| Kiadó: | Kossuth Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 563 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 15 cm |
| ISBN: | 963-09-0660-0 |
| Bevezetés | 5 |
| A kezdettől az újrakezdésig: 1945-1956 | |
| Előzmények | 16 |
| Az új helyzet és a polgári esztétika | 19 |
| Mátrai László | 20 |
| Sík Sándor | 22 |
| Füst Milán | 24 |
| A marxista esztétika offenzívája | 25 |
| Az első realizmus-vita | 28 |
| Irodalomcentrikusság és napi aktualitásigény | 30 |
| A hagyománycentrikus szemlélet | 32 |
| A szektarionizmus | 33 |
| A marxista esztétika vonzereje | 36 |
| A polgári esztétika megszűnése | 38 |
| A dogmatizmus időszaka | 41 |
| A szocialista realizmus elméletének kidolgozatlansága | 43 |
| A személyi kultusz atmoszférája | 47 |
| A tartalom és forma metafizikus szétválasztása | 47 |
| A művészet nemzeti jellege | 48 |
| Harc a dogmatizmus ellen | 49 |
| A felépítmény-vita | 55 |
| A második realizmus-vita | 58 |
| Lukács György esztétikai nézetei | 62 |
| A művészet mint megismerési forma, visszatükröződés | 65 |
| A tpikusság | 66 |
| Az emberközpontúság | 66 |
| A művészi igazság és az intenzív totalitás | 68 |
| Fiktivitás és fantasztikum | 69 |
| Lukács koncepciójának önellentmondásai | 71 |
| A művészi igazság és az irányzatosság, pártosság | 74 |
| Művészi igazság és újszerűség | 77 |
| A "nagy realizmus" koncepciója | 78 |
| A "realizmus diadala" | 82 |
| A népiség | 86 |
| A realizmus és antirealizmus harca | 88 |
| Az "izmusok" | 89 |
| Szépség és művésziség | 92 |
| A "nagy realizmus" elméletének felbomlása | 93 |
| A realizmus mint központi értékkategória | 94 |
| A művészet fejlődése | 96 |
| A műalkotás szerkezete | 97 |
| A formalizmus és a forma objektivitása | 100 |
| A művészeti technika szubjektivitása | 102 |
| A tartalom és forma teljes egysége | 103 |
| Kultúrpolitikai vonatkozású koncepciói | 105 |
| Lukács tekintélye | 111 |
| A "Lukács-vita" előzménye | 112 |
| A Lukács-vita | 114 |
| A vita után | 120 |
| Balázs Béla | 123 |
| Filmesztétikai nézetei | 125 |
| Balázs Béla és Lukács | 126 |
| Esztétikájának fogadtatása | 128 |
| Révai József | 128 |
| A szimbolizmus mint realizmus | 130 |
| A líra és az intenzív totalitás | 131 |
| A "nagy lázadók" | 132 |
| Kultúrpoilitikai elvei | 132 |
| Historicizmus és prakticizmus | 133 |
| Irodalomesztétika | 135 |
| Lukács György | 137 |
| Lukács nyomában és azon túl | 141 |
| Építészeti esztétika | 145 |
| Vita az építőművészeti szocialista realizmusról | 146 |
| Az építőművészet sajátosságai | 149 |
| Zeneesztétika | 154 |
| A népiesség és a Bartók-hagyomány | 155 |
| A marxista zeneesztétika kezdetei | 158 |
| Képzőművészeti esztétika | 159 |
| Fülep Lajos | 160 |
| Vita az absztrakt művészetről | 161 |
| A fényképmásolástól a poosztimpresszionizmusig | 166 |
| Az esztétika egyéb ágazatai | 167 |
| Kertművészeti esztétika | 168 |
| Iparművészet-elmélet | 169 |
| Filmesztétika | 171 |
| A "marginális művészetek" esztétikája | 172 |
| Esztétikatörténet | 173 |
| Általános esztétika | 174 |
| Általános művészetelmélet | 175 |
| A művészeten kívüli esztétikum elmélete | 176 |
| Az esztétikai objektivitás problémája | 177 |
| Összegezés | 180 |
| A széttagoltságtól az egység felé: 1957-1975 | 185 |
| A Lukács-kritika | 191 |
| A "revizionista Lukács" keritikája | 192 |
| A "dogmatikus Lukács" kritikája | 196 |
| Az orientációs válság | 199 |
| A modernizmus-vita | 203 |
| A korszerűség | 205 |
| Az avantgarde-irányzatok társadalmi gyökerei | 206 |
| A dekadencia | 208 |
| Modernizmus és realizmus | 210 |
| Az avantgardista kifejezőeszközök realista adaptációja | 212 |
| A vita értékelése | 213 |
| A harmadik realizmus-vita | 215 |
| A lukácsi realizmusfogalom | 216 |
| A realista stílus fogalma | 219 |
| A kritikai realizmus fogalma | 221 |
| A szocialista realizmus fogalma | 222 |
| A "parttalan realaizmus" kritikája | 223 |
| A vita értékelése | 224 |
| A lukácsi szimbólum-allegória-koncepció | 227 |
| Az "irányzat-, módszer-, stílusvita" | 229 |
| A módszer fogalma | 229 |
| A stílus fogalma | 233 |
| Az egyedi mű stílusa és az egyéni stílus | 237 |
| Az irányzat és korstílus, a stílusváltozat | 239 |
| A többi elvont stílusfogalom | 242 |
| Stílus és érték | 243 |
| A művészeti korszakok és irányzatok problémái | 244 |
| A tükrözés-vita | 247 |
| Az ábrázolás és kifejezés fogalma | 247 |
| Az autonóm művészeti tükrözés határai | 252 |
| A vita egyéb elágazásai | 256 |
| Az érték-vita | 258 |
| A realaizmus mint érték | 258 |
| A közérthetőség-vita | 260 |
| A művészi érték konkrétabb sajátosságai | 264 |
| Általános értékelmélet és esztétikai értékelmélet | 265 |
| Szépség és realizmus | 267 |
| Esztétikai érték és érdek, szükséglet | 270 |
| Az ízlés-vita | 271 |
| Vita a nemzeti jellegről és a népiség fogalmáról | 273 |
| A népiség | 277 |
| Az egység útján | 280 |
| A Lukács-probléma rendeződése | 280 |
| Táguló horizontok | 283 |
| A strukturalizmus-vita | 285 |
| A frankfurti iskola, a technicizmus és az "új baloldal" kritikája | 288 |
| A marxista elmélet hegemóniája és egysége | 291 |
| Lukács György esztétikája | 295 |
| A világszerűség | 296 |
| Az antopocentrizmus | 299 |
| Szubjektivitás, objektivitás és nembeliség | 300 |
| Az intenzív totalitás | 301 |
| A realizmus | 303 |
| Az egynemű közeg, az "egész ember" és az "ember egésze" | 303 |
| A katarzis | 306 |
| Defetisizálás, "az emberiség emlékezete" | 307 |
| A meghatározatlan tárgyiasság | 308 |
| A kettős visszatükrözés | 310 |
| Az egyvesszős jelzőrendszer | 311 |
| Lukács esztétikum-modellje | 312 |
| Vita a nembeliségről | 314 |
| Vita az esztétikai tárgy objektivitásáról | 319 |
| Az antropocentrizmus problémái | 322 |
| Az intenzív totalitás és tipikusság problémái | 323 |
| Az egynemű közeg fogalmának ellentmondásai | 325 |
| A katarzis fogalmának ellentmondásai | 326 |
| A mindennapiság fogalmának ellentmondásai | 329 |
| A kettős visszatükrözés fogalmának ellentmondásai | 331 |
| Az egyvesszős jelzőrendszer problémája | 332 |
| Lukács esztétikum-modelljének problémái | 333 |
| Lukács esztétikájának jelentősége | 335 |
| Szigeti József esztétikai nézetei | 337 |
| Az esztétikum modellje | 338 |
| Az esztétikai minőségek rendszere | 339 |
| A művészet szféráinak modellje | 342 |
| A műalkotások szerkezete | 345 |
| Irodalomesztétika | 347 |
| Módszertan, metatudomány, műfajelmélet | 347 |
| Epikaelmélet | 350 |
| Líraelmélet | 352 |
| Költészetelmélet | 356 |
| Verselmélet és stilisztika | 359 |
| Drámaelmélet és színházesztétika | 361 |
| Dráma és színház | 362 |
| A modern dramaturgia | 366 |
| A dráma mint irodalmi műfaj | 367 |
| Zeneesztétika | 369 |
| A valóság zenei képe | 369 |
| Vita a zenei köznyelvről | 375 |
| A Lendvai-vita | 377 |
| Vita az atonalitásról | 378 |
| A zenei plluralizmus problémája | 381 |
| A "könnyűzene" elmélete | 383 |
| Marxista zeneesztétikánk tekintélye | 384 |
| Építészeti esztétika | 385 |
| Az építőművészet sajátossága | 386 |
| Az építészeti forma és a műélmény problémái | 396 |
| A városépítészet esztétikája | 397 |
| Az építőművészet és társművészetei | 400 |
| Filmesztétika | 401 |
| Kifejlett művészet-e a film? | 402 |
| A film mint önálló, komplex művészet | 403 |
| A filmbeli tükrözés sajátosságai | 404 |
| A film formanyelve | 405 |
| A film és az általános művészetelméleti-esztétikai kategóriák | 407 |
| A film szerzőségének probémája | 408 |
| A film műfajai | 410 |
| Van-e magyar filmesztétika? | 411 |
| Képzőművészeti esztétika | 412 |
| A "vizuális kultúra" problémája | 413 |
| Az autonóm képzőművészet sajátosságai | 416 |
| Dekoratív képzőművészet, díszítőművészet | 421 |
| A képzőművészeti kiegészítő műfajok | 424 |
| Az absztrakt művészet vitája | 425 |
| Folklóresztétika és a "közhasználatú művészet" elmélete | 429 |
| A folklór művészet esztétikai jellemzői | 429 |
| A folklór művészet jelene és jövője | 433 |
| A "közhasználatú művészet" esztétikai jellemzői | 436 |
| A szórakoztató művészet és a giccs elmélete | 439 |
| A giccs | 440 |
| A szórakoztató művészet | 442 |
| Az esztétika egyéb ágazatai | 447 |
| Iparművészeti és ipari esztétika | 447 |
| Rádió- és tévéesztétika | 451 |
| Fotoesztétika | 457 |
| A kertművészet esztétikája | 460 |
| Az eladóművészet esztétikája | 463 |
| Táncesztétika | 464 |
| Az esztétikai nevelés elmélete | 466 |
| Esztétikatörténet | 467 |
| Metaesztétika | 469 |
| Általános művészetelmélet | 476 |
| A művész fogalma | 476 |
| A művészeti ágak rendszere | 478 |
| A művészet a történelmi fejlődésfolyamatban | 482 |
| A műalkotás struktúrája | 488 |
| A tartalom és forma viszonya | 488 |
| A tartalom, az eszmei mondanivaló és a téma | 490 |
| Irányzatosság, elkötelezettség, pártosság | 496 |
| A külső és belső forma | 498 |
| Az elvont formák | 500 |
| Alkotás és befogadás | 501 |
| A művészetelmélet határterületei, a társtudományok főbb eredményei | 504 |
| Általános esztétika | 506 |
| Szépségelmélet | 506 |
| A többi esztétikai minőség elmélete | 510 |
| Az esztétikum általános meghatározása | 512 |
| Az esztétikum szférái | 519 |
| Az esztétikum szféráinak elvi egyenértékűsége | 520 |
| Környezetesztétika | 523 |
| Összegezés | 524 |
A védőborító enyhén kopottas és szakadozott. A lapélek kissé foltosak.
Könyvtári könyv volt. A védőborító kopott, széle szakadt, javított.
Folytatás Microsoft-tal