kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Eötvös József Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 534 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 16 cm |
ISBN: | 963-85348-0-x |
Előszó | 11 |
Az irodalom és szöveg | 15 |
A szöveg | 15 |
A szöveg mint egység | 15 |
Szöveg és szövegváltozat | 17 |
A szövegek kommunikációelméleti megközelítése | 19 |
A kommunikáció tényezői | 19 |
A kommunikációs formák | 22 |
A szövegek információelméleti megközelítése | 23 |
Az információ | 23 |
A beszédaktusok | 23 |
A hírérték és a redundancia | 26 |
A szövegek jelelméleti megközelítése | 29 |
A jelviszonyok tényezői | 29 |
A jel | 32 |
A jeltárgy | 33 |
A jelrendszer | 35 |
A jelhordozó | 41 |
A jelentés | 42 |
A nyelvi jelhordozók és jelentéseik | 44 |
A lexikális jelentés | 44 |
A szövegösszefüggés | 48 |
A másodlagos jelentés | 51 |
A jelkapcsolati jelentés | 54 |
A nyelvi rendszer történeti változásai | 55 |
A szövegek szerkezete | 57 |
A szöveg szintagmatikus szerkezete | 57 |
A szöveg kifejezési és tartalmi síkja | 60 |
A szöveg lineáris és tabuláris szerkezete | 63 |
A szöveg paradigmatikus szerkezete | 64 |
A beszédhangok síkjának szerkezete | 65 |
A szövegfajták funkcionális megkülönböztetései | 68 |
Az irodalom fogalmának legtágabb értelmezése | 68 |
A szűkebb fogalomértelmezések | 70 |
A szövegfajták minőségi megkülönböztetései | 71 |
A pozitív irodalomfogalmak | 71 |
A negatív irodalomfogalmak | 72 |
A szövegeken túli irodalomfogalmak | 72 |
Az irodalmiság | 72 |
Az irodalmi intézmények | 73 |
Az irodalom mint az irodalomtudomány tárgya | 74 |
Az irodalomfogalmak a történelmi változások tükrében | 75 |
Terminológiai változások | 75 |
Fogalmi változások | 75 |
Irodalom és esztétikum | 77 |
Az esztétikum meghatározása | 77 |
Az esztétikum és a nem esztétikai minőségek | 77 |
Az esztétikum és az esztétikai minőségek | 79 |
Az esztétikai kommunikáció | 80 |
Az esztétikai érzék | 80 |
A dekódolás sajátosságai: az ízlés | 81 |
A jelrendszer sajátosságai a személyes ízlés tükrében | 85 |
A jelrendszer sajátosságai a közízlés tükrében | 86 |
A közízlés és a társadalmi objektivitás | 90 |
Az ízlésítélet és a teoretikus ítélet | 92 |
Az esztétikai jelek jelhordozói | 93 |
A látható-hallható forma | 93 |
A fogalmiság | 93 |
A külső és belső érzékelés | 94 |
Az elvont formák | 95 |
A ritmus | 95 |
Az arányosság | 97 |
A harmónia | 99 |
Színek és fények | 100 |
Az esztétikai jelek jelentése | 101 |
Az általánosított jelentések | 101 |
A jelösszefüggésbeli jelentések | 103 |
A történelmi jelentésváltozások | 104 |
Az értékrend anaktonisztikus elemei | 106 |
Az esztétikai jelek tipológiája | 107 |
Az esztétikum értéklehetőségei | 109 |
Az esztétikum megismerési önértéke | 109 |
Az esztétikum élvezeti önértéke | 110 |
Az esztétikum érzelemformáló eszközértéke | 111 |
Az esztétikai minőségek | 112 |
A szépség és válfajai | 112 |
A rútság és válfajai | 116 |
A tragikum és az elégikusság | 118 |
A komikum és válfajai | 121 |
A többi esztétikai minőség | 126 |
Az esztétikai minősítések | 128 |
Az esztétikai minőségek a nyelvi kommunikációban | 129 |
A halandzsa esztétikuma | 131 |
Az irodalom társadalmi funkciói | 135 |
A művésziség ismérvei | 135 |
Az értékalakzatok | 135 |
A művészi érték kettőssége | 137 |
Az autonóm művészeti irodalom | 138 |
A visszatükröző művészeti irodalom | 138 |
A szépművészeti irodalom | 159 |
Az alkalmazott művészeti irodalom | 161 |
A szórakoztató irodalom | 161 |
A didaktikus irodalom | 165 |
Az agitatív irodalom | 168 |
A használati irodalom | 175 |
Az irodalomalatti | 177 |
A kanonizált és a periferikus irodalom | 177 |
A kontárok irodalma | 178 |
Az epigonok és plagizátorok irodalma | 179 |
A triviális irodalom | 180 |
A giccs és a szennyirodalom | 181 |
A művésziség kérdőjelei | 187 |
A l'art pour l'art | 187 |
Az antiirodalom | 188 |
A művészeti szövegösszefüggés | 189 |
Az átmeneti műformák | 193 |
Az irodalmi műfajok | 195 |
A műnemi felosztás | 195 |
A líra | 195 |
Az epika | 205 |
A dráma | 213 |
Az átmeneti műfajok | 217 |
A műnemi felosztást keresztező szempontok | 218 |
A költészet és a nem költői formák | 218 |
A jelenkori és történelmi tematika | 220 |
A gyermek- és ifjúsági irodalom | 221 |
Az elit- és tömegirodalom | 222 |
A műfajok szerepe az irodalmi fejlődésben | 223 |
A műfajok történeti fejlődése | 223 |
A műfajok rendszere | 225 |
A műfaji keretek jelentősége | 226 |
Az irodalmi mű felépítése | 228 |
A műalkotás modellje | 228 |
Az irodalmi mű kompozíciója | 228 |
A mű rétegszerkezete | 229 |
A mikro- és makroszerkezetek | 231 |
A retorikai-stilisztikai szerkezetek | 232 |
A tartalom és forma | 236 |
A tartalom és forma mint viszonyfogalom | 236 |
A művészeti elvont formák | 237 |
Az elvont formák mozgásfelidéző-hangulati tartalma | 242 |
Az elvont formák történeti és műfaji "holdudvara" | 246 |
Az elvont formák tartalmainak változékonysága | 249 |
A konkrét formák | 252 |
A téma | 253 |
A belső és a külső forma | 254 |
A műalkotás tartalma | 255 |
Az irodalmi mű stílusa | 258 |
A műstílus | 258 |
Az alkotói stílus | 259 |
Az irányzati stílus | 260 |
A korstílus | 260 |
Egyéb elvont stílusfajták | 261 |
A nyelvi-stilisztikai stílus | 262 |
A tartalmi sík formaszerkezetei | 263 |
A retorikai-stilisztikai szerkezetek | 263 |
A bővítéses szerkezetek | 263 |
Az elhagyásos szerkezetek | 272 |
A helycserés szerkezetek | 274 |
A helyettesítéses szerkezetek | 277 |
A dialogikus szerkezetek | 285 |
A paralolizmusos szerkezetek és a gondolatritmus | 290 |
A tartalmi sík lineáris tagolási egységei | 293 |
A retorikai szerkezetek | 293 |
A drámai szerkezetek | 294 |
Az epikai szerkezetek | 295 |
A lírai szerkezetek | 297 |
A tagolás elvi szempontjai | 299 |
A kifejezési sík formaszerkezetei | 300 |
Az írásképhez kapcsolódó formaszerkezetek | 300 |
Az írásjegyek és írásjelek kifejezőképessége | 300 |
Az egybe- és különírás kifejezőképessége | 303 |
A sortördelés kifejezőképessége | 303 |
A képvers | 306 |
A vizuális költészet | 307 |
Betűjátékok és rejtvények | 308 |
A beszédhangokhoz kapcsolódó formaszerkezetek | 310 |
A retorikai-stilisztikai hangalakzatok | 310 |
A hangfestés | 313 |
Az akusztikus költészet | 316 |
A vers | 318 |
A vers meghatározása | 318 |
Beszédhang és íráskép a versben | 319 |
A vers ritmusa és metruma | 320 |
A kéttagú oppozíció | 322 |
A szótagok szintjének rendezettsége | 322 |
A vers szövegminimuma | 323 |
Az énekvers, a recitált vers és a szövegvers | 324 |
A próza | 327 |
Az aritmikus próza | 327 |
A ritmikus próza | 328 |
A szabadvers | 329 |
A prózaköltemény | 332 |
A versformák szerkezeti elemei | 334 |
A ritmustényezők | 334 |
Az alapvető ritmustényezők: hangsúly, időtartam, szótaghanglejtés | 334 |
A járulékos ritmustényezők: szünet, rím, refrén, alliteráció, előrím | 336 |
A ritmusegységek | 342 |
Az egyszerű és összetett ritmusegységek | 342 |
A versláb | 343 |
Az ütem | 345 |
A kólon | 345 |
A verssor | 347 |
A periódus | 348 |
A versszak | 349 |
Értelmi tagolódás és metrikai szerkezet | 350 |
A versrendszerek | 351 |
Vers és nyelv | 351 |
Az időmértékes verselés | 353 |
A moraszámláló verselés | 355 |
A hangsúlyszámláló verselés | 358 |
A szótaghanglejtéses verselés | 359 |
A szótagszámláló verselés | 360 |
A magyar költészetben használt versformák | 361 |
A magyar ütemhangsúlyos verselés | 361 |
Az énekverstől a modern költészetig | 361 |
Az ütemek sajátosságai | 361 |
Az ütemek rendje | 364 |
Az ütemek tempóviszonyai | 367 |
Az ütemhangsúlyos sorfajok | 368 |
Az ütemhangsúlyos periódusok | 375 |
Az ütemhangsúlyos versszakok | 377 |
A magyar időmértékes verselés | 379 |
A "klasszikai" és a "nyugati-európai" formák | 379 |
Az időmértékes sorfajok és periódusok | 382 |
Az időmértékes versszakok és állandósult versszerkezetek | 403 |
A magyar szimultán verselés | 415 |
A szimultán verselés fogalma | 415 |
A két versrendszer együttélése | 416 |
A szimultán verselés kérdőjelei | 418 |
A szimultán sorfajok, periódusok, strófák | 420 |
Irodalom és társadalom | 428 |
Az alkotó | 428 |
Az alkotói típusok | 428 |
Az alkotó mozgástere | 431 |
Az alkotói én és a műszubjektum | 435 |
A személyesség és az alkotói mítosz | 437 |
A közvetítőrendszer | 439 |
A kereskedelem | 439 |
A mecenatúra | 441 |
A cenzúra | 441 |
Az oktatási és közművelődési intézmények | 443 |
A kritika | 444 |
A közvetítőrendszer mozgástere | 445 |
A művészi közvetítés | 447 |
A befogadó | 453 |
A befogadói típusok | 453 |
A kortárs befogadó | 455 |
Az utókori befogadó | 458 |
Az ideális olvasó | 460 |
A befogadó mozgástere | 462 |
A műalkotások objektív értéke és hatásértéke | 463 |
Az irodalom éa történelmi fejlődésfolyamatban | 464 |
Az irodalmi fejlődés | 464 |
Az "ősköltészet" és a primitív költészet | 467 |
A hivatalos irodalom és a folklór | 469 |
A nemzeti irodalmak és a világirodalom | 473 |
Az irodalomtudomány | 476 |
Általános jellemvonások | 476 |
Az irodalomtudomány történelmi fejlődése | 476 |
Az irodalomtudomány tárgya | 477 |
A történeti és elméleti kifejtés | 479 |
A nemzeti és az összehasonlító kutatások | 481 |
Az irodalomtörténet-írás | 481 |
Az irodalmi filológia | 481 |
A műelemzés | 482 |
A történeti kutatások absztrakciós szintjei | 484 |
Az irodalomelmélet | 485 |
A retorika és stilisztika | 485 |
A verstan | 486 |
A műfajelmélet | 487 |
Az irodalomelmélet kutatási területei | 488 |
A leíró és funkcionális ágazatok | 489 |
Az elméleti kutatások absztrakciós szintjei | 490 |
Az irodalomtudomány a tudományok rendszerében | 491 |
Az irodalomelmélet és az esztétika | 491 |
Az irodalomtudomány és az irodalomkritika | 492 |
Az információk körforgása | 493 |
Az irodalomtudomány határtudományai | 493 |
Az irodalomtudomány társtudományai | 495 |
Szakirodalom | 496 |
Tárgymutató | 500 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.