kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Semmelweis Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 374 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 18 cm |
ISBN: | 963-8154-42-X |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 1562. |
Az Olvasóhoz | 5 |
Szénvegyületek kémiája: szerves kémia | 13 |
Szén-szén kötés | 14 |
A szén módosulatai | 14 |
Szén-heteroatom kötés | 16 |
A szerves vegyületek csoportosítása | 17 |
Elektroneltolódások a szerves molekulákban | 19 |
A szerves kémiai reakciók áttekintése | 20 |
Sztereokémia | 23 |
Királis molekulák | 24 |
Az enantiomerek térszerkezete | 25 |
Az enantiomerek tulajdonságai | 26 |
Az optikai aktivitás | 27 |
Az abszolút és a relatív konfiguráció | 29 |
A D/L rendszer: relatív konfiguráció | 30 |
Az R/S rendszer: a konfiguráció általános fejlődése | 31 |
Molekulák több kiralitáscentrummal | 33 |
Molekuláris diszimmetria | 34 |
Királis vegyületek szintézise | 36 |
Racém elegyek elválasztása | 37 |
Szénhidrogének | 39 |
Telített szénhidrogének: alkánok (paraffinok) | 39 |
Az alkánok konformációja | 40 |
Az alkánok szerkezeti izomériája | 40 |
Az alkánok elnevezése | 45 |
Alkilcsoportok elnevezése | 48 |
Az alkánok fizikai tulajdonságai | 49 |
Kőolaj és származékai | 49 |
Telített gyűrűs-szénhidrogének: cikloalkánok | 51 |
A ciklohexán szék- és kádkonformációja | 52 |
Szubsztituált ciklohexánszármazékok: axiális és ekvatoriális kötésirányok | 53 |
Diszubsztituált ciklohexánszármazékok: cisz-transz (geometriai) izoméria | 55 |
Többgyűrűs telített szénhidrogének | 56 |
Telített szénhidrogének kémiai reakciói | 57 |
Az alkánok égése (oxidációja) | 57 |
Az alkánok halogénezése | 58 |
A halogénezés mechanizmusa: gyökös szubsztitúció | 59 |
Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinek | 60 |
Az alkének szerkezete | 60 |
Az alkének cisz-transz (geometriai) izometriája | 62 |
Butadién: a kettős kötések delokalizációja | 63 |
Konujugált kettős kötésű vegyületek stabilitása és fényabszorpciójuk | 64 |
Szén-szén kettős kötés reakciói | 66 |
Izoprénvázas szénvegyületek | 69 |
Terpének | 71 |
Alkinek | 78 |
Az acetilén elektronszerkezete | 79 |
Aromás vegyületek | 82 |
A benzolmolekula szerkezete | 82 |
A benzol szerkezete Kekuilé alapján | 83 |
A benzolmolekula elektronszerkezete | 83 |
Aromás vegyületek stabilitása | 86 |
Aromás szénhidrogének izomériája | 87 |
Aromás szénhidrogénekből levezethető csoportok | 90 |
Aromás szénhidrogének áttekintése | 90 |
A benzol és homológjai | 91 |
Kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének | 92 |
Aromás heterociklusos vegyületek | 93 |
Öttagú heterociklusos vegyületek aromás jellege | 95 |
Hattagú heterociklusos vegyületek aromás jellege | 97 |
Aromás vegyületek kémiai reakciói | 98 |
Elektrofil szubsztitúció | 99 |
Szubsztituensek irányító hatása | 102 |
Többgyűrűs aromás szénhidrogének és aromás heterociklusok reakcióképoessége | 105 |
Szerves halogéntartalmú vegyületek | 107 |
Halogénvegyületek előállítása és kémiai reakcióik | 107 |
Nukleofil szubsztitúció | 108 |
Eliminációs reakciók | 110 |
Fontosabb halogénszármazékok | 110 |
Alkoholok és fenolok | 112 |
Alkoholok és fenolok csoportosítása | 112 |
Alkoholok és fenolok fizikai tulajdonságai | 115 |
Hidrogénkötések kialakulása | 116 |
Alkoholok és fenolok előállítása | 117 |
Alkoholok és fenolok kémiai tulajdonságai | 118 |
Sav-bázis jelleg | 118 |
Éterképződés | 120 |
Dehidratálódás | 120 |
Észterképződés | 120 |
Oxidáció | 121 |
Alkoholok és fenolok jellemző képviselői | 122 |
Alkoholok és fenolok származ ékai | 124 |
Éterek | 126 |
Éterek előállítása | 127 |
Éterek tulajdonságai | 128 |
Fontosabb éterek | 128 |
Szerves kénvegyületek | 131 |
Tiolok (merkaptánok) | 132 |
Tioéterek | 133 |
Aldehidek és ketonok | 135 |
Aldehidek és ketonok elnevezése | 135 |
Aldehidek és ketonok fizikai tulajdonságai | 136 |
Aldehidek és ketonok előállítása | 137 |
A karbonilcsoport kémiai reakciói | 138 |
Nukleofil addíciós reakciók | 138 |
Kondenzációs reakciók | 140 |
Oxidációs és redukciós átalakulások | 142 |
Oxo-enol tautoméria | 142 |
Aldol-addíció | 145 |
Fontosabb aldehidek és ketonok | 146 |
Kinonok | 150 |
Kinoidális szerkezetek a biokémiában | 150 |
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek | 153 |
Aminok | 153 |
Az aminok fizikai tulajdonságai | 155 |
Aminok előállítása | 156 |
Az aminok kémiai tulajdonságai | 157 |
Az aminok bázikus jellege | 157 |
Az aminok nukleofil reakciói | 160 |
Az aminok biológiai jelentősége | 162 |
Alifás aminok | 162 |
Neurotranszmitter aminok | 164 |
Pirimidin- és purinbázisok | 166 |
A nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek biológiailag fontos származékai | 167 |
Öttagú heterociklusos vegyületek | 167 |
Hattagú heterociklusos vegyületek | 170 |
Kondenzált heterociklusos vegyületek | 172 |
Színezékek | 175 |
Szulfonamidok: a kemoterápia kezdete | 178 |
Alkaloidok | 180 |
Karbonsavak | 183 |
Karbonsavak elnevezése | 185 |
Karbonsavak fizikai tulajdonságai | 186 |
Karbonsavak előállítása | 188 |
Karbonsavak kémiai tulajdonságai | 189 |
Savi erősség | 189 |
Sóképzés | 190 |
Dekarboxileződés | 190 |
Oxidáció az élő szervezetben | 192 |
Fontosabb mono- és dikarbonsavak | 193 |
Zsírsavak | 197 |
Detergensek | 199 |
Prosztaglandinok | 201 |
A természetben előforduló hidroxi-karbonsavak | 203 |
Fontosabb hidroxi-karbonsavak | 204 |
Oxokarbonsavak (ketokarbonsavak) | 207 |
Ketontestek | 209 |
A trikarbonsav-ciklus | 209 |
A trikarbonsav-ciklus részfolyamatai | 212 |
Karbonsavak származékai | 214 |
Karbonsavészterek | 214 |
Észterek előállítása | 215 |
Észterek hidrolízise: elszappanosítás | 216 |
Egyszerű észterek | 217 |
Tioészterek | 219 |
Savanhidridek | 221 |
Savhalogenidek | 222 |
Savamidok | 222 |
Szénsavszármazékok | 224 |
Aminosavak | 228 |
Az aminosavak szerkezete | 228 |
A fehérjéket felépítő aminosavak csoportosítása | 229 |
Természetben előforduló ritka aminosavak | 231 |
Az aminosavak optikai sajátságai | 232 |
Az aminosavak sav-bázis jellege | 234 |
Az aminosavak kémiai reakciói | 238 |
Az amincsoport reakciói | 238 |
A karboxilcsoport reakciói | 242 |
Aminosavelegyek analízise | 243 |
Aminosavak elektroforézise | 243 |
Ioncserélő kromatográfia | 243 |
Nagyfeloldású folyadékkromatográfia | 244 |
Peptidek és fehérjék | 246 |
A peptidkötés térszerkezete | 247 |
Peptidek és fehérjék aminosavszekvenciájának meghatározása | 248 |
Amino- és karboxi-terminális aminosavak azonosítása | 249 |
A polipeptidlánc részleges hidrolízise: fragmentációja | 250 |
Edman-féle lebontás | 250 |
Aminosavsorrend megállapítása átfedő peptidek segítségével | 251 |
Peptidek szintézise | 251 |
Természetben előforduló peptidek | 253 |
A fehérjék általános jellemzése | 258 |
A fehérjék csoportosítása | 259 |
A fehérjék fizikai és kémiai tulajdonságai | 260 |
Fehérjék tisztítása | 262 |
Fehérjék térszerkezete | 265 |
Másodlagos szerkezet | 266 |
Harmadlagos szerkezet | 268 |
A fehérjeszerkezet típusai | 270 |
Negyedleges szerkezet | 272 |
Szénhidrátok | 274 |
Monoszacharidok | 274 |
A monoszacharidok sztereoizomériája | 275 |
A monoszacharidok gyűrűs szerkezete | 278 |
A monoszacharidok kémiai sajátságai, cukorszármazékok | 282 |
A monoszacharidok jelentősebb képviselői | 286 |
A monoszacharidok származékai | 288 |
A glikolízis: a cukor-foszfátok szerepe az intermedier anyagcserében | 291 |
Diszacharidok | 293 |
Nem redukáló diszacharidok | 294 |
Redukáló diszacharidok | 296 |
Oligoszacharidok | 298 |
Oligoszacharidok a fehérjékben: glikoproteinek | 298 |
Poliszacharidok | 299 |
Tartalék tápanyagok | 300 |
Vázszénhidrátok | 303 |
Mukopoliszacharidok | 305 |
A baktériumok wsejtfala | 307 |
Lipidek | 309 |
Foszfogliceridek | 310 |
Szingolipidek | 314 |
Szteroidok | 317 |
Koleszterol | 318 |
A biológiai membránok szerkezete és tulajdonságai | 320 |
Lipid kettősréteg | 321 |
Folyadék-mozaik membrán: fehérjék a lipid kettősrétegben | 323 |
A lipid kettősréteg aszimmetrikus összetétele | 324 |
Lipidek változó funkcióval | 325 |
D-vitaminok | 325 |
Epesavak | 326 |
Szteroid hormonok | 328 |
Szteroid-glikozidok | 331 |
Nukleotidok, nukleinsavak | 333 |
Nukleotidok | 333 |
Pirimidin- és purinbázisok | 333 |
Nukleozidok | 334 |
Nukleotidok | 337 |
Nukleotid koenzimek | 340 |
Polinukleotidok | 343 |
A dezoxiribonukleinsav (DNS) kémiai szerkezete | 343 |
A DNS kettős hélix | 345 |
A DNS szerkezetváltozásai | 347 |
A cirkuláris DNS és DNS-fehérje komplexek | 349 |
A DNS bázissorendjének meghatározása | 350 |
A ribonukleinsav (RNS) kémiai szerkezete | 352 |
Az RNS másodlagos és harmadlagos szerkezete | 354 |
Az RNS biológiai szerepe | 356 |
Név- és tárgymutató | 358 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.