kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Semmelweis Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 334 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 29 cm x 21 cm |
ISBN: | 963-9214-09-4 |
Megjegyzés: | 107 fekete-fehér ábrával illusztrálva. |
Az Olvasóhoz | 13 |
Szénvegyületek kémiája: szerves kémia | 15 |
Szén-szén kötés | 16 |
A szén módosulatai | 16 |
Szén-heteroatom kötés | 17 |
A szerves vegyületek csoportosítása | 18 |
Elektroneltolódások a szerves molekulákban | 20 |
A szerves kémiai reakciók áttekintése | 22 |
Sztereokémia | 25 |
Királis molekulák | 26 |
Az enantiomerek térszerkezete | 27 |
Az enantiomerek tulajdonságai | 28 |
Az optikai aktivitás | 28 |
Az abszolút és a relatív konfiguráció | 30 |
A D/L rendszer: relatív konfiguráció | 31 |
Az R/S rendszer: a konfiguráció általános fejlődése | 32 |
Molekulák több kiralitáscentrummal | 33 |
Molekuláris diszimmetria | 35 |
Királis vegyületek szintézise | 36 |
Racém elegyek elválasztása | 37 |
Szénhidrogének | 39 |
Telített szénhidrogének: alkánok (paraffinok) | 39 |
Az alkánok konformációja | 40 |
Az alkánok szerkezeti izomériája | 42 |
Az alkánok elnevezése | 42 |
Alkilcsoportok elnevezése | 45 |
Az alkánok fizikai tulajdonságai | 46 |
Kőolaj és származékai | 46 |
Telített gyűrűs-szénhidrogének: cikloalkánok | 47 |
A ciklohexán szék- és kádkonformációja | 48 |
Szubsztituált ciklohexánszármazékok: axiális és ekvatoriális kötésirányok | 48 |
Diszubsztituált ciklohexánszármazékok: cisz-transz (geometriai) izoméria | 50 |
Többgyűrűs telített szénhidrogének | 51 |
Telített szénhidrogének kémiai reakciói | 52 |
Az alkánok égése (oxidációja) | 52 |
Az alkánok halogénezése | 52 |
A halogénezés mechanizmusa: gyökös szubsztitúció | 53 |
Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinek | 54 |
Az alkének szerkezete | 54 |
Az alkének cisz-transz (geometriai) izometriája | 56 |
Butadién: a kettős kötések delokalizációja | 56 |
Konujugált kettős kötésű vegyületek stabilitása és fényabszorpciójuk | 58 |
Szén-szén kettős kötés reakciói | 59 |
Izoprénvázas szénvegyületek | 63 |
Alkinek | 72 |
Az acetilén elektronszerkezete | 73 |
Aromás vegyületek | 75 |
A benzolmolekula szerkezete | 75 |
A benzol szerkezete Kekuilé alapján | 76 |
A benzolmolekula elektronszerkezete | 76 |
Aromás vegyületek stabilitása | 78 |
Aromás szénhidrogének izomériája | 80 |
Aromás szénhidrogénekből levezethető csoportok | 81 |
Aromás szénhidrogének áttekintése | 82 |
A benzol és homológjai | 82 |
Kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének | 83 |
Aromás heterociklusos vegyületek | 84 |
Öttagú heterociklusos vegyületek aromás jellege | 85 |
Hattagú heterociklusos vegyületek aromás jellege | 86 |
Aromás vegyületek kémiai reakciói | 87 |
Elektrofil szubsztitúció | 88 |
Szubsztituensek irányító hatása | 91 |
Többgyűrűs aromás szénhidrogének és aromás heterociklusok reakcióképoessége | 93 |
Szerves halogéntartalmú vegyületek | 95 |
Halogénvegyületek előállítása és kémiai reakcióik | 95 |
Nukleofil szubsztitúció | 96 |
Eliminációs reakciók | 97 |
Fontosabb halogénszármazékok | 98 |
Alkoholok és fenolok | 101 |
Alkoholok és fenolok csoportosítása | 101 |
Alkoholok és fenolok fizikai tulajdonságai | 103 |
Hidrogénkötések kialakulása | 104 |
Alkoholok és fenolok előállítása | 105 |
Alkoholok és fenolok kémiai tulajdonságai | 106 |
Sav-bázis jelleg | 106 |
Éterképződés | 108 |
Dehidratálódás | 108 |
Észterképződés | 108 |
Oxidáció | 109 |
Alkoholok és fenolok jellemző képviselői | 110 |
Alkoholok és fenolok származ ékai | 112 |
Éterek | 113 |
Éterek előállítása | 114 |
Éterek tulajdonságai | 114 |
Fontosabb éterek | 115 |
Szerves kénvegyületek | 117 |
Tiolok (merkaptánok) | 118 |
Tioéterek | 119 |
Aldehidek és ketonok | 121 |
Aldehidek és ketonok elnevezése | 121 |
Aldehidek és ketonok fizikai tulajdonságai | 122 |
Aldehidek és ketonok előállítása | 123 |
A karbonilcsoport kémiai reakciói | 124 |
Nukleofil addíciós reakciók | 124 |
Kondenzációs reakciók | 126 |
Oxidációs és redukciós átalakulások | 127 |
Oxo-enol tautoméria | 127 |
Aldol-addíció | 129 |
Fontosabb aldehidek és ketonok | 131 |
Kinonok | 133 |
Kinoidális szerkezetek a biokémiában | 134 |
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek | 137 |
Aminok | 137 |
Az aminok fizikai tulajdonságai | 139 |
Aminok előállítása | 140 |
Az aminok kémiai tulajdonságai | 140 |
Az aminok bázikus jellege | 141 |
Az aminok nukleofil reakciói | 143 |
Az aminok biológiai jelentősége | 145 |
Alifás aminok | 145 |
Neurotranszmitter aminok | 146 |
Pirimidin- és purinbázisok | 148 |
A nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek biológiailag fontos származékai | 149 |
Öttagú heterociklusos vegyületek | 149 |
Hattagú heterociklusos vegyületek | 152 |
Kondenzált heterociklusos vegyületek | 154 |
Színezékek | 156 |
Szulfonamidok: a kemoterápia kezdete | 158 |
Alkaloidok | 159 |
Karbonsavak | 163 |
Karbonsavak elnevezése | 163 |
Karbonsavak fizikai tulajdonságai | 166 |
Karbonsavak előállítása | 168 |
Karbonsavak kémiai tulajdonságai | 168 |
Savi erősség | 169 |
Sóképzés | 170 |
Dekarboxileződés | 171 |
Oxidáció az élő szervezetben | 171 |
Fontosabb mono- és dikarbonsavak | 172 |
Zsírsavak | 175 |
Detergensek | 177 |
Prosztaglandinok | 179 |
A természetben előforduló hidroxi-karbonsavak | 180 |
Fontosabb hidroxi-karbonsavak | 181 |
Oxokarbonsavak (ketokarbonsavak) | 183 |
Ketontestek | 185 |
A trikarbonsav-ciklus | 185 |
A trikarbonsav-ciklus részfolyamatai | 187 |
Karbonsavak származékai | 189 |
Karbonsavészterek | 189 |
Észterek előállítása | 190 |
Észterek hidrolízise: elszappanosítás | 191 |
Egyszerű észterek | 191 |
Tioészterek | 194 |
Savanhidridek | 195 |
Savhalogenidek | 196 |
Savamidok | 196 |
Szénsavszármazékok | 197 |
Aminosavak | 201 |
Az aminosavak szerkezete | 201 |
A fehérjéket felépítő aminosavak csoportosítása | 201 |
Természetben előforduló ritka aminosavak | 204 |
Az aminosavak optikai sajátságai | 205 |
Az aminosavak sav-bázis jellege | 206 |
Az aminosavak kémiai reakciói | 210 |
Az amincsoport reakciói | 210 |
A karboxilcsoport reakciói | 214 |
Aminosavelegyek analízise | 214 |
Aminosavak elektroforézise | 214 |
Ioncserélő kromatográfia | 215 |
Nagyfeloldású folyadékkromatográfia | 216 |
Peptidek és fehérjék | 217 |
A peptidkötés térszerkezete | 218 |
Peptidek és fehérjék aminosavszekvenciájának meghatározása | 220 |
Amino- és karboxi-terminális aminosavak azonosítása | 220 |
A polipeptidlánc részleges hidrolízise: fragmentációja | 221 |
Edman-féle lebontás | 221 |
Aminosavsorrend megállapítása átfedő peptidek segítségével | 222 |
Peptidek szintézise | 223 |
Természetben előforduló peptidek | 224 |
A fehérjék általános jellemzése | 228 |
A fehérjék csoportosítása | 229 |
A fehérjék fizikai és kémiai tulajdonságai | 230 |
Fehérjék tisztítása | 232 |
Fehérjék térszerkezete | 233 |
Másodlagos szerkezet | 234 |
Harmadlagos szerkezet | 237 |
A fehérjeszerkezet típusai | 239 |
Negyedleges szerkezet | 242 |
Szénhidrátok | 243 |
Monoszacharidok | 243 |
A monoszacharidok sztereoizomériája | 244 |
A monoszacharidok gyűrűs szerkezete | 248 |
A monoszacharidok kémiai sajátságai, cukorszármazékok | 251 |
A monoszacharidok jelentősebb képviselői | 254 |
A monoszacharidok származékai | 256 |
A glikolízis: a cukor-foszfátok szerepe az intermedier anyagcserében | 258 |
Diszacharidok | 261 |
Nem redukáló diszacharidok | 261 |
Redukáló diszacharidok | 263 |
Oligoszacharidok | 265 |
Oligoszacharidok a fehérjékben: glikoproteinek | 265 |
Poliszacharidok | 266 |
Tartalék tápanyagok | 267 |
Vázszénhidrátok | 270 |
Mukopoliszacharidok | 272 |
A baktériumok wsejtfala | 274 |
Lipidek | 275 |
Foszfogliceridek | 276 |
Szingolipidek | 280 |
Szteroidok | 283 |
Koleszterol | 284 |
A biológiai membránok szerkezete és tulajdonságai | 292 |
Lipid kettősréteg | 293 |
Folyadék-mozaik membrán: fehérjék a lipid kettősrétegben | 294 |
A lipid kettősréteg aszimmetrikus összetétele | 295 |
Nukleotidok, nukleinsavak | 297 |
Nukleotidok | 297 |
Pirimidin- és purinbázisok | 297 |
Nukleozidok | 299 |
Nukleotidok | 300 |
Nukleotid koenzimek | 303 |
Polinukleotidok | 306 |
A dezoxiribonukleinsav (DNS) kémiai szerkezete | 306 |
A DNS kettős hélix | 308 |
A DNS szerkezetváltozásai | 309 |
A cirkuláris DNS és DNS-fehérje komplexek | 311 |
A DNS bázissorendjének meghatározása | 312 |
A ribonukleinsav (RNS) kémiai szerkezete | 316 |
Az RNS másodlagos és harmadlagos szerkezete | 316 |
Az RNS biológiai szerepe | 316 |
Név- és tárgymutató | 319 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.