Előszó
Kevés könyv lehet büszke arra, hogy megjelenését a közönség követelte azután, hogy annak minden részletét már hallotta. Ez már csak azért is meglepő, mert az emigráns könyvkiadás sok panasza közt az első és legnagyobb az, hogy a megjelent könyveknek nem akad elég vásárlója. Emiatt nagyon sok könyv meg sem születik, ami nagy kár, mert a könyv az a tanú, mely szellemi érdeklődésünkről még sokáig bizonyságot tehet.
A könyv, melynek címe Szeretem e napsütötte földet, bizonyságot tesz arról, hogy érdeklődéssel fordulunk új hazánk történelme felé, amit végre - Pénzes János jóvoltából - magyarul hallhattunk és olvashatunk. Ő volt az, aki felfedezete a hiányt és az igényt, és felkeltette a figyelmet, hogy Ausztrália történelme is érdekes. Kellett is, hogy felkeltse valaki erre a figyelmet, hiszen mi magyarok, csakúgy mint a többi bevándorlók, úgy tekintettünk Ausztrália múltjára, hogy az bizony a mi országunk történetének időben csak egy hatoda, és ez alatt a kétszáz év alatt ugyan mi történhetett, még csak háború sem volt.
Pénzes Jánosé az érdem, hogy ráébredtünk tévedésünkre: egy kifejlődő társadalom élete igenis tele lehet érdekes eseményekkel, váratlan fordulatokkal, egyéni és kollektív küzdelmekkel, míg elítéltek és kiváltságos szabadok betyárvilágából, egymásnak feszülő érdekek surlódásából, az erőszakos hatalom jogából és a jogtalanok erőszakából rendezett társadalom, jogállam, virágzó gazdálkodás született. Pénzes János álmodott egy nagyot és amikor ezt megvalósította, leomlottak a közönynek, az érdektelenségek a válaszfalai, mert a kérdéshez saját műfajának törvényei szerint nyúlt, mint színész és előadóművész. Igen, a közönség érdeklődését először az ő hangja, előadásmódja fogta meg, amikor sorozatát megkezdte előbb a melbournei, majd a sydneyi magyar rádió adásokon, és ahogy jöttek egymás után az érdekesnél-érdekesebb részletek, úgy vált a Szeretem e napsütötte földet sorozat a rádióhallgatók kedvenc műsorává. Tiszta hangjának, kellemes előadásmódjának sokat köszönhet a téma, de mint később kiderült, olvasmányként is megállta a helyét.
A Magyar Élet már a közönség kívánságára kérte el Pénzes Jánostól a sorozat közlési jogát és csak ennek során derült ki, hogy még ez sem elégíti ki az igényeket. Egyre-másra kapunk érdeklődő leveleket, kapható-e, kiadják-e könyvalakban? Az érdeklődők közül sokan haza akarják küldeni vagy vinni Magyarországra, köztük a látogatóban itt tartózkodók, akik egy-egy részletet hallottak belőle a rádióból, vagy elolvastak egy újságból.
Végül is felmerült a kérdés: kiadjuk-e? Ennek érdekében kérdést intéztünk a Magyar Élet olvasóihoz. A beérkezett válaszok meggyőztek minket arról, hogy a könyvnek közakaratból meg kell születnie.
Ez a rövid története Ausztrália első magyarnyelvű történetének, mely a Dezséry Ethnic Puclications és a Magyar Élet közös gondozásában, az Olvasó kívánságára jelent meg Melbourneben, új hazánk iránti érdeklődésünk bizonyságaként az Úr 1984-ik évében.
Vissza