Szerencs város története (dedikált példány)

Előszó

Túl az első sikeres könyves bemutatkozásokon, Belinszkyné Nagy Irén újabb kötettel jelentkezik. Régen dédelgetett vágya látszik beteljesedni Szerencs történelmi múltjának, részben jelenének megírásával verses elbeszélés formájában.
Nemzedéke nem tartozik a szerencsésebbekhez. Háború, igazságtalanságok sorozata keserítette életét. Nélkülözések közepette emelkedett felül saját bajain. Született tehetségének korai kibontakozásában nem kedvezett a megélt idő. Nem akadt bíztató segítségre sem. Saját szorgalmának, emberségének, a tehetség erejének, a gyermek- feleség- anyaszerepekben megvalósult életének köszönhetően bátran vállalta és teljesítette a sokszor szunnyadni kényszeridő gondolatainak írásba, versbe történő foglalását.
Kora fiatalságától kezdve szenvedélyesen hódol az írásnak. Minden verséből kicsendül, hogy életének legnagyobb élménye a Föld, a haza, a család, fogadott, részben a sors által is választott városa iránti szeretete, hálája és hűsége. Verseiből melegség, az emberek iránti megbecsülés árad.
Könyvében a maga szigorú valóságban idézi meg a város történetét, beleszőve saját élményeit, emlékeit is. Meghatoltan szól a régmúlt időkről, a jelen eseményeiről. Mit szeretett volna elérni munkájával? Többek között talán azt, hogy ébredjen fel az érdeklődés, az olvasó kíváncsisága a város iránt, és minél többen megismerjék, megkedveljék Szerencs történelmi, szellemi gazdagságát. Nem akart hivalkodóan nagyot alkotni, hanem a tőle megszokott visszafogottsággal, szerénységgel a meglévő értékeket menteni, másokkal is megismertetni, melyekhez lírai hangulatú gondolatokat fűzött. Vissza