Szerető Szemek meditáció

Előszó

Kedves Barátaim!
Nincs jobb emberi vonás, mint az együttérzés, Buddha ezt nagyon jól tudta. Ezért tanácsolja a lényeknek, hogy különösen ezt a tulajdonságot fejlesszék ki. Az alapvető szeretet személyen túli szintjének legszélesebb körű kifejezésére jelennek meg Szerető Szemek (Csenrézi, Avalokitesvara) különböző formái, azért, hogy a lényeket mindenütt segítsék. Európai bemutatásakor, 1974-ben Kalu rinpocse ragaszkodott ahhoz, hogy a következő meditációt tibetiül énekeljék. Az utolsó estén Párizsban - mielőtt visszarepült volna keletre - még hozzátett két hosszú imát ehhez a több évszázados szöveghez. Mivel a számunkra érthetetlen nyelven énekelt rituálék a független beállítottságú európaiakat erősen emlékeztetik a sötét korok nagyköveteire, a katolikus vagy ortodox egyházakra, ez soha nem lett igazán sikeres a mai német és szláv buddhizmusban. Bár senki sem tagadja a megjelenő erőteljes, jó energiákat, mégis a legtöbben furcsán érezték magukat csak tibeti szöveget recitálva. Sok reményteli, újonnan érkezőt - miután véletlenül eljutottak egy ilyen összejövetelre - nem is láttunk többé centrumainkban. Azért, hogy elkerüljük az ilyen veszteségeket - s mert ez az erő olyan értékes, hogy feltétlenül fel kell idézni -, kivettem belőle két imát, és a gyakorlatot mai nyelvre és fogalmakra ültettem át.
Váljon a modern nyugatiak hasznára az anyanyelvükön vezetett meditáció, és nyújtson elegendő magyarázatot akkor is, amikor tibetiül énekelnek.
Fejlesszék ki sokan az együttérzés nemes tulajdonságát! Vissza