Előszó
Egy költői pálya feltárására vállalkozni nehéz dolog, pedig hálás feladatnak bizonyul Ihász-Kovács Éva költői útját feltárni, hisz élvonalbeli költőről van szó, olyanról, aki e rögös pályán már 35...
Tovább
Előszó
Egy költői pálya feltárására vállalkozni nehéz dolog, pedig hálás feladatnak bizonyul Ihász-Kovács Éva költői útját feltárni, hisz élvonalbeli költőről van szó, olyanról, aki e rögös pályán már 35 éve sikeresen halad, és talán a Parnasszus közelébe ért már.
Márai Sándor polgári írónk fedezi fel a „kislányt", a még gimnazistát egy pályázat ürügyén, ami, valljuk csak be, nem költői, nem irodalmi, hanem a „Hitelszövetkezetek jelentősége" c. országos pályázat volt. De ő öt oldalon keresztül a költészet eszközeivel győzi meg az olvasót és a zsűrit, hogy érdemes a szövetkezetbe belépni és a pénzt gyűjteni. Országos nagydíjat nyer, és a zsűri elnöke, Márai Sándor felfigyel rá. Hamarosan ott találjuk Márai Sándor író lakásán és feleségének, a „Szépséges Lola asszonynak" felolvasónője, társalkodója. Verseire a nagy író rábólint: „szépek, szűkszavúak, írjon sokat, Kedvesem, ezek bizony kezdeti költői tehetség eredményei"...
S a nagy Mester, aki ma már az égi Parnasszusról figyeli, elsőnek vette észre a költői tehetséget, hisz nemsokára az „egyetemen, ahol kutatómérnök és főmunkatárs", Dr. Polinczky Károly dékán, a kultuszminiszter biztatja: „Versei tehetségesek, miért nem küldi fel őket lapokhoz, biztosan szívesen közölnék? Szívesen beiskoláznám a »Kitűnőek Iskolájába!«" Hamarosan a Népi Kollégiumba hívja az akkori Új Hang. Nem mehet. Otthoni gondok marasztják. Mégis harcol. Beküldi verseit egy pesti pályázatra, és négy díjat nyer. Az egyiket felajánlja egy rászoruló társának. A Homérosz Irodalmi Kör tagjává avatja és az Országos Szövetség V.V. c. lapjában elkezd publikálni. Évente nyer első-első díjakat, harminc éven keresztül, kb. 60 díjat nyer napjainkig. Olyan bírálók terjesztik fel kitüntetésre, mint: Mezei András, Hegedűs Géza, Jobbágy Károly, Alföldi Jenő, Döbrentei Kornél, Görgey Gábor írók.
Vissza