A még létező kapitalizmus

Tartalom

I. A KAPITALISTA TÁRSADALOM ÁTFOGÓ SAJÁTOSSÁGAI 13
1. A társadalmi rendszer 13
1.1 A társadalom és alrendszerei 13
1.2. A társadalmi alrendszerek egyenlőtlen fejlődése . . . 16
2. A kapitalizmus politikai alrendszere 19
2.1. A hatalomból való részesedés alapelvei 9
2.2. A nagytőkések uralkodó osztályai 21
2.3. A kapitalista politikai osztály 28
2.4. A menedzserek uralkodó osztálya 35
2.5. A katonai-ipari komplexumok uralkodó osztálya ... 39
2.6. A tudományos és művészeti elitek uralkodó osztályai 41
2.7. A kapitalista állam 44
3. Az anyagi termelés és szolgáltatás kapitalista alrendszere 47
3.1. A kapitalista anyagi termelés alapvető sajátossága . 47
3.2. A kapitalista kereskedelem 50
3.3. A kapitalista piac 53
3.4. A pénzpiac : . . . 60
3.5. A tőzsde mint abszurdum 63
3.6. A devizatőzsde és a pénzhamisítás 69
3.7. Piacgazdálkodás és tervgazdaság a kapitalizmusban 73
4. A szellemi termelés és szolgáltatás kapitalista alrendszere 78
4.1. Az egységes kultúra megteremtése 78
4.2. A szellemi szolgáltatások rendszere a kapitalizmusban 79
4.3. A tömegkultúra és elitkultúra problémái 81
4.4. Az emberhez méltó munka szellemi munka 85
5. A kapitalizmus kezdetei és korszakai 86
5.1. A középkorban kezdődő kapitalizmus tévképzetei . . 86
5.2. A kapitalisták és az első ipari forradalom 88
5.3. A kapitalisták és a „polgári forradalmak" 91
5.4. A két fő korszak: a liberális diktatúrák és a korlátozott demokráciák kora 94
II. A LIBERÁLIS KAPITALISTA DIKTATÚRÁK 96
6. A liberális diktatúrák politikai alrendszere 96
6.1. A liberalizmus fogalma 96
6.2. A liberalizmus politikai ideológiája 98
6.3. A liberális állami terror 100
6.4. A liberális diktatúra és a társadalmi haladás 105
7. Az anyagi termelés és szolgáltatás liberális alrendszere 108
7.1. A liberális diktatúra gazdasági elmélete 108
7.2. A liberális termelés állami terrorral érvényesített alapelve 109
7.3. A liberális termelés tervgazdasága és piaci anarchiája 111
7.4. Az iparosítás és a gyarmatok kiszipolyozása 113
7.5. A piaci anarchia és a monopóliumok 116
7.6. A „szabadversenyes kapitalizmus" fikciója 118
8. A szellemi termelés és szolgáltatás liberális alrendszere 120
8.1. Az írástudó proletariátus kialakulása 120
8.2. A kultúrpiac kiszélesedése 120
8.3. Az akkulturáció 122
8.4. A humán kultúra „polgári" intézményrendszerének kiépülése 124
9. Az átmenet a korlátozott demokráciákba 126
9.1. A német „szociális állam" 126
9.2. A politikai liberalizmus történelmi veresége 130
9.3. A „monopolkapitalizmus" vágy-és rémképei 133
III. A KEZDETI KAPITALISTA KORLÁTOZOTT DEMOKRÁCIÁK 138
10. A korlátozott demokráciák politikai alrendszere ... 138
10.1. A demokrácia fogalma 138
10.2. A korlátozott demokrácia 139
10.3. A jogállamiság és az emberi jogok 140
10.4. A parlamentarizmus . 144
10.5. A szabad mandátumú képviseleti demokrácia ... 147
11. Az anyagi termelés és szolgáltatás liberális alrendszerének továbbélése 157
11.1. A konzervatív liberalizmus 157
11.2. A nagy világválság 158
12. A kapitalista szellemi termelés és szolgáltatás második forradalma 160
12.1. Az üzemszerű szellemi termelés kiépülése 160
12.2. A politikai agytrösztök 161
12.3. A második ipari forradalom és a tömegkultúra ... 162
12.4. A tömegkultúra elleni propaganda kezdetei 164
13. A „fasiszta" kapitalizmusok 166
13.1. „fasizmus" fogalma 166
13.2 Az 1945 előtti „fasizmusok" 169
13.3. Az 1945 utáni „fasizmusok" 173
IV. A JÓLÉTI KORLÁTOZOTT DEMOKRÁCIÁK 176
14. A jóléti kapitalizmus politikai alrendszere 176
14.1. A jóléti állam fogalma 176
14.2. A jóléti kapitalizmus korlátozott demokráciájának ideológiái 181
14.3. A civil szervezetek és a demokrácia 187
14.4. A jóléti államok kialakulása . . 194
14.5. A jóléti államok virágkora 202
14.6. A jóléti államok létrejöttének történelmi szükségszerűsége 206
14.7. A jóléti állam mint állammonopolista kapitalizmus, későkapitalizmus 209
14.8. A jóléti állam mint az új baloldal későkapitalizmusa . 210
15. Az anyagi termelés és szolgáltatás alrendszere a jóléti kapitalizmusban 219
15.1. A jóléti kapitalizmus tervgazdálkodása 219
15.2. A jóléti kapitalizmus mint fogyasztói társadalom 221
15.3. A jóléti kapitalizmus mint posztindusztriális társadalom 223
15.4. A posztindusztriális társadalom mint szolgáltató társadalom 225
15.5. A jóléti államok mint élősködő centrumországok 227
16. A szellemi termelés és szolgáltatás alrendszere a jóléti kapitalizmusban 232
16.1. A jóléti kapitalizmus mint posztindusztriális információs társadalom 232
16.2. A jóléti kapitalizmus mint posztindusztriális tudástársadalom 240
16.3. A posztindusztriális tevékenység-társadalom, szabadidő-társadalom 245
16.4. A posztindusztriális rizikótársadalom 247
17. A jóléti kapitalizmus tömegkultúrája 251
17.1. A jóléti kapitalizmus tömegkultúrájának realitása 251
17.2. A jóléti állam tömegkultúrájának rémképei 252
17.3. A szórakoztatás mint „fasizmus" 258
17.4. A midculttól a világ széteséséig 260
17.5. Az egyetlen mozdulattal kiiktatható „média" 263
17.6. A szórakoztató művészetek a jóléti kapitalizmusban 269
V. A liberális kapitalizmus feltámasztásának kísérlete 275
18. A pénzpiaci oligarchia kialakulása 277
18.1. A tőzsdei spekuláció „lebegő árfolyamainak" elszabadítása 277
18.2. A befektetési alapok színrelépése 278
18.3. A repülő pénzpiacok elektronikus pénzei 280
18.4. Az államok pénzrendszereivel kaszinózó pénzpiac 283
18.5. Az adósságcsapda 285
19. A transznacionális mamutcégek oligarchiája 290
19.1. A világ behálózása 290
19.2. A reklámipar mosolyogva puffadó hullája 292
19.3. A becsmérelve tökéletesített tervgazdálkodás 294
19.4. A befektetéscsapda 296
19.5. Az anyaországait is szegényítő transznacionális
tőke 298
20. A pénzpiaci és transznacionális tőke oligarchiáinak érdekei és a jóléti állam 301
20.1. A szovjet birodalom hanyatlása 301
20.2. A jóléti állam mint „adóztató-költekező állam" 302
20.3. A jóléti állam „kormányzati túltengése" 305
20.4. Az állami tulajdon körüli hírverés 307
21. A jóléti államok gazdasági válságának okai 310
21.1. A Kondratyev-ciklusok és az olajárrobbanás legendái 310
21.2. A jóléti állam mint a megváltozott alap elavult felépítménye 314
21.3. A „stagfláció" és a pénzpiaci-transznacionális tőke működése 317
22. A liberalizmus ideológiai offenzívája 320
22.1. A liberalizmus mint spanyolviasz 320
22.2. A liberalizmus mint radikális jobboldaliság 322
22.3. A világméretű agymosás 324
23. A radikális jobboldali liberalizmus politikai offenzívája 326
23.1. Osztályharc a politikai elitek ellen 326
23.2. Osztályharc az értelmiség ellen 328
23.3. Osztályharc a munkavállalók ellen 332
23.4. Osztályharc az emberi jogok ellen 334
23.5. A „minimális állam" hazugsága 335
24. A radikális jobboldali liberalizmus politikai csődje . . 338
24.1. A politikai liberalizmus vagy meghátrál, vagy megbukik 338
24.2. A pénzpiaci és transznacionális tőke a liberális kormányokat is megbuktatja 339
24.3. A „fasizmus" mint a liberalizmus felső foka 340
25. A radikális jobboldali liberalizmus gazdasági csődje 343
25.1. A liberalizált pénzpiac válságsorozatai 343
25.2. A csőd folytatásának parancsa 345
25.3. A piaci fundamentalizmus végső összeomlása 349
25.4. Az amerikai hajóhinta 351
26. A liberalizmus mint posztmodern nihilizmus 354
26.1. A posztmodern mint esztétikai feltűnősködés 354
26.2. A tudományokban nincsen igazság 356
26.3. A posztmodern világkorszak 358
26.4. A posztmodern szélhámosság diktatúrája 362
VI. A POSZTKOMMUNISTA KAPITALIZMUSOK 366
27. A nagy hoci-nesze 366
27.1. A rendszerváltás gyerekes ábrándjai 366
27.2. Azt se tudni, mikor adtak el bennünket 371
27.3. A posztkommunista országokra ráparancsolt piaci fundamentalizmus 374
28. A posztkommunista kapitalizmusok politikai alrendszerei 378
28.1. A posztkommunista rendszerek politikai osztályai 378
28.2. A „nacionalista főveszély" hisztériája 383
28.3. A társadalom fölött lebegő többpártrendszer 390
28.4. A liberalizmus legújabb laboratóriuma 393
29. Az anyagi termelés és szolgáltatás posztkommunista alrendszere 399
29.1. Az akárkikkel kötött titkos megállapodások 399
29.2. A posztkommunista rendszerek tőkés és menedzser osztályai 400
29.3. A pénzpiaci és transznacionális tőkének eladott országok 403
29.4. A rendszerváltásba belehalt milliók 405
30. A szellemi termelés és szolgáltatás posztkommunista alrendszere 412
30.1. A szellemi élet liberális hegemóniája 412
30.2. A médiaháború a homokozóban 413
30.3. A tömegkultúra tudatos tönkretétele 414
VII. A KAPITALIZMUS JELENE 418
31. A mai kapitalizmus politikai alrendszerei 418
31.1. A hamvukba holt liberális politikai kísérletek 418
31.2. A „harmadikutas kapitalizmusok" 420
31.3. A győztes jóléti államok 426
31.4. A félperifériák és perifériák tűzfészek-kapitalizmusai 430
31.5. A „negyedik világ" bűnbanda-kapitalizmusai 435
32. Az anyagi termelés és szolgáltatás alrendszerei
napjaink kapitalizmusában 438
32.1. A „harmadik út" mint az őrültekházának sétánya 438
32.2. A periféria iparosodása és a periferizálódott ipar 441
32.3. A szabad kereskedelem mint háborús szabadrablás 444
32.4. A költségvetési hiány blöffje 446
33. A szellemi termelés és szolgáltatás alrendszerei
napjaink kapitalizmusában 448
33.1. Az azonnali profit és az emberi fejlődés érdekei 448
33.2. A társadalmak ösztönös ellenállása 449
33.3. A szövegekben már létező tudásmenedzsment 451
34. A kapitalizmus mint világrendszer 453
34.1. A kapitalizmus ma sem világrendszer 453
34.2. A pénzpiaci és transznacionális oligarchia világhatalmi póza 456
34.3. Világállammal a gazdasági világhatalom ellen? 460
34.4. Az egypólusú világ amerikai álma 463
34.5. A világ társadalmi alapegységei a szuverén államok 467
34.6. A pénzpiaci és transznacionális tőke hatalmának léggömbje 471
34.7. Az elzárkózás a liberális globalizációtól 476
VIII. A KAPITALIZMUS TÁVLATAI 480
35. Kiindulópontok 480
35.1. A jóléti kapitalizmus megítélése 480
35.2. A megtervezett szabadság 485
35.3. A perifériák felzárkóztatása 489
36. A politikai demokrácia korlátjainak lebontása 492
36.1. A kötött mandátum és a visszahívhatóság 492
36.2. A részvételi demokrácia 493
36.3. A teledemokrácia 495
36.4. Az autonomista államtól a hálózati államig 496
36.5. A diszkurzusetika és a deliberatív demokrácia . . . 501
37. A gazdasági-kulturális demokrácia 504
37.1. Az anyagi esélyegyenlőség 504
37.2. A beleszólási jog és a munkavállalói tulajdon . . . 507
37.3. Minden elit hatalmának korlátozása 511
37.4. A távoli jövő optimális képe 512
HIVATKOZOTT IRODALOM 517
Zusammenfassung 613

Témakörök