| Az Olvasóhoz | 13 |
| Szénvegyületek kémiája: szerves kémia | 15 |
| Szén-szén kötés | 16 |
| A szén módosulatai | 16 |
| Szén-heteroatom kötés | 17 |
| A szerves vegyületek csoportosítása | 18 |
| Elektroneltolódások a szerves molekulákban | 20 |
| A szerves kémiai reakciók áttekintése | 22 |
| Sztereokémia | 25 |
| Királis molekulák | 26 |
| Az enantiomerek térszerkezete | 27 |
| Az enantiomerek tulajdonságai | 28 |
| Az optikai aktivitás | 28 |
| Az abszolút és a relatív konfiguráció | 30 |
| A D/L rendszer: relatív konfiguráció | 31 |
| Az R/S rendszer: a konfiguráció általános fejlődése | 32 |
| Molekulák több kiralitáscentrummal | 33 |
| Molekuláris diszimmetria | 35 |
| Királis vegyületek szintézise | 36 |
| Racém elegyek elválasztása | 37 |
| Szénhidrogének | 39 |
| Telített szénhidrogének: alkánok (paraffinok) | 39 |
| Az alkánok konformációja | 40 |
| Az alkánok szerkezeti izomériája | 42 |
| Az alkánok elnevezése | 42 |
| Alkilcsoportok elnevezése | 45 |
| Az alkánok fizikai tulajdonságai | 46 |
| Kőolaj és származékai | 46 |
| Telített gyűrűs-szénhidrogének: cikloalkánok | 47 |
| A ciklohexán szék- és kádkonformációja | 48 |
| Szubsztituált ciklohexánszármazékok: axiális és ekvatoriális kötésirányok | 48 |
| Diszubsztituált ciklohexánszármazékok: cisz-transz (geometriai) izoméria | 50 |
| Többgyűrűs telített szénhidrogének | 51 |
| Telített szénhidrogének kémiai reakciói | 52 |
| Az alkánok égése (oxidációja) | 52 |
| Az alkánok halogénezése | 52 |
| A halogénezés mechanizmusa: gyökös szubsztitúció | 53 |
| Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinek | 54 |
| Az alkének szerkezete | 54 |
| Az alkének cisz-transz (geometriai) izometriája | 56 |
| Butadién: a kettős kötések delokalizációja | 56 |
| Konujugált kettős kötésű vegyületek stabilitása és fényabszorpciójuk | 58 |
| Szén-szén kettős kötés reakciói | 59 |
| Izoprénvázas szénvegyületek | 63 |
| Alkinek | 72 |
| Az acetilén elektronszerkezete | 73 |
| Aromás vegyületek | 75 |
| A benzolmolekula szerkezete | 75 |
| A benzol szerkezete Kekuilé alapján | 76 |
| A benzolmolekula elektronszerkezete | 76 |
| Aromás vegyületek stabilitása | 78 |
| Aromás szénhidrogének izomériája | 80 |
| Aromás szénhidrogénekből levezethető csoportok | 81 |
| Aromás szénhidrogének áttekintése | 82 |
| A benzol és homológjai | 82 |
| Kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének | 83 |
| Aromás heterociklusos vegyületek | 84 |
| Öttagú heterociklusos vegyületek aromás jellege | 85 |
| Hattagú heterociklusos vegyületek aromás jellege | 86 |
| Aromás vegyületek kémiai reakciói | 87 |
| Elektrofil szubsztitúció | 88 |
| Szubsztituensek irányító hatása | 91 |
| Többgyűrűs aromás szénhidrogének és aromás heterociklusok reakcióképoessége | 93 |
| Szerves halogéntartalmú vegyületek | 95 |
| Halogénvegyületek előállítása és kémiai reakcióik | 95 |
| Nukleofil szubsztitúció | 96 |
| Eliminációs reakciók | 97 |
| Fontosabb halogénszármazékok | 98 |
| Alkoholok és fenolok | 101 |
| Alkoholok és fenolok csoportosítása | 101 |
| Alkoholok és fenolok fizikai tulajdonságai | 103 |
| Hidrogénkötések kialakulása | 104 |
| Alkoholok és fenolok előállítása | 105 |
| Alkoholok és fenolok kémiai tulajdonságai | 106 |
| Sav-bázis jelleg | 106 |
| Éterképződés | 108 |
| Dehidratálódás | 108 |
| Észterképződés | 108 |
| Oxidáció | 109 |
| Alkoholok és fenolok jellemző képviselői | 110 |
| Alkoholok és fenolok származ ékai | 112 |
| Éterek | 113 |
| Éterek előállítása | 114 |
| Éterek tulajdonságai | 114 |
| Fontosabb éterek | 115 |
| Szerves kénvegyületek | 117 |
| Tiolok (merkaptánok) | 118 |
| Tioéterek | 119 |
| Aldehidek és ketonok | 121 |
| Aldehidek és ketonok elnevezése | 121 |
| Aldehidek és ketonok fizikai tulajdonságai | 122 |
| Aldehidek és ketonok előállítása | 123 |
| A karbonilcsoport kémiai reakciói | 124 |
| Nukleofil addíciós reakciók | 124 |
| Kondenzációs reakciók | 126 |
| Oxidációs és redukciós átalakulások | 127 |
| Oxo-enol tautoméria | 127 |
| Aldol-addíció | 129 |
| Fontosabb aldehidek és ketonok | 131 |
| Kinonok | 133 |
| Kinoidális szerkezetek a biokémiában | 134 |
| Nitrogéntartalmú szerves vegyületek | 137 |
| Aminok | 137 |
| Az aminok fizikai tulajdonságai | 139 |
| Aminok előállítása | 140 |
| Az aminok kémiai tulajdonságai | 140 |
| Az aminok bázikus jellege | 141 |
| Az aminok nukleofil reakciói | 143 |
| Az aminok biológiai jelentősége | 145 |
| Alifás aminok | 145 |
| Neurotranszmitter aminok | 146 |
| Pirimidin- és purinbázisok | 148 |
| A nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek biológiailag fontos származékai | 149 |
| Öttagú heterociklusos vegyületek | 149 |
| Hattagú heterociklusos vegyületek | 152 |
| Kondenzált heterociklusos vegyületek | 154 |
| Színezékek | 156 |
| Szulfonamidok: a kemoterápia kezdete | 158 |
| Alkaloidok | 159 |
| Karbonsavak | 163 |
| Karbonsavak elnevezése | 163 |
| Karbonsavak fizikai tulajdonságai | 166 |
| Karbonsavak előállítása | 168 |
| Karbonsavak kémiai tulajdonságai | 168 |
| Savi erősség | 169 |
| Sóképzés | 170 |
| Dekarboxileződés | 171 |
| Oxidáció az élő szervezetben | 171 |
| Fontosabb mono- és dikarbonsavak | 172 |
| Zsírsavak | 175 |
| Detergensek | 177 |
| Prosztaglandinok | 179 |
| A természetben előforduló hidroxi-karbonsavak | 180 |
| Fontosabb hidroxi-karbonsavak | 181 |
| Oxokarbonsavak (ketokarbonsavak) | 183 |
| Ketontestek | 185 |
| A trikarbonsav-ciklus | 185 |
| A trikarbonsav-ciklus részfolyamatai | 187 |
| Karbonsavak származékai | 189 |
| Karbonsavészterek | 189 |
| Észterek előállítása | 190 |
| Észterek hidrolízise: elszappanosítás | 191 |
| Egyszerű észterek | 191 |
| Tioészterek | 194 |
| Savanhidridek | 195 |
| Savhalogenidek | 196 |
| Savamidok | 196 |
| Szénsavszármazékok | 197 |
| Aminosavak | 201 |
| Az aminosavak szerkezete | 201 |
| A fehérjéket felépítő aminosavak csoportosítása | 201 |
| Természetben előforduló ritka aminosavak | 204 |
| Az aminosavak optikai sajátságai | 205 |
| Az aminosavak sav-bázis jellege | 206 |
| Az aminosavak kémiai reakciói | 210 |
| Az amincsoport reakciói | 210 |
| A karboxilcsoport reakciói | 214 |
| Aminosavelegyek analízise | 214 |
| Aminosavak elektroforézise | 214 |
| Ioncserélő kromatográfia | 215 |
| Nagyfeloldású folyadékkromatográfia | 216 |
| Peptidek és fehérjék | 217 |
| A peptidkötés térszerkezete | 218 |
| Peptidek és fehérjék aminosavszekvenciájának meghatározása | 220 |
| Amino- és karboxi-terminális aminosavak azonosítása | 220 |
| A polipeptidlánc részleges hidrolízise: fragmentációja | 221 |
| Edman-féle lebontás | 221 |
| Aminosavsorrend megállapítása átfedő peptidek segítségével | 222 |
| Peptidek szintézise | 223 |
| Természetben előforduló peptidek | 224 |
| A fehérjék általános jellemzése | 228 |
| A fehérjék csoportosítása | 229 |
| A fehérjék fizikai és kémiai tulajdonságai | 230 |
| Fehérjék tisztítása | 232 |
| Fehérjék térszerkezete | 233 |
| Másodlagos szerkezet | 234 |
| Harmadlagos szerkezet | 237 |
| A fehérjeszerkezet típusai | 239 |
| Negyedleges szerkezet | 242 |
| Szénhidrátok | 243 |
| Monoszacharidok | 243 |
| A monoszacharidok sztereoizomériája | 244 |
| A monoszacharidok gyűrűs szerkezete | 248 |
| A monoszacharidok kémiai sajátságai, cukorszármazékok | 251 |
| A monoszacharidok jelentősebb képviselői | 254 |
| A monoszacharidok származékai | 256 |
| A glikolízis: a cukor-foszfátok szerepe az intermedier anyagcserében | 258 |
| Diszacharidok | 261 |
| Nem redukáló diszacharidok | 261 |
| Redukáló diszacharidok | 263 |
| Oligoszacharidok | 265 |
| Oligoszacharidok a fehérjékben: glikoproteinek | 265 |
| Poliszacharidok | 266 |
| Tartalék tápanyagok | 267 |
| Vázszénhidrátok | 270 |
| Mukopoliszacharidok | 272 |
| A baktériumok wsejtfala | 274 |
| Lipidek | 275 |
| Foszfogliceridek | 276 |
| Szingolipidek | 280 |
| Szteroidok | 283 |
| Koleszterol | 284 |
| A biológiai membránok szerkezete és tulajdonságai | 292 |
| Lipid kettősréteg | 293 |
| Folyadék-mozaik membrán: fehérjék a lipid kettősrétegben | 294 |
| A lipid kettősréteg aszimmetrikus összetétele | 295 |
| Nukleotidok, nukleinsavak | 297 |
| Nukleotidok | 297 |
| Pirimidin- és purinbázisok | 297 |
| Nukleozidok | 299 |
| Nukleotidok | 300 |
| Nukleotid koenzimek | 303 |
| Polinukleotidok | 306 |
| A dezoxiribonukleinsav (DNS) kémiai szerkezete | 306 |
| A DNS kettős hélix | 308 |
| A DNS szerkezetváltozásai | 309 |
| A cirkuláris DNS és DNS-fehérje komplexek | 311 |
| A DNS bázissorendjének meghatározása | 312 |
| A ribonukleinsav (RNS) kémiai szerkezete | 316 |
| Az RNS másodlagos és harmadlagos szerkezete | 316 |
| Az RNS biológiai szerepe | 316 |
| Név- és tárgymutató | 319 |
Folytatás Microsoft-tal