Szerbhorvát-magyar szótár I-III.

Előszó

Hosszú esztendők munkájának eredményeként adjuk ezt a szótárt a jugoszláviai és magyarországi szerbek, horvátok és magyarok kezébe.
Egy szerbhorvát-magyar és magyar-szerbhorvát nagyszótár alkotásának gondolata mindjárt a felszabadulás után fölmerült, de az anyagi és a szellemi erők sokáig sürgősebb feladatokra kellettek. Azután is, hogy 1954-55-ben megindult a munka, hol az anyagiak, hol a munkatársak hiánya késleltette.
Hátráltatták a munkát más nehézségek is. Szótárunk mintegy 120000 címszavával a legnagyobb szerbhorvát kétnyelvű szótár, tehát már a szókészlet összegyűjtése és megválogatása nagy gondot okozott. Nem volt mire támaszkodnunk. A Jugoszláv Akadémia nagyszótára, amellett, hogy még mindig nem teljes, ma már inkább csak szótörténeti szótár; az egyetlen teljes szerbhorvát értelmező szótár, Bakoticé, úgyszólván minden tekintetben elévült; a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia nagyszótára az első betűknél tart, a Szerb és a Horvát Matica irodalmi szótárának első két kötete is csak nemrégen jelent meg. A kétnyelvű szótárak közül az eddig legnagyobb, Ristic-Kangrgáé ma már kiegészítésre szorul, azonkívül, hogy - a többi kétnyelvű szótárral együtt - kisebb terjedelmű a miénknél. Saját gyűjtésünk - ugyancsak anyagi és káderbeli nehézségek miatt - csak részben pótolhatta a hiányokat. A szavak elavult vagy tájnyelvi jellegére nézve sem voltak megbízható támpontjaink. Szókapcsolatokban meg éppen nem bővelkednek a meglévő források. Mindez természetesen az értelmezést is megnehezítette. Vissza