Hód-mező-vásárhely története I.

Tartalom

ELŐSZÓ 1
BEVEZETÉSÜL
TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ.
1. A HATÁR ÉS FELOSZTÁSA.
A határ a közép korban. Későbbi alakulása. Szabályoztatása Károlyi Sándor alatt. Ujabb csorbítása. Kiterjedése a mult század elején, később és most. Földrajzi fekvés és szomszédos határok. Alkatrészek egyenként: Vásárhely, Hód, Fecskés, Sámson, Csomorkány, Erzsébet, Veres- vagy Pereskutas, Tótkutas, Szőllős, Férged, Szent-Király, Batida, Gorzsa, Réti-Kopáncs, Solt, Mártély, Körtvélyes, Derekegyháza, Rárós, Mágocs, Újváros. - A határ felosztása : nyomás, tanyai földek, a puszta és a rét. - Ezek dűlői 3
2. A VIZEK
a) A határ vízrajza általában. A Tisza itteni
áradmányi képlete, az Ősvilág itteni tavai és folyói. - Víz magasság az ó-korban. - A jelenkori árvízi magasság. - A régi vizek nagy száma és nagy kiterjedése határunkban és a megyében. A régi vizek medenczéi a város belterületén és a vidéken. Vizeink esése a határ különböző részein. A Kakas-szék. A pusztai vizek útja. A Száraz-ér és vidékének esése. A rét és vizeinek mozgása. A belterület régi vizei . 32
b) A folyók. A Tisza. Ennek régi gátjai, áradásai és legújabb szabályozása. A szabályozás veszélyei.
A hullámtér. Az ármentesítés eszközei, hátrányai és hasznai. A többi, régen úgynevezett folyók. . 43
c) Az erek és fokok. Alföldi zúg-ere. Általeső-ér, Aranyad-ér, Atka-fok, Banda-fok, Barát-fok, Barczifok, Bartyos-ér, Bat-ere, Batidai-ér, Bese-ér, Borosszék-ér, Borsos-fok, Büt-ere, Csalányos, Csíkos-ér, Csolnak-csapás, Csutora-ér, Czigány-ér, Czirják, Czitek-fok, Daráné fokja, Dillinka-ér, Disznó-ér, Dókaér, Fekete-ér, Fok, Gatyás, Gémes, Gera-ér, Gorzsaér, Gyevi-fok, Györpölics, Gyúló, Harcsás, Hasító, Határ-fok, Hód-köldök, Iglód, Kakas-szék, Katra-ér, Kelemen, Kenyere, Kéró, Keselyes, Kis-Laczi-Semlyék-ér, Kis-Tisza, Kistó-ér, Kompolár-fok, Kórógy, Köldök-ér, Köröm-csúcs, Közép-ér, Köves-ér, Kövecs-ér, Kövesd-ér, Kutas vagy Kut-völgv, Lászlóér, Lófogó, Lőrincz, Ludas, Ludvár, Mágocs-ér, Margita, Ménes-csapás, Nyálas, Papere, Pamuk, Porgány, Sarkaj-ér, Sas-ér, Sásos-ér, Sebes-fok, Száraz-ér, Szilágyi-fok, Szőllő-ér, Tarkadisznó-fok, Téglás-ér, Tére, Tompaháti-ér, Topa-ér, Tűfarkifok, Ürmös, Zsena-ér, Varga-ér, Vermes-ér, Vajkutykó 51
d) A csatornák. Ásott-Tisza vagy Új-Tisza, Kanális, Kopáncs-kistiszai és Hódtó-kistiszai csatornák. 82
e) A tavak. Antalics, Árpád, Atka, Barczi-rét, Batidai-sík, Bodrog, Bogárzó, Büdös, Corgu-tó, Csúcs, Czigány-járás, Czinkus, Dongó-rét, Farki-rét, Fecskés, Fenék, Fejér-tó, Fertő, Görbe-szék, Gyanta. Gyuló-laposa, Halász-tó, Hattyas, Hód tava, Horgonya, Hosszú-tó, Kék-tó, Kerek-tó, Kender-tó, Keskeny-tó, Kis-tó, Kollantó, Kopáncsi-sík, Kovázdi-rét, Körtvélyes, Körtvély-tó, Kotacz, Kutya-fenék, Laponyag, Ökrös-tó, Petres, Sár-tó, Solti-lapos, Sós-tó, Sulymos-tó, Szék-ér, Tó-farok, Tót István-laposa, Tőring, Tű-farok, Jobb-szénahát, Vár-tó. Az ismeretlen fekvésű régi vizek 86
3. A DOMBORZATI VISZONYOK.
Magassági viszonyok és mérések. A belterület domborzati viszonyai. Halmok világszerte. Szabó Józs. törvénye a halmok elhelyezéséről. Ezek rendeltetése, A határbeli halmok elhelyezése és képződése. Az itteni halmok ismertetése, ú. m.: Akasztó-, Antalics-, Apácza-, Apró-, Aranyad-, Árpád-, Batidai-, Bánfi-, Barattyas-, Boldogasszony-, Bor-, Bővé-, Csődör-, Csutora-, Deák-, Dékány-, Det-; Dóka-, Domján-, Fecskés-, Fekszi-, Fekete-, Félludas-, Forgó-, Fürge-, Gatyás-, Gorzsai kettős halom. Gyula-halma, Hármas-, Héja-, Határ-, Hegyes-, Hét-, Hosszúhát-, Hunyadi-, Indító-, Kakasszék-, Kanász-, Kápolna-, Kaszás-, Kenyerei-, Kenyérváró-, Két-, Kincses-, Kingécz-, Kis-Bőve-, Király-Kis-, Kis-Nádas-halom, Kis-homok, Kiskorsós-, Kisürmös-, Kopáncsi kettős-, Korsós-, Kotasz-halom, Kökény-domb, Köves-halom, Kun-halmok, Ludas-, Markó-, Mártélyi-halom, Máté dombja, Mátyás-, Mózes-, Monor-, Nádas-, Nagy-halom, Nagy-Böve-, Nagy-István-, Nagy-homok, Nyálas-, Őrs-, Öthalom, Pernyi domb, Perje domb, Pirhand-, Pósa-, Répás-, Ruzsás halom, Sarkaji-, Sajti-, Serházi-, Solti-, Sós-, Sóstóparti halom, Szakál-domb, Szamár-, Szeg-, Szeretségi-halom, Sziget-, Szikes-, Szőke-, Szőllő-, Tánczos-, Tarjánvégi fáskerti-, Tatár-, Tege-, Test-halom, Tetű-vár, Tök-halom, Újvárosi-, Ürmös-, Zöld-, Zöldlaponyag-halom, Juhász-domb, Veres-és Vermes-halom 117
4. A FÖLD MINŐSÉGE, ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK.
Ős kori állati és növényi maradványok. A felső rétegek képződése és alkatrészei. A termőréteg.
A szántóföldek osztályozása. A régi hal bőség és szabad halászat. A szárnyasok és vízimadarak
sokasága. Emlősök és ragadozók. Ezek pusztítása.
A növények buja tenyészése. Gabnatermelés a
legrégibb korban és később. A megélhetés könynyűsége. A gabonafajok s bő termésük. A fák hiánya. Erdők az Árpádok korában. A későbbi századok fátlansága. A gyümölcs és szőllő termelés 146
5. ÉGHAJLAT, IDŐJÁRÁS, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT.
Az ég-öv hajdan és később. A jelenkori hő-mérsék télen, tavaszszal és nyárban. A csapadék és a szárazságok. Ezek hatása régen és most A szelek és a viharok. Az utczai por és hatása. Egyéb egészségügyi bajok. A köz egészség és élet tartam régen és most 164
A.
A BARBÁRSÁG KORA.
KEZDETTŐL FOGVA ISTVÁN I. KIRÁLYIG.
I. AZ ŐS KOR.
1. A föld kéreg változása s a jégár korszak emlékei nálunk. A felső rétegek alakulása s tanulmányozásai A kir. földtani intézet fölvételei. Artézi kutaink réteg sorozata. Az itteni ősvilág termékei. Ős világi állataink. Özönvizi és áradványi rétegeink képződése. A Tisza és ennek ős világi helyzete. Ős folyóink 181
2. A régibb kő kor. Az ős ember és ide költözése.
Emberi telepeink az újabb kő korban. Az ős ember életmódja, lakása, steff. A vidék kő-kori leletei.
A szentesi és a határbeli kő-kori emlékek. A Sziget és Kopáncs e korbeli leletei. A határbeli leletek
egybevetése a távolabbiakkal. A kő-kori ember itteni kulturája. Halmaink s az e korbeli temetkezések.
A kő korszak időszámítása . . 191
3. A rézkor emlékei a vidéken és nálunk. A bronz használata e vidéken. Bronz kori kultura hazánkban. A bronz- és kőkor leletei ugyanazon időből is találhatók. Mindazáltal nálunk külön kő korszak
is létezett. További bronz leletek a vidéken és határunkban. Nagy változatosság ezekben. Helyi
kulturánk e korban. Bronz kori földműveink és telepeink. E kor időszámítása. A vas kor kezdete
nálunk 208
II. AZ Ó-KOR ÉS A NÉPVÁNDORLÁS KORA.
1. A thrákok és a boreásontúliak. . . . 223
2. Az agathyrsok. Herodotos az agathyrsokról s vidékünkről. Mesés hirek felőlünk a görögöknél.
A skythák és egyéb ó-kori népek költözései. Az agathyrsok eredete, kulturája, határai, története,
életmódja és családi élete. A régi népekről szóló adatok hiányossága 225
3. A kelták. A kelták és régi hazájok. Elterjedésök és hatalmuk. Magyarhoni telepeik és történetök.
Kulturájok és szokásaik. Velők kezdődik a vas kor. Emlékeik a vidéken és nálunk. Szórványosan laktak 232
4. A dákok vagy géták. A dákok, régibb lakásuk, történetök, szokásaik és határaik. Vidékünk
és a Tisza birtokukba esik. Boirebistés király. A rómaiak által szorongattatnak
5. A jazygok vagy jászok korszaka. A jazygok ide telepedése. Eredetök és hazájok á Tisza mentén. A nép vitézsége és harcz modora. Európa ezen részén a rómaiak és barbárok, hogy' osztoztak meg?
6. A jászok és dákok itteni közös története. A jászok első háborúi s viszonyai a rómaiakkal és barbárokkal. A jászok a kvádokkal szövetkeznek. A rómaiak politikája a barbárok irányában. A kvádok és dákok a rómaiak ellen.
Decebál dák király. Ennek hadjárata Domitián császár ellen. Traján császár Decebált legyőzi
s Dáciát meghódítja, mely római tartománynyá alakíttatik. A dákok jellemzése. A jászok sorsa
Dácia leigázása után 247
7. A j a z y g o k, mint uralkodó faj története.
a. A jazygok Traján szövetségesei. Vidékünk az ő birtokukban marad. Dácia határa Ptolemaios s a
Peutinger-féle táblák szerint. Eutropius és Jornandes adataik. A rómaiak hozzánk legközelebb eső telepei. A vidékünkön lakó barbár népfajok.
Itt római telepek nem voltak, hanem a jazygok
tanyáztak Római utak sem léteztek e vidéken,
nem is lettek volna azok indokolva. Az itteni római
leletek jelentősége. A határbeli római érmek. Tényleg kívül estünk Dácián . . . 256
b. Földrajzi további tájékozás Jazygiában. Városunk nem Ziridana, hanem Lizisis határára esik. Nemcsak a jazyg városok, hanem a jazyg néptörzsek is jelöltetnek a térképen. E néptörzsek műveltségi
állapota, jellemzése s régiség leletei 266
c. A népek élete a római birodalomban és Jazygiában. A jászok rabló hadjáratai Pannóniában.
A rómaiak védekezései. A jászok részvéte a markomann háborúban. Harczaik a Duna jegén és a kvádok szövetségében Esztergom táján. Béke Márk Aurél császárral. Zantikos fejedelem. A harcz megújulása Pertinax és Kommodus császárok alatt. Az újabb békében külön kikötés a jászokra nézve. A jazygok újabb nyugtalankodásai 271
d. A dák lázadás. A barbárok mindenfelől a birodalom ellen törnek. A góthok előnyomulása Decius és Gallus császárok korában. Klaudius császár feltartóztatja a barbárság áradatát. Dácia elvész a birodalomra nézve. Dacia Ripensis keletkezése. A góthok szövetsége Aurelianus császárral. A császárok a vándor népeket ide-oda telepítgetik. Kárus
és Diokletianus a nyugtalan góthokat megfenyítik. A jászok ereje megfogyatkozik. A vandalok letelepedése és megveretése a Maros mentén. A góthok és jazygok háborúi Konstantinus ellen. Megveretésök. A góthok a jazygok földét elhagyják s megzaboláztatnak . . ... . . . 281
8. A góthok korszaka.
a. Tartós béke. A góthok szokásai, életmódja, erkölcseik és mívelődési viszonyaik. A jászok a góthok fensősége alatt. Benső háborújok a Limigans jazygok ellen. Szétszóródnak. Lakhelyeik a megoszlattatás után. Konstantius alatt újra a birodalom ellen támadnak, de ez őket, bár a kvádokkal is szövetkeztek, minden ponton legyőzi, végre kegyelmébe fogadja. A délmagyarországi jászok rablásai s újabb támadása Konstantius ellen az Al-Dunánál. Legyőzetnek s Zizais fejedelemsége alatt egyesíttetnek. Aztán újra rabolnak s a császár élete ellen törnek, miért szörnyen lakolnak. Valentinián császár ellen a kvádok által felbőszítve ismét hadra kelnek. Szirmiumot ostromolják és Moesiába törnek. Majd megveretve, béke követséget küldenek a császár elébe, kit a hitvány emberek láttára megöl a méreg 289
b. A hunok az egész keletet felforgatják. A zűr-zavarban a jazygok és góthok a rómaiak ellen támadnak. Valens császár Drinápolynál csatát veszít:
Gratianus és Theodosius császárok azonban a barbár hadakat megfékezik. Haláluk után a góthok elhatalmasodnak s az itt lakó vandalokat is magokhoz kapcsolják. Alarich vidékünkön keresztül nyomul Pannóniába s azt pusztasággá változtatja,
majd, Stilikó vitézsége daczára Rómát elfoglalja 302
9. A hunok korszaka.
a. A hunok faj rokonsága, természete s első viselt dolgaik Európában. Hogyan és mikor foglalták el
hazánkat? Nagy eltérések a kútfők közt. Később jutottak ide, mint közönségesen állítják. Kr. u. 375
táján más népek és más események színtere volt hazánk. Gratianus császárságában a. hunok ide
nem jöhettek. A Duna-Tisza mentére 387 táján fészkelték be magokat, mikor erre az akkori körülmények is igen kedvezők voltak. A hunok szerepe a keleti és nyugoti császárokkal szemben. Az érdekek kölcsönössége 309
b. A hun birodalom súlypontja nem Pannóniában volt, hanem a Nagy magyar Alföldön, mely földrajzi fekvésénél s természeti sajátságainál fogva e nép szükségeinek s nemzetközi álláspontjának legjobban megfelelt. A jazygok a hunoknak meghódolnak. Roa hun király. Atilla birodalma . . . 317
Attila székhelye
a. Előzmények. Priskós út leírása hiányai a székhely kérdésben a történészek közt nagy nézet eltéréseket szültek. Ujabb adatok a hiányok pótlására nézve. A gepida és avar fejedelmek székhelye Atilla városában volt. Priskós követsége s az út, mielőtt hazánk határához vezetett volna, Nistől a Dunáig 325
b. A követséget Átilla magához rendeli . 331
c. Priskósék Átilla táborában . . . . 333
d. Az északi út. A követség darab ideig egy úton halad észak felé Atillával, majd ettől elválva, három
nagy folyóra talál, aztán pedig egy tóhoz érkezik. Az itteni kaland. A császáriak Páncsovánál ismét
elérték a Dunát s innét Szakula irányában haladtak. Az utazás napjainak számlálása. A Priskós folyói alatt a Temes, Karas (vagy Bega) és a Tisza értendők. Az átkelés módja a folyókon. E folyók nevei és vidéke az ó- és közép-kori földrajzi íróknál. Az út Titel és Mossorin felé vitt. A Bánság e részén az utazás lehetséges volt ez időben s a közép-korban. A rómaiak, avarok, frankok s a honfoglaló magyarok is erre jártak 334
e. Ujra találkozás Átillával. A követség üdvözli Buda özvegyét s bevárja Atillát, kivel Czernabara táján ismét találkozik 347
f. Megérkezés a székhelyre s ennek mai állapota. Priskósék Átillával együtt érkeznek meg a székhelyre. Jornandes leirása az út e részéről. E vidék és vizei az ó-korban. A székhely határunkban volt. Itt van e vidék legnagyobb körsáncza. A Tatár-sáncz leirása és leletei 349
g. Befejezés. A Tatár-sáncz igényét a székhelyre nézve sem Sövényháza, sem a Zelemérről és Dombegyházáról szóló hagyomány nem gyöngíti meg, sőt inkább megerősíti. Hogy lett e terület székhelylyé s hogyan veszett el ennek emlékezete? 358
h. Atilla tiszai székvárosából indul Aétius ellen. Chalonsnál csatát veszít. Ugyan onnét indul Róma és
az alánok ellen. Menyegzője és halála. Átilla birodalma feloszlik, tiszai székhelyét a gepida királyok
szék városuknak választják. A jazygok és hunok további sorsa. A hunok életmódja, erkölcsei és
szokásaik. Tekintetük, lakásuk és ruházatuk. Lovon élnek. Harcz modoruk. Foglalkozásuk, természetük.
Az ekkori többi barbár népek erkölcse és szokásai. A hunok maradványai hazánkban és városunk
határain. Jazygia tovább is fenmarad 362
10. A gepidák korszaka.
Korábbi történetök, szereplésök. Róma bukása. Az itteni népek viszonya Byzanczhoz. A gepidák és
jászok hadi szövetsége a góthok ellen. Megveretésök. Jászok ez időben is laknak Tiszántúl.
A gepidák a szlávok előtt kelet felé utat nyitnak, de a góthok határát tiszteletben tartják. A góthok
és a keleti császárok mint a barbárok fékezői. N. Jusztinián a gepidák ellensúlyozására a longobárdokat és herulokat telepíti le melléjök. A longobárdok és gepidák harcza egymás ellen, utóbbiak bukása. Az avarok az Al-Duna mentén letelepednek. A longobárdok szövetséget kötnek velők a gepidák ellen. Ez utóbbiak elvérzenek s hazájuk az avarok birtokába megy át. Baján khán Atilla székhelyére teszi át lakását. A gepidák maradványai a Tisza mentén s határunkban. Vállásük és műveltségük 371
11. Az avarok korszaka.
Baján és hódításai. Az avarok sajátságai, erkölcseik, szokásaik, viseletök, vallásuk. A khán telepítései
és gyarmatai. A keleti császár Bajánt megveri s székhelyét fenyegeti. E vidékre a byzanczi csapatok máskor is betörtek. Az avarok további harczai s rabló kalandozásai. A szlávok támadása és a bolgárok elvonulása. Heraklitos császár telepítései. Az avarok nemzet-ölő bűnei, idegenkedésök a keresztyénségtől. Az avar sánczok, ezek terve, szerkezete, rendeltetése, száma és elhelyezése. A királyi lak a Tisza mellett volt, még pedig városunk határában. Nagy Károly az avarok ellen háborút indít. Betör ezek országába s győzelmei. Az avarok tönkre veretése s székhelyük feldulása.
Még egyszer feltámadnak, de teljesen leveretnek s országostul végkép' eltöröltetnek. Hazájukat szláv
és bolgár rabló csapatok nyomorgatják s foglalják el. Nevök is elvész . . . 384
12. A szlávok és bolgárok korszaka
A szlávok korábbi története. Szövetkezésök a hunokkal és bolgárokkal. Élet módjok. Népismei adatok. A bolgárok ismertetése. Páratlan vadságuk. Viszonyuk a keleti császárokhoz. Önálló országot alkotnak. A Duna-Tisza mentét a szlávokkal elegyesen szállják meg 407
13. Az ős magvarok korszaka.
A magyarok a szlávok és bolgárok ellen indulnak s ezek földét elfoglalják. Az Al-Duna felől érkezve
először is a Körös-Maros közét hódítják s ülik meg. Innét indulnak az ország többi részei meghódítás-
sára. A Névtelen elbeszélése szójátékokon alapul. A Körtvély-tó és Öcsöb szerepe. Érthetjük-e az
alatt a határbeli Körtvélyest? A Kórógy mente és Ond vezér birtoka. A honfoglalási megtelepülés
bizonyítékai s viszonyai nálunk 420

III. AZ EGYES HELYEK A RÉGÉSZET VILÁGÁNÁL.
1. Hód és Vásárhely. 450
2. B a ti d a . . . . . . 451
3. Csomorkány . . . . . . . . . . . 452
4. Erzsébet . . . 453
5. Fecskés, Fejértó . 455
6. Férged . . . . . . . 455
7. Gorzsa . . 458
8. Kopáncs . . . . . . . . . . . . . . 460
9. Mágocs . . . . . ... . . . . . . 461
10. Mártély 461
11. Ráros 481
12. Szőllős és a Tatár-sáncz . . . . . . 481
A KÉPEK JEGYZÉKE.
1. A város látóképe, 1898-ban, délről nézve (a czímlap előtt)
2. A határ történeti térképe 7
3. A határ jelenkori térképe 21
4. A Hód tava és környéke 1774-ben 95
5. Határbeli mammuth csontok . 185
6. Ős-tulok és vadkan maradványai . ... . . . 187
7. Ős-szarvas agancs s egyéb őskori állatok . . 188
8. Ős kori kőeszközök a határból 196-197
10-15. Őskori agyagmívesség emlékei a határból 198-203
16. A réz korszak emlékei a határból 209
17-19. A bronz korszak emlékei a határból . 212-214
20. A dunai tartományok a rómaiak korában . . 248
21. Trajánus császár 253
22. A dákok előkerülése családaikkal s barmaikkal legyőzetésük után 254
23. Lovas jászok a római sereg előtt a dák hadjáratban 257
24. A tiszántuli vidék Ptolemaios legújabban felfedezett térképe szerint 267
25. Márkus Aurélius császár 274
26-27. Egy tiszántúli sarmata falu elpusztítása 276-277
28. Gallus császár . 282
29. A dunai tartományok a IV-ik. század második felében. 287
30. Nagy Konstántinus császár 288
31. Konstantius császár 293
32. Valentinianus császár 301
33. Valens császár 303
34. Gratianus császár . . 304
35. A dunai tartományok az V-ik század eleje körül 319
36. Atilla 323
37. II. Theodosius császár . 326
38. A Tatár-sáncz térképe 1899-ben 354
39. Nagy Justiniánus császár 378
40. Mauritius császár 387
41. A dunai tartományok Nagy Károly idejében . 395
42. Nagy Károly császár 397
43. A dunai tartományok a honfoglalás korában . 410
44. Az óvónő képző leletei 422
45. Dillinkai, ó-kori és barbárkori leletek 425
46. A Fürge-halom leletei . . . . . .428
47. Tarján-vég térképe 1892-ben . . .430
48. Tarján-végi leletek 432
49. Tarján-végi leleteK 433
50. Edény fülek a tarján-végi sírokból 446
51-53. A Szőllő-halom leletei 439-441
54. A Szőllő-halom újabb leletei 442
55. Ó- és népvándorláskori agyag mívesség emlékei 445
56. Népvándorláskori emlékek 434
57. Római kori emlékek 447
58. Ó-kori bronz-leletek . . 449
59. Barbár-kori agyag művek . . 450
60. A fehér-tói jazygok ékszerei 454
61. A mártélyi népvándorláskori temető térképe 1894-ben 462
62-69. Mártélyi népvándorláskori leletek . . 469-476
70-72. Mártélyi újabb leletek a népvándorlás korából 478-480
73. A Tatár-sáncz tájképe . . . . . . 482
74. A Tatár-sáncz térképe 485

Témakörök