Szerelem, óh...

Fülszöveg

A Garam egyik mellékvize, az álmos kis Szikince öntözi azt a vidéket, ahonnét az író származik. Szülőfaluja - 1922-ben született Nagypeszeken - már nincs a térképen, közigazgatásilag egyesült a szomszédos Tergenyével. Ehhez a helyhez fűzik gyermek- és ifjúkora emlékei, ide tért vissza háborús megpróbáltatások után, itt kezdett tanítani a magyar iskolák megnyitásakor.
Tanítóként olvasta Fábry Zoltán felhívását: "Írni, olvasni!", amellyel a háború utáni csehszlovákiai magyar irodalmi és kulturális életet kívánta felrázni, újraindítani. Lovicsek eleinte versekbe foglalta élményeit, majd a saját és a hozzá hasonló falusi fiatalok tapasztalatait megörökítő elbeszélést írt, Apám azt akarta, hogy tanuljak címmel. Ettől kezdve szokatlan bőséggel ontotta elbeszéléseit, regényeit. Írásaiban a hazai táj, a szülőföld sajátságai és emberei elevenedtek meg. Munkatársa lett szinte minden magyar nyelvű sajtóorgánumnak, de a legtöbb művét az Új Szó, az Új Ifjúság és a Hét közölte.
Még felsorolni is sok írásait, csak példaként említünk néhányat: Boldogtalanok (filmnovella), Ágnes, Valakihez tartozni kell, Aranyfüstkeringő (kisregények), Álmok nélkül, Csillagszemű asszony, Tűzvirág, Forgószélben, Borbála (regények). A műkedvelő színházak népszerű szerzője. Fontosabb drámái: Húsz év után, Baj van a szerelemmel, Ezüstlakodalom, Végállomás, Alattunk a város, fölöttünk az ég, Kék szilvafák, stb. Regényei között fontos helyet foglal el a Hosszú éjszaka és a Sem veled, sem nélküled.
Az író jelenleg Csatán él. Vissza