókat, magyarázatokat, további példákat, érdekességeket tartalmaznak, amelyek nem feltétlenül teljesen kiforrott, modern elképzeléseket tükröznek, de ennek ellenére számot tarthatnak a hallgatóság legalább egy részének érdeklődésére.
A jegyzet kéziratát három kollégám: Dr. Nagy József egyetemi tanár (II. rész), Dr. Nógrádi Mihály c. egyetemi tanár (I. rész) és Dr. Tőke László egyetemi tanár (III. rész) lektorálta. Gondosságukért, számos értékes megjegyzésükért és hasznos javaslatukért fogadják ezúton is hálás köszönetemet. Vissza

Tartalom

Előszó 7
1. SZTEREOKÉMIA 9
1.1. NÉHÁNY ALAPFOGALOM 9
1.2. A SZTEREÓIZOMEREK CSOPORTOSÍTÁSA. KONFORMÁCIÓ ÉS KONFIGURÁCIÓ. ENANTIOMEREK ÉS DIASZTEREOMEREK 15
1.3. SZABAD ÉS GÁTOLT ROTÁCIÓ 22
1.3.1. Etán 24
1.3.2. Bután 26
1.3.3. Bifenil, helyettesített bifenilszármazékok 29
1.3.4. Etilén, 1,2-diszubsztituált etilénszármazékok 34
1.4. KIRALITÁS, SZIMMETRIAELEMEK 39
1.5. ENANTIOMER ÉS DIASZTEREOMER VEGYÜLETPÁROK FIZIKAI , FIZIKAI-KÉMIA TULAJDONSÁGAI ÉS KÉMIAI REAKCIÓKÉSZSÉGE. OPTIKAI AKTIVITÁS 52
1.5.1. Fizikai és fizikai-kémiai tulajdonságok. 52
1.5.2. Kémiai reakciókészség 55
1.5.3. Optikai aktivitás 59
1.6. ASZIMMETRIKUS ÉS PSZEUDOASZIMMETRIKUS ATOMOK ÉS KONFIGURÁCIÓJUK JELÖLÉSE. ABSZOLÚT ÉS RELATÍV KONFIGURÁCIÓ 67
1.6.1. Aszimmetrikus atomok, kiralitáscentrum, kiralitási tengely 67
1.6.2. Pszeudoaszimmetrikus atomok 72
1.6.3. Aszimmetrikus atomok konfigurációjának jelölése - I. A D/L rendszer 74
1.6.4. Aszimmetrikus atomok konfigurációjának jelölése - II. Az R/S rendszer 88
1.6.5. A sorrendszabály és a cisz-transz-/ valamint a szin-anti-izomerek elnevezése 95
1.6.6. Aszimmetrikus szénatomok konfigurációjának meghatározása. Abszolút és relatív konfiguráció 97
1.6.7. A sztereoizomerek száma valamint optikai aktivitása és az aszimmetrikus atomok
száma és fajtája közötti összefüggés 112
2. ELEM- ÉS FÉMORGANIKUS VEGYÜLETEK 121
2.1. AZ ELEM- ÉS FÉMORGANIKUS VEGYÜLETEK FONTOSABB TÍPUSAI ÉS ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAIK 121
2.2. ÁLTALÁNOS ELŐÁLLÍTÁSI MÓDSZEREK 125
2.2.1. Előállítás halogénezett szénhidrogénekből 125
2.2.1.1. Fémorganikus vegyületek közvetlen szintézise 126
2.2.1.2. Halogén-fém-csere fémorganikus vegyületekkel 133
2.2.1.3. Közvetett szintézisek szervetlen halogenidekkel vagy velük egyenértékű reagensekkel 134
2.2.2. Előállítások hidrogénatomnak fématomra vagy fématomon keresztül kapcsolódó csoportra cserélésével 136
2.2.2.1. Fémorganikus vegyületek előállítása savas jellemű szénhidrogénekből 136
2.2.2.2. Fémorganikus vegyületek előállítása heteroaromás alapvegyületekből 137
2.2.2.3. Monoszubsztituált aromás vegyületek 138
2.2.3. Elemorganikus vegyületek előállítása olefinekből 140
2.3. SZERKEZETI KÉRDÉSEK 142
2.3.1. A Grignard-reagens szerkezete 142
2.3.2. A Reformátszkij-reagens szerkezete 144
2.3.3. Bór- és alumíniumorganikus vegyületek 145
2.4. REAKCIÓK/ FELHASZNÁLÁS 150
2.4.1. Magnézium-/ kadmium-/ cink- és lítiumorganikus vegyületek 150
2.4.1.1. Reakciók savakkal és aktív hidrogénatomot tartalmazó vegyületekkel 152
2.4.1.2. Szubsztitúciós reakciók: reakciók alkilező szerekkel/ ortokarbonsav- és ortokovasavészterekkel 153
2.4.1.3. Reakciók oxovegyületekkel 156
2.4.1.4. Reakciók karbonsavszármazékokkal és szén-dioxiddal 167
2.4.2. Bór- és higanyorganikus vegyületek 172
2.4.3. Alumíniumorganikus vegyületek 174
2.4.4. Szilíciumorganikus vegyületek 178
2.4.4.1. Szilikonok előállítása 179
2.4.4.2. Hidrofobizálás 183
2.4.4.3. Alkil-halogén-szilánok felhasználása a preparatív szerves kémiában 184
2.4.5. Ólomorganikus vegyületek 188
2.4.6. Foszfororganikus vegyületek 188
2.4.7. Kobalt- és palládiumorganikus vegyületek 195
3. TAUTOMÉRIA ÉS KETTŐS REAKCIÓKÉSZSÉG 201
3.1. A TAUTOMÉRIA FOGALMA 201
3.2. A TAUTOMÉRIA NÉHÁNY FONTOSABB FAJTÁJA. A SZERKEZET ÉS A KÖRNYEZET HATÁSA A TAUTOMER EGYENSÚLYOK HELYZETÉRE 204
3.2.1. Az oxo-enol-tautoméria és rokon tautomériafajták 204
3.2.2. Az imin-emamin-tautoméria 217
3.2.3. A savamid-imidsav-, tioamid-imidotiosav-, karbamid-izokarbamid-, tiokarbamid-izotiokarbamid-tautoméria és gyűrűs változataik 218
3.2.4. Az amidin- és guanidin tautoméria és gyűrűs változataik 225
3.2.5. A nukleotidbázisok tautomériája és a nukleinsavak replikációja 229
3.2.6. Alifás nitrovegyületek tautomériája 236
3.2.7. Kumulált kettőskötésrendszert tartalmazó szénsavszármazékok tautomériája. 237
3.2.8. A gyűrű-lánc-tautoméria 238
3.2.9. Egyéb típusú tautomériák 244
3.3. A TAUTOMÉRIA VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZEREI 245
3.3.1. Kémiai módszerek 246
3.3.2. Fizikai (fizikai-kémiai) módszerek - I. Infravörös (IR) spektroszkópia és röntgendiffrakciós molekulaszerkezetmeghatározás 249
3.3.3. Fizikai (fizikai-kémiai) módszerek - II. Ultraibolya (UV) és magmágneses rezonancia (NMR) spektroszkópia 252
3.3.4. Fizikai (fizikai-kémiai) módszerek - III. Tömegspektrometria (MS) 261
3.4. A TAUTOMERIZÁLÓDÁS MECHANIZMUSAI 264
3.4.1. A prototrópia 266
3.4.2. Kationotrópia, anionotrópia, vegyértéktautoméria 277
3.5. KETTŐS REAKCIÓKÉSZSÉG 281
3.5.1. Alapfogalmak 281
3.5.2. Ambidens nukleofilek reakciói: irányítási szabályok és elméleti értelmezésük 284
3.5.3. További példák 292

Dr. Lempert Károly

Dr. Lempert Károly műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Lempert Károly könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem