Den Si-Hua I-II.

Előszó

Az orosz kiadás előszavából

A „Den Si-Hua"-könyvet két ember csinálta: maga Den Si-Hua szállította a tények nyersanyagát és én, változtatás nélkül, formába öntöttem.
A saját életünket vizsgálni nehéz művészet. Den Si-Hua még nem volt ura ennek a művészetnek.
Lelkesen fogadta el azt az indítványomat, hogy írjuk meg egy kínai diák biográfiáját. Féléven át naponta 4-6 óra hosszat beszélgettünk. Önként bocsátotta rendelkezésemre csodálatos emlékezőtehetsége mélységeit. Úgy kotorásztam benne, mint egy bányász. Felváltva voltam hol vizsgálóbíró, hol bizalmiférfi, hol interjúvoló, hol beszélgetőtárs és pszichoanalitikus.
Amit ilyként írtam, nem nevezhetem máskép, mint interjúnak. Mivel azonban ez az interjú egy ember életének több mint 26 esztendejét foglalja magában, „bio-interjú"-nak nevezem.
Den Si-Hua, mint diák, az én hallgatóm volt a pekingi Nemzeti Egyetem orosz szemináriumán. Hazája a délkínai Szecsuán, amelynek termékeny talaját 70 millió lakos kapája míveli. Hangtalanul jött be pekingi szobámba, lágy posztópapucsában, szögletes vállán könnyű ráncot vetett kerek köpenye a beesett melle fölött; hangtalanul és észrevétlenül tűnt el ismét Den Si-Hua az ő országában.
Nem volt kommunista. Apjának a Kuomintang-hoz tartozandósága úgyszólván örökségként ment át rá. A Kuomintang-tábornokok árulására fájdalmas felháborodással válaszolt, de nem lépett ki a pártból. Az ő nemzedékével nyilvánvalóan megtört a régi Kína vezető-osztályainak szociális energiája... Vissza