Szerves kémia

Előszó

Kémia a XIX. század elejéig nem tekinthető önálló tudománynak, mivel csak az ismeretanyag gyűjtésével foglalkozik.
Az emberi kultura és a civilizáció fejlődése egyre inkább szükségszerűvé tette az anyagi világ megismerését. Már az ókorban különbséget tettek az ásvány, a szervetlen világ terméke és a növények és állatok által termelt anyagok, un. szerves anyagok között. Gazdasági szükséglet volt az ásványok és állati, növényi anyagok közelebbi megismerése, mivel azok nyers vagy megmunkált formában az életszínvonal emelését szolgálták. Tehát ezek közelebbi megismerése, feldolgozásuk tökéletesítése, hasznosításuk kiterjesztése, sőt az utóbbi időben azok szintetikus másának vagy hasonló felépítésű anyagoknak az elkészítése képviselte a szerves kémia egy-egy fontos célkitűzését. A szerves kémia a fentiek értelmében, mint tudomány szorosan összefügg a gyakorlati élettel; a szerves kémiából, mint tudományból vált le pl. a biokémia, ami elsősorban az állati, növényi anyagokkal foglalkozik és az életfolyamatokat, mint kémiai folyamatokat tárgyalja.
A szerves kémia és az ipar egymásra hatására utal az a sokféle iparág, amelynek kapcsolata van a szerves kémiával, mint pl. a gyógyszer-, festék-, műanyagipar; élelmiszer-, bőr-, fa- és szénfeldolgozó-, kőolajipar.
A szerves kémia /továbbiakban sz.k./ fontosságára utal az is, hogy a sz. vegyületek száma sokszorosa a szervetlen vegyületek számának /kb. 500.000, a szervetlen vegyületek száma kb. 30.000/. Vissza