Hód-mező-vásárhely története III.

Tartalom

ELŐSZÓ
C.
A leigáztatás kora.
1526-1848.
I. ÁLTALÁNOS KULTÖRTÉNET.
1. A török és a Fekete ember dúlásai e vidéken. -
Zápolyainak hódolunk, de Ferdinándnak is vannak
hivei. - Ezek János királyt, mikor városunk felé
utazik, megtámadják. - Végre is a törökkel szövetkezett János marad ura az Alföldnek. - Pestyéni Gergely földesúr. - Az urak egymás jószágait dúlják. - János hatalma megszilárdúl. - Jaksics Márk végrendelkezése Csomorkány és Sámson felől. -
Özv. Porkolábné és fiai a nyulszigeti apácákkal és
a Csanádi káptalannal Mágocs és Libec felett versengenek. - Jaksics Márk megváltoztatja végrendeletét, melynek azonban unokatestvére, Demeter, ellenmond. - Verbőczi halasztó ítélete Csomorkány, Kutas és Sámson ügyében. - Márk ezeket nejének
zálogosítja el és bocsátja birtokába, kinek számára
Urnépét is megszerzi. - Márk halála után rokonai
megtámadják az özvegy jogát. - Pestyéni országbiro itéletileg megfosztja őt és leányait a birtoktól. - A Porkoláb fiuk új adománylevele Mágocs és Libec birtokáról. - János király egyeduralkodása e vidéken. Ebbe Ferdinánd is beleegyezik. - 1526-1538.
2. Szulejmán a tiszántúli tartományt János-Zsigmondnak ajándékozza. - A Körös-Maros köze kormányzója Fráter György püspök lesz, tényleg azonban a
török csapatok özönlik el. - Hivatalosan hol Magyarországhoz, hol Erdélyhez számitják. - A Jaksics uradalmakon Fráter és Petrovics kapkodnak. - A
török e vidéket hadi és közigazgatási tekintetben
szervezi. - Csak Gyula vára áll még, honnét zsarolják vidékünket. - Vásárhely a Pestyéni örökösöknek adományoztatik, tényleg azonban a defterbe
beiratik, ezzel a szultán birtokába bekebeleztetik s
járási székhelylyé tétetik. - Mindamellett Körtvélyes
és Solt, nemkülönben Vásárhely, Rárós és Rétkopáncs birtoka felett a Parlagi és Zeleméri, továbbá a Pestyéni, Móré és Losonczy családok törvénykeznek. - Egyidejűleg Izabella is kormányhatalmat gyakorol itt. - A bátori egyezség által Magyarhonhoz kapcsoltatunk. - Fráter újabb kisérlete a
Jaksics uradalmak elnyerése tárgyában. - A bátori
egyezség a törököt felbősziti. - Szeged veszedelme. -
Vármegyénket harc dúlja. - A birtokos nemesség
elmenekül. - A vármegye feloszlik. - A közigazgatás megmaradt szervei. - A káptalani és püspöki jószágok közprédára jutnak. - A földesurak a távolban is biztosítják itteni jogaikat. - Móré Kata, a Pestyéniek és Losonczy István, ki, mielőtt hősi
halált halna, leányaira örökitteti Vásárhelyt. -
Községeink állapota ez időben. - Egyetlen erősségünk Gyula vára, mely a királyi, földesúri és püspöki adókat behajtja s melynek tartozékáivá tétetünk. - A birtokos nemesség ez ellen fellázad. - A király a hűtlenek javait s a gazdátlan birtokokat
elajándékozgatja. - Mágocsy G. P.kutast, Újvárost
és Mágocsot, Olcsárovics Csomorkányt és Tótkutast
nyerik. - Csomorkány, Földvár és Fecskés urai. -
Osztály a Jaksics örökösök közt. - Sámson és T.-
kutas Dóczynénak esik. - A tiszántúli urak elszakadnak a királytól s Erdélylyel egyesülnek. -
1539-1556. 27
3. Feskés, Vásárhely, Csomorkány, Újváros, Mágocs,
Derekegyháza, Rárós és Kopáncs új urai. - Vásárhelyhez Zay, Liszthy és Viczmándy szereznek jogot. - A gyulai vártisztek hatósága és követelései
nálunk. - Községeink és földesuraink az adóösszeirások szerint. - Csulai Kende Péter, Szokoli Gy. és Varkocs T. követeléseik. - Miksa újabb adományozásai Csomorkány, Sámson és Kutas tárgyában. -
Telegdy I. összeirása. - Kerecsényi újabb zsarolásai. - Miksa Tiszántúlt elfoglal ja János-Zsigmondtól, kinek oltalmára Hasszán, majd maga Szulejmán császár jönnek. - Utóbbik a Körös-Maros közét János-Zs.-nak vissza adja s Gyula vára ellen Petrev pasát
küldi. - A birtokos nemesség ismét elmenekül. -
A királyi vezérek az útba eső vidék előzetes elpusztítását rendelik. - Kerecsényi és Mágocsy várkapitányok ezt ellenzik. - Az előnyomúló tatárok
Szőllősön elsáncolják táborukat. - S innét kiindúlva
dúlják fel és öldösik e vidéket. - Iszonyú kegyetlenségeik alatt városunk és falvaink is megsemmisülnek. - Gyula vára török kézre jut. - 1556-1566. 49
4. A török alatt községeink újra felélednek és gyarapodnak. - A város nagyobb és nagyobb bérleti összegekért birja azokat. - Aztán török bérlők kezére
jutunk. - A püspökök is dézmát szednek. - A
Móré-féle birtokokat a király Zay és társainak adományozza. - Cs. Kende P. és Mágocsy Gáspár Vásárhely, Kéktórárós és R.kopáncs ügyében óvást
tesznek. - Miksa király az erdélyi fejedelmet a tiszai
részekből kiszoritja, de az anyaország nem csatolja
vissza magához, csak földesuraink útján marad fenn
a kapcsolat. - A Losonczy lányok felújitják jogaikat
a városhoz. - Mágocsy G. Újvárost és P.kutast
birja. - Mosóczy püspök dézmálása. - Városunk
és községeink ismét pusztúlásra jutnak. - A kóbor
katonák és hajdúk zsarolásai. - Ez utóbbiak állandó
rémei az országnak, de minden párt szemében szükséges rosszak. - 1568-1692. 66
5. Gorsa és Batida a Barcsai kezén. - Szinán nagyvezér. - A krimi tatárok és a szultán serege pusztítva vonúlnak át vidékünkön. - Báthory Zs. fejedelem Rudolffal szövetkezik. - A rácok és hajdúk dúlásai. - Harc e vidéken Csanád, Makő, Temesvár alatt. - Szeged, Lippa magyar kézre jutnak. - Temesvár oltalmára s az alvidék elpusztítására a
tatárok ide visszarendeltetnek. - Nyáry Pál Vásárhelyt birtokba veszi. - Csomorkány, Férged, Tót-
kutas, Szollős, Fecskés, P. kutas, Gorsa végkép' elpusztittatnak. - Az erdélyi fennhatóság e vidéken helyre áll. - A fejedelmek adományozásai miatt az
országgyűléseken panaszkodnak. - Rudolf király
Férgedet, Makót Szokoli Péternek adja, a Losonczy-uradalmakat pedig Forgács Zsigmondnak. - Vásárhelyt magának tarja fenn. - Tényleges birtokos a
török. - Rácz Márton hajdúi dúlják a várost. - A
hajdúk további ismertetése. - Teljes felfordúltság e
vidéken. - Bocskay fölkelése. - Erdélyhez kapcsoltatunk. - 1593-1608 78
6. A török ereje meggyöngül, a végbeli csapatok portyázásai szaporodnak. - Vásárhelyt Várday Kata cserébe adja Lugosynak nagymadai birtokaiért. -
Az erdélyi fejedelmek a hajdú vitézeknek kedveznek
s Batidát Cserepesnek, Férgedet Kovácsnak ajándékozzák. - Viczmándy Kristóf Szentkirályról és Rárósról jövedelmet húz, az óbudai apácák Veresegyházát és Derekegyházát követelik. - Móricz Márton
Mágocshoz tart igényt. - Bethlen Gábor Vásárhelyt
a lippai adózástól felmenti s a hajdúk ellenében
Mehemet pasa oltalmára bizza. - Ez megfenyegeti
a hajdúkat. - Lippa török kézre jut. - Makó, Szeged, Vásárhely visszatérnek a magyar király kormánya alá. - Utóbbiak panaszai Bercsényi Imre és a
Csanádi püspök ellen. - Mehemet a vásárhelyiek
sérelmei miatt panaszt emel Bethlen előtt. - Bercsényi és a többi földesurak súlyos helyzete.- Bethlen
újabb adományozásai Batidáról, Panad s Kovászdiról. - Móriczot megfosztja javaitól. - A vásárhelyieket a váci dézma alól akarja mentesíteni. -
A vidék a nagykárolyi értekezleten tisztáztatni akarja,
hogy melyik állam kötelékéhez tartozik ? - Kovács
és Szénási hajdútisztek foglalásai. - Móricz újabb
szerzeményei. - A váci és csanádi püspökök dézmaszedési joga Csongrádmegye területén. - Ennek népességi viszonyai. - A magyar királyi és földesúri
befolyás erősbül. - A város az utazó katonacsapatoktól szenved. - A vidék nyomora és a város elpusztúlása. - Bethlen háborúja II. Ferdinánd ellen.
- Dallos püspök a vásárhelyiek dézmájáról. - A
város gyarapodása. - Györfy J. joga Körtvélyes,
Solt, Mágocs, Kétlebec, Veresegyház, Barc és Leng
irányában. - Móricz birtoklásáról erdélyi vizs-
gálát. - A Rákóczyak joga a Mágocs-féíe birtokokhoz. - A Cserepesyek Batidáról újabb adománylevelet nyernek. - A csongrádmegvei községek
lassú fejlődése. - 1608-1634. . . 92
7. A magyarhoni kormány befolyása vidékünkön mindinkább erősbűl. - Bercsényi adomány levelet szerez Vásárhelyre, Pereskutasra és Monyorósfecskésre. -
A régibb tulajdonosok elhallgatnak. - A vidék közjogi viszonyai Rákóczy György és vetélytársa, a porta és a magyar királylyal szemben ismét összezavarodnak. - A város újra elpusztúl, de csakhamar
helyreáll. - A végbeli tisztek elfoglalják és védik
a várost. - Ilosvayné Körtvélyes, Szőllős, Mágocs,
Kétlebec és Leng használata ellen óvást emel. - A
város Szentkirályt az Őry nővérektől megszerzi,
Keglevich M.tól pedig Mágocsot, Pereskutast, Újvárost és Körtvélyest bérli - Bercsényiné sérelmével. - A vásárhelyiek és makaiak gyűlölködése
a szomszéd rác telepesek ellen. - Ali bég e miatt
panaszt tesz. - Turóczy, Jakucs és Csanády Csomorkányt és Fecskést kapják. - Széll Mihály Batidát, Csárpát, Derekegyházát, Gorsát, Fecskést, Mártélyt és Szőllőst veszi birtokába. - Kerekes János Batida és Gorsára, K. Kis Péter és András Fecskés
s Orosházára, D. Erdélyi G. Férgedre, a Keresszegi
Kisek szintén Férgedre erdélyi, - Kovács, Zólyomi,
Török Bálint Fecskésre, Lelére, Csárpára, Tótkutas
és Pereskutasra magyarhoni adományt kapnak. -
A török tiltakozása. - Szentesi harc s a vidék elpusztúlása. - A korona befolyása növekszik. - Csongrádmegye Heveshez csatoltatik. - Vásárhely
Csongrádmegye kötelékébe lép, de Borsod is magáénak követeli. - Visszakapcsoltatás Borsodhoz s adózás a magyar királynak. - 1635-1649. . . .113
8. A nemesek foglalásai s a hajdúk zsarolásai. -
Vásárhely Borsodmegye előtt panaszt tesz. - A Bercsényiek hirnevének alászállása. - Bercsényi Miklós Vásárhelyt zálogba adja. - Azt Ráróssal, Szenterzsébettel, Szentalberttel és Kéktópusztával együtt Pap János foglalja el. - Hegyesyné is számot tart Vásárhelyre. - Széll M., Török B., Széki P., Hatvani és Keglevich birtokszerzéseik. - Balassa Imre,
Batida ura ellen, Makripodáry püspök óvást tesz. -
A végházak őrsége továbbra is az alföldre jár rabolni. - Itt minden törvényes rend felbomlik. - A véghelyek fizetetlensége és rablásoktól eltiltása. -
A délvidék megyéi egymással szövetkezve a jobbágyságot fegyverzik fel. - Kende Gábor zsarolásai Vásárhelyen és egyebütt. - A török előnyomúlása e
vidéken. - A vasvári béke után a magyar katonai
rablások ismét megkezdődnek városunkban is. -
Borsodmegye ezeket a kassai országgyűlésen panaszolja el. - A város Wesselényi nádorhoz fordul orvoslatért, aki a fosztogatásokat keményen eltiltja.
- A város terjeszkedése, - Elfoglalja Szentalbert,
Szenterzsébet, Bárós, Igló, Tótkutas, Szenttornya
pusztákat, mi ellen Török B., Széli M. és Pálfy püspök óvást tesznek. - Utóbbik visszaköveteli a püspökség régi birtokait s az új földesurak bitorlásai
ellen védekezik. - A város Soltot, Kéktóráróst, Rétkopáncsot használja. - Viczmándy e miatt tiltakozik és fenyegetődzik. - Makripodáry püspök is újra
követeli itteni jószágait s Pereskutast és Mágocsot,
a Csanádi püspök javait, magának adományoztatja. -
A város Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Férgedet
és Tömpöst, Kecskést, Csomorkányt, Orosházát birja.
- Bercsényi M. Széli Miklósra bizza itteni jószágait. - De ezekhez most mások tartanak igényt. - A Básthyak, Csanádyak és Lórántfy Zsuzsanna Csomorkányhoz és Kecskéshez szereznek jogot. - Dobóczy és Széll M. Gorsát, Széky P. Derekegyházát,
Szőllősy Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Hatvani
Soltot, Keglevich Algyőt és Mindszent birják. -
1650-1666 ... . 133
9. Básthyné óvása a város terjeszkedése ellen. - Bercsényi a Vajér-melléki perben Básthyné hatalmaskodását megtorolja. - Hasonlóan jár el Bárós
ügyében Pap János ellen. - Földvárt, Orosházát és
Ráckevét a királytól felkéri. - Csanády J. óvása
Csomorkány tárgyában. - Bonyodalom Mártély
birtoka felett Balajthy, Zichy és az Eszterházyak
miatt. - Szokoli G. a várost és tartozékait a pálos
szerzeteseknek, majd Dévényi Ferencnek adja el. -
A végbeli katonák kirabolják az alföldet. - Spankau
és a vármegyék intézkedései ez ellen. - Bercsényi
föllépése a városunkat rabló Cserépy ellen. - Borsodmegye erélyes igazságszolgáltatása. - Csáky Ferenc is oltalmára kél pusztai földesurainknak. -
Kaszás István Bercsényi föllépésére száműzetik. -
A Wesselényi-féle összeesküvés. - A kurucok az alföldre bujdosnak. - Pereskutast és Csárpást a Csanádi püspök visszakapja. - Makó a királynak adózik. - Balassa J. fosztogatásai Férgeden s vidékén. - A földesurak Bercsényi kivételével adót
innét már nem húzhatnak. - A város zálogba veszi
Férgedet, Körtvélyest és Csomorkányt. - Utóbbik
érdekében a Csanádyak óvást emelnek. - Básthy
J. a maga csomorkányi, fecskési és orosházi birtokait a vásárhelyieknek adja át. - Solt, Bétkopáncs és Batida is ezek birtokában. - A város a borsodmegyei adót nem akarja fizetni, miért az panaszt emel ellenünk. - A város viszont Borsodmegye
ellen panaszkodik. - A város foglalásai ellen Janka
P. és Szűcs Gy. tiltakoznak. - A katonai fosztogatások tovább tartanak. - Ez ellen a farkiak városunkba menekülnek. - Balassa J. Férged miatt
fenyegetődzik, s Sós Balázst küldi a város megsarcolására. - Ez Balassa B.nak és Básthy J.nak haszonbért fizet. - Tököli I. felkelése. - A rabló
katonák városunkat és az alföldet elözönlik. - Az
országgyűlés megbélyegzi a rabló végbelieket. - Az
Alföld és a város hátat fordit a német kormánynak
s Tökölihez pártol. - E példát Borsod-, Csongrádmegye s Bercsényi M. is követik. - A kuruc országgyűlés adónkat leszállítja. - 1667-1682. . . . .150
10. A király hazánkból a törököt kiűzni, ez pedig
Bécset elfoglalni törekszik. - A török vereségei. -
Bercsényi és Tököli. - Utóbbik táborozása a délvidéken. - Ezt a mozgó hadseregek s különösen a császáriak dúlják és nyomorgatják. - A tatárok
Szentesen. - A császáriak Szegedet támadják. -
Bécsben az Alföld visszafoglalására keritik a sort. -
Szegedről a törököt kiverik. - Bercsényit annak
kapitányává nevezik ki. - Veteráni a tatárokat
határunkban megveri. - A város a császáriak hatalma alá kerül, de a török és Tököli is adózásra szoritja. - A drágaság. - Eleségszállitásaink. -
Mindenfelől zsarolnak, de kivált a németek. - Caraffa
katonai kormánya alá jutunk. - A király katonáit
a rablástól tiltja. - A város lakosai messze kiterjesztik a határt. - A Semseyek földesurasága. - A király hatalma mindinkább megerősödik itt. - A
Csomaköziek Batidán. - A dézma felett a váci püspök és a császáriak összetűznek. - A gyulai török pasa is adót követel. - A török, a császáriak és
Tököli hadjáratai e vidéken, - Utóbbiak kegyetlenkedései városunkban. - Tököli elhagyja e vidéket. - A város Bercsényi védő szárnyaira bizza
magát s a pusztákért is neki adózik. - Sámson és
Kecskés birtokjogát a Semseyek újra rendezik. -
A török végső erőfeszitései az Alföld megtarthatásáért. - E célból Tökölit is újra ide rendeli. - A császáriak újabb, iszonyú pusztitásai. - A szultán
az Alföldet Gyulavár élelmezésére szoritja ; de ez a
császáriaknak szállit eleséget. - A török dühöngése
e miatt. - A lakosság elmenekül a török-tatár
rablók elől s üresen hagyja a várost. - Az egész
vidék pusztaságra jut a katonai zsarolások és kegyetlenkedések miatt. - A kurucok szorultsága e vidéken. - Gyula várát visszafoglalják a töröktől. -
1683-1695 167
11. A kormány árúba veti a visszafoglalt országrészt
s a régi tulajdonosokat igazolásra szólitja fel. -
Intézkedés Mágocs és Fecskés eladása felől. - Dvornikovics püspök keresni kezdi itteni jószágait. - A zentai győzelem. - A tisza-marosi határőrség. -
A karlovici béke. - Csongrád- és Csanádmegyék
visszakapcsoltatnak Magyarországhoz. - A kormány
intézkedése ezek benépesitése tárgyában. - A katonai parancsnokok a nép kimélésére utasittatnak. - A szegény jobbágyság tódul e vidékre. -
Vásárhelyt is újra megülik. - A község megalakul, gyorsan növekedik s Bercsényivel egyezkedik a taksára. - Ez a külföldi pénzeket kitiltja a forgalomból. - A megszállott puszták. - A csanádi és váci püspökök itteni javaikat elfoglalják, ezeket
betelepiteni és a vármegyét helyreállitani iparkodnak. - Az új szerzeményi bizottság és a kincstári ispánság korlátolják a püspöki foglalásokat. - A
katonai garázdálkodások megszűnnek. - Bercsényi
a felkelést szitja. - A kormány a várost Schlick-
nek adja el. - Ennek következtében összeírást készítenek s az adomány levelet is kíállitják róla. - Schlick átveszi a várost. - Ezt azonban időközben
tévedésből a Német Lovagrendnek is eladják. - Ez
is felesketteti a várost a maga hűségére. - Az újszerzeményi bizottság a pusztának nagyobb részét a dézmával együtt a csanádi püspöknek engedi át. -
A Rákóczy forradalom kitörése. - A rácok a vidéket
dúlják, de városnnkat kímélik. - Rákóczy megfenyitésökre Bottyánt rendeli ki, a délvidék oltalmát pedig Károlyira bizza. - A város a felkelést támogatja, de a császáriakkal is jó lábon áll. - Bercsényi rendelkezése Csongrádmegye hadi jutaléka felől. -
A forradalmi és a császári hadműveletek vidékünkön. - Károlyi a városból a gyevi révet őrizteti. - Városunk és a szomszéd községek népét kitelepítik.
- Schlick hazatérésre és a császár hűségére inti a
lakosságot. - A város Rabutint élelmezi, Tótkomlós
pedig a kuruc tábornak szolgál. - Bercsényi, Bertóthy, Deák és Károlyi a városban. - Bercsényi megszámoltatja a várost s ennek taksáját felemeli. -
A várost és vidékét Csajághy kurucai védik. -
Eleség-szállitás Rákóczy főseregének. - A kurucok
garázdálkodása a városban. - Ennek hírszolgáltatásai a felkelőség részére. - A hadjárat a nagy hideg és pestis miatt megakad. - Bottyán meglakoltatja az ellenünk törő rácokat, majd hirtelen elhal. -1693-1709 . . .188
12. Bercsényi a várost haszonbérbe adja Károlyinak.-
Ez Halász Péter által behajtja a hátralékot, enged a
taksából s pártfogásába veszi a várost. - Ujabb
szállítások a szolnoki vár s a kurucok részére. -
A császáriak is körülfogják a várost. Tököli rác
vezér pedig megrabolja. - Károlyi megköti a szatmári békét s megtartja csongrádi uradalmát.- Schlick is ragaszkodik földesúri jogaihoz s védi a várost a
katonai terheltetések ellen. - A város a püspöki
dézmát bérbe veszi. - A város a szegedi katonai
hatóság és kincstári ispánság kormánya alatt.
Schlick a mártélyi foglalást megakadályozza. - A
város gyarapodik s tornyot épít. - A céhek alakúlása. - Pap Gy. bíró Károlyi földesuraságát támogatja. - Adózunk mind a két úrnak. - A Vicz-
mándyak Körtvélyest eladják. - Nádasdy csanádi
püspök kézhez veszi itteni javait s ezek egy részét
a városnak bérbeadja. - Bécsben a vármegye visszakapcsolását s szervezését hátráltatják. - Adóösszeirást rendeznek. - A birák panaszkodnak ez ellen
s megeléglik a kétfelé való fizetést. - Schlick eltiltja a várost a Károlyinak való fizetéstől. - Ez karhatalommal veszi be rajta követelését. - Herbeville oltalomlevele a városnak. - A város szállitásai a török háborúban Jenő herceg részére. - A
város Károlyi földesurasága ellen Bécsben panaszt
emel. - Károlyi a város előtt bizonyitgatja a maga
jogait. - Schlick emeli a taksát, egyszersmind a
városnak ajánlatot tesz, hogy váltsa meg magát a
jobbágyság alól. - Károlyi tüntet loyalitásával. -
A birák titkon neki is fizetnek. - A lakosság e
miatt nyilt lázadásban tör ki s kezd szétoszolni. -
A dézma haszonbérletétől megfosztatik. - A csanádi
püspök határunk nagyobb részét a várossal együtt
magának követeli s ezt visszaakarja kapcsoltatni
Csanádmegyéhez. - Althan váci püspök szintén magának követeli Csongrádmegyét, Szegedet, Vásárhelyt s ennek kikapcsolása ellen óvást emel. - A
város földesurainak támogatása mellett új templomot
épit. - A lakosság újra fellázad a Károlyinak való
adózás ellen s biráit börtönre hányja. - Schlick
katonai erőt rendel Károlyi követelései ellen a város oltalmára. - Ez végre tudatja Károlyival, hogy neki többet fizetni nem fog. - Károlyit Bécsből is
eltiltják a város adóztatásától. - 1709-1720. . . 216
13. Károlyi Pálfi útján követeli magának a várost. -
Ez elutasítja s a város megvételét ajánlja. - Schlickkel az alkudozás megkezdődik. - A váci püspök óvást tesz a város templomépitése ellen. - Schlick
és Károlyi segitik abban. - Pap Gy. biztatja Károlyit a megvételre. - Ennek neje ellenzi azt. -
Maga a király jár közbe, de Schlick készfizetést
követel. - Károlyi kölcsönt vesz fel s a Csongrád- :
megyei uradalomra megköti az alkut. - Csöndességre és hűségre inti a várost és belenyugvásra nejét. - Jasztrabszkyt és Pap Györgyöt küldi a városba. - Ez biztosítékot követel régi szabadsága felől, nem vállal jobbágyi szolgálatot, megegyezik
vele a taksára s a p. dézmához ragaszkodik. - Károlyi megbántódása a király és az országgyűlés által.
- A vallásszabadsággal megnyeri magának a lelkeket. - A király, ámbár az adásvétel jogosságához
kétségek férnek, kiadja az adománylevelet. - Ennek
tartalma. - Pénzhiány a kincstárnál és Károlyinál.
- Utóbbiknak a város is segítségére megy. - Károlyi vásárjogot szerez a városnak, kiadja a templom szabadalomlevelét s a várost Széplaky tisztségére bizza. - Pap György mellőztetése. - Károlyi ismételt izben beiktattatja magát az uradalomba, minek többen ellene mondanak. - Károlyi a város
pusztáihoz igyekszik jogot szerezni, de mindenfelől
útját állják. - A jogvédelemről gondoskodik s külösen készül a Német Rend ellen. - Akadályok Bécsben. - A Rend egyezkedési ajánlata. - Károlyi végre elfogadja azt s kifizeti a Rendet. - Kiegyezés Harruckern-nel és a csanádi püspökkel. -
A b. Zayak keresete. - A lakosság nem akar a
jobbágyi állapothoz szokni. - Izgatják és szétoszolni
készül. - Károlyi emeli a taksát s lassanként földesúri haszonvételéhez és hatalmához szoktatja a lakosságot, melynek a pusztákat használatában hagyja.
- A város templomot és iskolákat épit. - Károlyi
pátriárkhális viszonyt tart vele, de mindig több-több
terhet ró rá. - Készül a külországi háborúhoz. -
A Péro-féle lázadás kezdete. - Matulai ismertetése.
- A nép nyiltan beszél a fölkelésről s ezzel rokonszenvez. - Károlyi hadi készületeit félremagyarázza. A lázadás kitörése s elfojtása. - A lakoltatás. - A
város ettől megmenekszik. - 1721-1736 237
14. Károlyi a várost zálogba akarja vetni. - Kiegyezik
a makai határra a csanádi püspökkel. - A birák az
elzálogosítás ellen. - Eleségszolgáltatás a török háborúra. - A pestis kitörése. - A helytartótanács, a vármegyék és Szeged intézkedései. - Biráink az
óvintézkedéseket elhanyagolják. - A pestis Ujutcán
föllép. - Az alispán rendelkezései a ragály korlátozása tárgyában. - A lakosság ezek ellen fellázad. - Károlyi Ferencet királyi biztosnak nevezik ki. -
Az ellenszegülés megtörése. - A helytartótanács
intézkedései a városra nézve. - A hadiszállításokra
szorítják a lakosságot. - A város költségei a pestis
alkalmából. - Ennek megszűnése. - Az eleségszállitások és fuvarszolgáltatások kimutatása. - Neipperg tábornok oltalomlevelet ad a városnak. -
A magvaszakadtak hagyatéka felett Károlyi Sándorral
a város meghasonlik. - A megye beavatkozása. -
A taksa ötezer forintra emeltetik. - Megdöbbenés
városszerte és kiegyezés a földesúri haszonvételekre.
- Az uradalmat Károlyi Ferenc veszi át, újabb
egyezség köttetik 5500 frt mellett. - Az osztrák
örökösödési háború hatása városunkra. - Ezt a
Károlyi ezred hadfogadó helyévé teszik. - A vásárhelyiek a cibakházi katonai lázadást elfojtják. - Károlyi Sándor halála. - Altban püspök látogatása s óvása a ref. templom ellen. - Orosháza és Komlós megtelepitése miatt a lakosság károsúl. -
Összeütközések a határok bizonytalansága következtében. - Ezek törvényes úton kitűzetnek. - A Török-Czeglédi-féle versengés. - A város a nemesek letelepedése ellen. - Zavargás az »örökös jobbágyságig miatt. - A város a földesúri haszonvételekre újabb alkut köt s biztositja a taksás jobbágyságot- Károlyi a várost a kath. templom építésére szólitja fel. - Erőszakoskodás a vesztőhelyen
a barát ellen. - A gróf biztositó levelet ád a városnak a ref. vallás gyakorlására, a város viszont költséget ajánl a kath. templom épitésére. - A
reformátusokat Algyőről kiüldözik s ezek nálunk
telepednek le. - 1737-1752 268
15. A túri egyházi botrány. - Törő gondnok és Pető
Ferenc szövetkeznek. - Utóbbik Törökországban
konspirál és itten összeesküvőket toborz. - Rákóczy, Bercsényi és a kurucság emlékei. - Országos elégűletlenség. - Bujdosó és Jenei izgatásai. - Halász Zsigmond és Vértesi szentandrási biró. - Törő
és Pető fegyverfogásra megegyeznek. - Halasról az
összeesküvést fölfedezik. - Ennek terve. - Petőt
az indúlás percében elhagyja bátorsága. - A felkelők
Túrra vonúlnak Körösi és Becsei vezérlete alatt. -
Utóbbit azonnal elfogják. - Törő visszahúzódik. -
Jenei menekül. - A felkelők Túrkevén elfogatnak
s Szolnokra és Vásárhelyre kisértetnek. - Az udvari kamara első értesülései. - A csongrádi és hevesi alispánok. Károlyi Ferenc és Barkóczi püspök
jelentései. - A szolnoki sókamara és Szeged város
tudósitásai. - Az udvari kamara katonai erőt küld
ki. - A királynő külön törvényszéket rendel. - A
foglyok Budára vitetnek s velők együtt a birák is.
- Károlyi is kompromittálva volt. - Buzgólkodása
Halász és Vértesi nyomozásában. - A debreceni álhirek. - Batthyány nádor józan felfogása. - Szaplonczai és a vásárhelyi lelkészek is gyanú alatt. -
A foglyok vallomásai. - Ujabb elfogatások. - Szőnyi
lelkész verses munkája a város mentségére. - Az
udvar az értelmi főszerzö után nyomoztat. - Kath.
propaganda a foglyok között. - Báthori főbiró
hitehagyása. - Az Ítélet és a végrehajtás. - A királynő annak a városra vonatkozó részét enyhiti. - Kaszárnya épitést rónak rá. - Jutalmazások. - A
lakosság fél a kaszárnya épitéstől. Szaplonczai,
Szőnyi és a vármegye közreműködése a város felmentése érdekében. - Küldöttség a királynőhöz. - A kancellár Károlyi közbenjárását ajánlja.- A várost megakarják fizettetni. - Károlyi elszánja magát
a közbenjárásra. - Tanácsokat ád s lépéseket tesz
a megyénél, nádornál stb. - A helytartótanács és
a királynő nem engednek s a makacs város ellen
vizsgálatot rendelnek. - Szabadulás a büntetéstől. -
1753-1756. 295
16. Uj úrbéri rendeletet adnak ki, mellyel a jobbágyok
terheit sulyosbitják. - Azok visszautasítják a rendeletet s vetetlenül hagyják a földeket. - A birák a vármegye és Károlyi Antalné közbenjárását kérik.
- Ferenc gróf pirongatja őket. - Ezek a kath.
templom költségeire s egyéb a jobbágyságra háritott
terhekre utalnak. - A papok közbenjárnak. -
Végre engedett a földesúr. - Ennek hasznai az új
úrbéri rendeletből. - A városba kath.-ok és lutheránusok telepíttetnek. - A ref. egyház kivonja magát a város kormányzása alól. - A váci püspök egyházlátogatása. - A lakosság kath. templom épitésre szorittatik. - A kath. szertartások kormányi hatalommal terjesztetnek. - Városháza épittetik. - A
nép elégedetlen Báthorival s ezt a biróságból kihagyja. - Az uraság törvénybiróvá teszi. - Panaszok az uradalmi tisztek ellen. - 1756-1768 324
17. Mária Terézia rendezi a jobbágyság sanyarú helyzetét. - A város zúgolódik az úrbéri szabályozás
miatt. - A nyomtatott urbáriumnak nem hisznek. -
Az ügy a vármegyén. - Árviz. - A város méltatlan
eljárása Szőnyi Benjámin ellenében. - Per a Zayakkal
a város birtokáért. - A Károlyiak ezért fizetnek. -
A város panaszt emel a földesurak ellen. - Andrási
királyi biztos. - A királynő jóakaratú rendelete. -
A város urbáriuma elkészül. - Ennek tartalma. -
A földesúr és a város elégedetlensége. - Zavargások
a földmérésnél. - Általános békétlenség. - A lázongók követeket küldenek Bécsbe. - Ezek a szédelgő Páriz-Pápai befolyása alatt a népet az »igazi
urbáriom«-mal még jobban félrevezetik. - A lakosság új urbáriumot követel. - A vármegye tisztviselői képtelenek a lázongást elfojtani. - Teljes anárkhia.
- A tanács közbelépésére Andrási a népet kihallgatja, a vezéreket pedig elfogatja. - A birák magok sincsenek az új renddel megelégedve, Andrási a panaszokat a megyéhez utasitja. - Károlyi a kancellárnak ir. - A lázadás vezéreit börtönre és száműzetésre Ítélik. - A város Andrási közbenjárása mellett
egyezkedik földesurával. - A helytartótanács rendelete az egyezség tárgyában. - A megye elégedetlensége. - Ujabb szerződés a megye helybenhagyásával. - A jobbágyok panaszára végre a királynő kedvezőleg intézi el az urbárium ügyét. - Telepítések a Lóger és Lakhat városrészekbe. - 1768-1778. 343
18. A Básthyak pere Károlyi ellen. - Az ügyet egyezség útján intézik el. -- A helytartótanács és a városi tisztviselők a ref. egyház ellen támadnak. -
Az uradalom a csatorna tervével kudarcot vall. -
A város a robotmegváltással csak nehezen barátkozik
meg. - A jobbágyi szolgáltatásokat nem akarja végezni a lakosság. - Török háború. - Városunk újoncokkal és élelmiszerekkel segiti az uralkodót. -
Rendetlenségek és hiányok a szállításoknál. - Gazdáink jóléte. - Kaszap nemeslelküsége és gazdagsága. - Az 1790-ikí szükség s a következő évi bőség. - A jobbágyság ugarföldeket kér. - A bordézmánál behozott újítás miatt a város zúgolódik,
de a helytartótanács a földesúrnak ad igazat. - Az
uraság az új templomnak nem ad telket. - Zavarok
a biróválasztásnál. - Károlyi József jóindulata a
város irányában. - Az új földesúr egyezséget köt a
Viczmándyakkal. - Három terméketlen év. - A
város intézkedései a segélyezés ügyében. - Az új
templom épitésének folytatása. - A francia háború
hadi szükségleteinek szolgáltatása a lakosság részéről. - 1778-1796 376
19. Botrány a János szobor megcsonkítása miatt. -
A ref. egyházi elöljárók gyanúba vétetnek. - Az
itélet. - Inséges évek. - Bankócédulák behozatala. - Francia háború terhei. - Hamis híresztelések a város hüségtelensége felől. - Ujabb hadi segély, nagy drágaság. - A kisutcai nagy tűz. - A segélyezés. - Tolvajságok elharapódzása. - A pénzérték csökkentés. - A vármegye elégedetlenségben tör ki. - Ferenc császár meginti. - Ujabb inség, a
tisztviselők nyomora, adóemelés, zúgolódás. - A
földesúr jótéteményei. - Az újvárosi földbérlet. -
A nagy fergeteg. - Nagy árviz. - Ínség, oláhok letelepedése. - A francia háborúban részt vett katonák haza bocsátása, Simonyi ezredes. - A földesuraság a lelkészektől megtagadja a földet, a várostól megvonja a dézmabérletet s szerfelett terheli a közönséget. - A dézmaper. - A megyénél nem találunk támogatásra, a helytartótanácsnál sem.- Kereset
a földesúri jogtalan terheltetések ellen. - A vármegye igazságszolgáltatása. - Kiengesztelődés az urasággal. - 1797-1816 405
20. Panaszok orvoslása az igazságkeresők útján. - A
négyszeri szántás behozatala és a robotváltság korlátozása. - Rákos a községi számadások megvizsgálását kivánja s kikel a városházi gazdálkodás ellen.
- Zavargás a birótételkor. - Rákost elfogják és kitiltják a városból. - A helytartótanács a panaszkodóknak ád igazat. - Rákost újra eltogják és megcsapják. - Nagy drágaság. - A nép a birák ellen fellázad s kedve szerinti elöljárókat választ. - A
kancellária a szántás és jövet-menet perben a lakosság javára dönt. - A lakosság Budára és Bécsbe Dus Istvánt küldi fel panaszaival. - A vármegye az
urasági tiszteknek kedvez. - A király rendelkezik
a községi számadások megvizsgálása, a választások,
Herczeg Ferenc s a foglyok szabadon bocsátása tár-
gyában. - A vármegyén húzzák-halasztják az ügyet.
- Rákos és Dus a szentesiekkel ismét Bécsbe utaznak. - Lánczyt kérik kormánybiztosnak. - A vármegye megvizsgálja és elintézi a panaszokat s a
számadásokat is megvizsgáltatja. - A fölségkérvény
elintézése is rábizatik. - Az igazságkeresők kétségbe
vonják a királyi leirat igazi eredetét. - A helytartótanács újabb vizsgálatot rendel. - Rákos és Dus ismét kihallgatáson a királynál s a jobbágyság nagy
elnyomatása, saját üldöztetésök és Herczeg felől panaszt tesznek. - Itthon börtönbe vettetnek. - A város viszálya az uradalmi tisztekkel. - Kristó és
Nagy György a fölséghez utaznak, de Pesten letartóztattatnak. - A megye hanyagsága s a lakosság újabb sérelmei. - Az igazságkeresők a tanácscsal
egyetértve, a legelő és robotügyben újabb panaszokat
terjesztenek fel, a nép követeli a foglyok szabadonbocsátását. - Katonafogdosás. - A higgadtabb elemek felülkerekednek. - A tanács gyarlósága. -
Feladja a küzdelmet. - Az igazságkeresők jellemzése. 1816-1822 431
21. Ferdinánd kir. herceg a városban. - Árviz. -
Csók Mózes jegyző. - Az uradalom jótékonysága.
- Viszály a réti kilenced és a legeltetés miatt. -
A tarjáni tűzvész és segélyezések. - A tolvajokat
Berhidai megfékezi. - Pereskedés az urasággal az
árvagyámság, a szállási szőllők és a korcsmák bérlete miatt. - Ferdinánd kir. herceg újabb látogatása. - Örökváltsági tárgyalások. - A református
egyház kulturtörekvései. - Orkánok, jégeső, drágaság és a tabáni tűzvész. - Az újraépítés szabályozási terve. - Új városháza. - Az erzsébeti hóesés,
árviz és szűk esztendő. - A nagy kolera föllépése.
- Óvóintézkedések. - Babarczy alispán. - A közrémület. - Vacsi Albert főbiró. - A betegekkel és holtakkal való elbánás. - Katonafogdosás. - A
szőllőskertek és a hosszú-út pere. - B. Orczy királyi biztos. - A szegedi hetelés megszüntetése. A kisutcai nagy tűzvész, a szabályozási eljárás. -
Ujabb inség ésdrágaság. - 1822-1836. . . . . 455
22. Mozgalom az úrbéri földek ügyében. - A zsellérek követelései az urasággal szemben. - Némelyek a királytól kérik a törvény megmagyarázását s legelői
és egyéb panaszaik orvoslását. - A helytartótanács
és a vármegye az uradalmat utasítják a visszatartott
földek kiosztására. - Gosztonyi Sándor ügyész és
Klauzál Gábor megyei küld. elnök. - A lakosság
nem bizik a tisztviselőkben. - A vármegye a helytartótanácstól a törvény magyarázatát kivánja. - A helytartótanács ezt megteszi. - Az elégületlenek
szaporodnak, a városi tisztújitáson győznek; a nép
nyomorának enyhítéséért esedezik. - A maradványföldek kiosztatnak. - A nép a tanácsba nyomul, ez kibővíti magát. - Elégedetlenség a földosztással.
- Nagy A János. - Az uradalom szertelen követelései és túlkapásai. - A helytartótanács és József nádor a város pártjára kelnek. - Tárgyalás Horváth Lászlóval és Szabó Lászlóval a legelő elkülönítés tárgyában. - Klauzál a várost egyezkedésre
inti. - A Török és Szilágyi nemzetségek követelései
a határból. - A lakosság a bírák ellen zúgolódik,
s az örök váltságot kivánja. - A helytartótanács a
vármegyét a város birtokjogait és úrbéri viszonyait
tárgyazó régi iratok kiadására utasítja. - Az ellenzék győzelme a megyén s a Károlyiak visszavonúlása. - Képtelen és zavaros kívánalmak. - A vármegye a helytartótanácsi rendeletet félreteszi. - A város és uraság perei a korcsmák, a szakmányszántás és a legelői juhszínek ügyében. - A király
beavatkozása. - A legelő elkülönítési egyezkedés
meghiusúlása. - A megye ez ügynél ellenszegül a
helytartótanácsnak. - A város országgyűlés elé viszi
a legelőügyet. - A király a földesurak pártjára kél
s a várost az erőszaktól eltiltja. - Az ügyet per
útjára terelik. - A város az úriszéken a pert elveszti, a vármegye ez ítéletet megsemmisít. - Küldöttség a királyhoz. - A város örökváltsági újabb
kísérlete s ennek meghiusúlta. - Bene József főispáni helyttartó. - A korcsmapert a város megnyeri. - 1836-1845 490
23. Az árvíz és a város küzdelme ez ellen. - A pusztúlás és az óvintézkedések. - A megye a Tisza szabályozását sürgeti. - A sártói töltés helyreállítása. - A város hanyagságát Basa Lajos szolgabiró megtöri. - Inség és közsegélyek. - A város kulturintézményeket követel a földesuraságtól - hiába, -
Az elszaporodott tolvajok ellen rögtönbiróságot állítanak. - A legelőelkülönitési per folytatása s egyezséggel való befejezése. - 1845-1847 525

A KÉPEK JEGYZÉKE.
1. II. Szulejmán szultán 4
2. I. Ferdinánd király 6
3. János király 7
4. H.m.vásárhely vidéke 1528-ban 9
5. Perényi Péter névirása 12
6. György barát 29
7. A dunai tartományok a XVI. sz. közepén ... 33
8. A Pestyéni család cimere 34
9. A Losonczy család cimere 42
10. Mágocsy Gáspár névirása 46
11. Cs. Zay Ferenc 51
12. Liszthy János névirása 52
13. Viczmándy Mátyás névirása 52
14. Kerecsényi gyulai várkapitány 54
15. Földváry István rovó névirása 55
16. Miksa király 59
17. János-Zsigmond fejedelem 60
18. Gyula vára ostsoma 1566-ban 65
19. H.m.vásárhely vidéke 1579-ben 75
20. H.m.vásárhely vidéke 1596-ban 82
21. H.m.vásárhely vidéke 1596-ban 83
22. Rudolf király 87
23. Hajdúk a XVII. században 90
24. Nyáry Pál névirása 93
25. H.m.vásárhely vidéke 1609-ben 95
26. Bethlen Gábor fejedelem 98
27. Lippa vár tervrajza 100
28. II. Mátyás király 101
29. Csongrádmegye cimere 106
30. II. Ferdinánd király 109
31. Pestmegye cimere 114
32. Gyula a XVII. százazadban 116
33. Várőrség a XVII. században 120
34. Csanády-ak cimere 121
35. Szendrő vára a XVII. században 123
36. Csanádmegye cimere 124
37. Dunai tartományok a XVII. század közepén . . 126
38. Hevesmegve cimere 129
39. Fülek a XVII. században 131
40. Kende Gábor névirása 139
41. Huszt vára most 140
42. Wesselényi Ferenc nádor 143
43. Básthy-cimer 148
44. Szokoli-cimer 153
45. Janka-család cimere . 156
46. Balassa-cimer . , 157
47. Tököli Imre kurucvezér 164
48. H.m.vásárhely vidéke 1687-ben 169
49. Szeged a XVII-ik században 171
50. Semsey-cimer 176
51. Veteráni tábornok 178
52. Heissler tábornok 180
53. Bercsényi-eimer 181
54. Dunai tartományok a XVII. század végén . . . 187
55. Magyarország a XVII. század végén 189
56. Gr. Bercsényi Miklós 190
57. Gr. Bercsényi M.-né gr. Csáky Krisztina . . . 191
58. Cometh József névirása és pecsétje 197
59. Gr. Schlick Lipót tábornok 201
60. Kuruc fölkelő 205
61. II. Rákóczy Ferenc 206
62. Bottyán János névirása 208
63. Rabutin tábornok 211
64. Bercsényi Miklós kuruc fővezér 213
65. H.m.vásárhely és vidéke a XVIII. század elején 217
66. Halász Péter névirása 218
67. Károlyi Sándor grófi cimere 221
68. Gr. Nádasdy L. püspök névirása és pecsétje . . 224
69. Gr. Schlick Lipót cimere 226
70. Gr. Herberstein tbk. névirása és pecsétje . . . 228
71. Temesvár a török alatt 229
72. Gr. Pálfy János névirása 230
73. Gr. Schlick névirása 234
74. Pálfy János nádor 238
75. Gr. Károlyi Sándor 243
76. Gr. Károlyi Sándor ered. kézirata a vásárhelyiekhez 253
77. Rákóczy József 264
78. Péró és társai bünködésök 265
79. Neipperg tábornok névírása és pecsétje . . . 278
80. Gróf Károlyi Ferenc . 281
81. Lábady Adám alispán névirása 303
82. Báthori Mihály főbiró névirása 306
83. Gr. Batthyány Lajos nádor 308
84. Litteráti István jegyző névirása 312
85. Gr. Nádasdy Lipót kancellár névirása 317
86. Gr. Batthyány L. névirása 318
87. Mária Terézia királynő' 319
88. Gr. Grassalkovics Antal kamarai elnök . . . 322
89. Gróf Károlyi Ferenc névirása 325
90. Gr. Károlyi A.né Harruckern Józsa 329
91. Gr. Károlyi Antal 335
92. Török Ferenc névirása 339
93. Gr. Károlyi Antal névirása 344
94. Zay-cimer 347
95. A város urbariuma 353
96. II. József császár 385
97. Gr. Teleki Sámuel főispáni helytartó 387
98. Csekonics József m.hegyesi jószágkormányzó . 391
99. A Kaszap-család nemesi cimere 392
100. Laudon tábornok 393
101. Gróf Károlyi József 399
102. Viczmándy-cimer 400
103. Bereczk Péter lelkész 407
104. H.m.vásárhely és vidéke a XIX, sz. elején . . 410
105. Gr. Zichy Károly httanácsi elnök 427
106. Dus István háza 433
107. Ferenc király névirása . . . 444
108. Dus István botja 454
109. Ferdinánd kir. herceg fiatal korában 456
110. József nádor 462
111. Csók Mózes jegyző és névirása 465
112. Gr. Károlyi Lajos 466
113. Babarczy Imre névirása 479
114. Tóth Ferenc lelkész 480
115. Báró Orczy Lőrinc főispán 485
116. H.m.vásárhely és vidéke 1835-ben 486
117. Kárász Béniámin alispán 493
118. Klauzál Gábor megyei tbiró 496
119. Tajnay János névirása 501
120. Nagy András János gazda 502
121. Kaszap Mihály megyei főjegyző és névirása 505
122. Szabó László urad. ügyész névirása .508
123. Kárász Béniámin alispán névirása 518
124. Gr. Károlyi György 523
125. A vásárhelyi birák névirása 1845-ben 526
120. Basa József sz.biró 531
127. Basa József sz. biró névirása . . .533

Témakörök